145296. lajstromszámú szabadalom • Kikapcsolószerkezet mechanikus tengelykapcsolók részére

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.296. SZÁM 47. c. 6-18. OSZTÁLY - ZE-82. ALAPSZÁM Kikapcsolószerkezet mechanikus tengelykapcsolók részére VEB Zentrale Entwicklung und Konstruktion für den Kraftfahrzeugbau, Karl-Marx-Stadt (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1955. szeptember 3. A találmány kikapcsolószerkezet mechanikus tengelykapcsolók (főkapcsolók) részére, hátsó­vagy mellsőkerék hajtásoknál, különösen gépjár­műveknél, melyeknek tengelyhajtása a tengelykap­csoló és sebességváltómű között van elhelyezve. Az ismert mai hátsó- és mellsőkerék hajtások­nál a motor, tengelykapcsoló, sebességváltó és tengelyhajtás oly módon vannak egy blokká egye­sítve, hogy a tengelyhajtás a sebességváltó és a tengelykapcsoló között van elhelyezve. Ez az el­rendezés minden lehetséges esetben, mellső- vagy hátsókerék hajtásnál, a hajtótengely előtt vagy mögött fekvő motorral, a legelőnyösebb. Ha a mo­tor a tengelyek között van, azaz mellsőkerék haj­tásnál az első tengely mögött és hátsókerék haj­tásnál a hátsótengely előtt, akkor a fenti elrende­zés a legkisebb keréktávot eredményezi. Ha a mo­tor az első tengely előtt vagy a hátsótengely mö­gött van, akkor menet közben a legkedvezőbb di­namikai tulajdonságok adódnak, melyeket a mo­torsúlypontnak a hajtótengelyhez, vagyis a jármű összsúlypontján átmenő függőlegeshez való távol­sága mértékadóan, együttesen határoznak meg. Minél közelebb hozható a motorsúlypont a hajtó­tengelyhez, annál jobbak lesznek ezek a dinamikai tulajdonságok. Ez a felismerés eredményezte azt az igyekeze­tet, hogy a tengelykapcsoló szerkezeti hosszát a kikapcsolószerkezettel együttesen a legkisebb mé­retre csökkentsék. Az általában vízszintes vagy megközelítően-vízszintes irányban elrendezett és ilyen irányban működő kikapcsolószerkezet követ­keztében ez a lehetőség korlátozott, minthogy a nagy differenciál-hajtókerék itt útban van. A találmány szerint egyszerű módon sikerült a motorsúlypontot a hajtótengelyhez jelentősen kö­zelebb vinni, mint amennyire ezt az eddigi szoká­sos kivitel megengedte, azáltal, hogy a kikapcso­lószerkezetet függőleges elrendezésben a differen­ciáltérbe helyeztük olyképp, hogy a kikapcsoló­tengely középtengelyének hatástengelyén, derék­szögben túlhaladva, a nagy tengelyhajtókerék fo­gaskoszorújának külső oldalát érinti vagy azt át­metszi és a működtetéshez támadáspontja a nagy tengelyhaj tókerék csapágyalapjának szélességi te­rületében fekszik. Alábbiakban a kikapcsolószerkezetnek egy ki­viteli példáját írjuk le. A rajzon: az 1. ábra elölnézet, részben metszetben, a 2. ábra az 1. ábrához tartozó felülnézet, szin­tén részben metszetben, a 3. ábra a kikapcsolótengely hajtókerékkel érintkező középtengelyének oldalnézete, a 4. ábra a 3. ábrához tartozó elölnézet és az 5. ábra a kikapcsolótengelynek a hajtókereket metsző középtengelyének oldalnézete. Az 1 szekrényen a 2 üreges csapágykar (2. ábra) van csavarral megerősítve, amelyben a 3 sebesség­váltó hajtótengely helyezkedik el és amelyen a 4 illesztőrugó által forgás ellen biztosítottan, az 5 oldókarmantyú vízszintesen eltolhatóan van ágyaz­va. Mellette az 1 szekrényben a 6 kikapcsolóten­gely rákovácsolt 7 emeltyűvel függőlegesen van ágyazva. A 6 kikapcsolótengelynek rovátkolással ellátott alsó vége egy 8 kétkarú kikapcsolóhim­bát hord, amelynek 9 villás karjai az 5 oldókar­mantyúval szilárdan összekötött két függőleges 10 csapot fognak körül. Ha a 7 emelőkart az A-nál bekapcsolt nyomó- vagy húzó-rudazat a nyílirány­ban a 6 kikapcsolótengely 14 középtengelye körül forgatja, úgy a 6 kikapcsolótengely és a 8 kikap­csolóhimba útján az erő átvevődik az 5 oldókar­mantyúra. Ez ekkor a 2 csapágykaron a motor irányába csúszik és a 11 nyomócsapágy-gyűrűt a 12 tengelykapcsoló-oldóerneltyűhöz ütközve meg­állítja. Az egyenlőtlenszárú 12 tengelykapcsoló­oldóemeltyűk a C forgáspont körül elfordulva a dörzsfelületeken felfekvő 13 tengelykapcsolórugó összenyomását okozzák, ami által a kapcsolólamel­lák szabaddá válnak és a kapcsolat motor és haj­tómű között megszakad. Ez a szerkesztésmód úgy nedves, mint száraz tengelykapcsolónál alkalmazható és további elő­nyöket nyújt, amelyek egyrészt a kikapcsolóruda­zat kedvezőbb elhelyezésében állnak, amennyiben ez lehetővé teszi a forgó féltengelyek, csuklók, vezetŐFudak stb. mozgási terének kikerülését, más-

Next

/
Oldalképek
Tartalom