145293. lajstromszámú szabadalom • Jó hővezető fémből készült fémkaloriméter használata égéshő meghatározásokhos. Beckmann hőmérővel való hőmérsékletméréssel

.r\ if Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.293. SZÁM 42. i. 3—20. OSZTÁLY — WE-67. ALAPSZÁM Jó hővezető fémből készült fémkaloriméter használata égéshő meghatározásokhoz, Beckmann-hőmérővel való hőmérsékletméréssel Dr. Weltner Margit vegyészdoktor (2/3 részesedés), és Borbély Béla vegyész (1/3 részesedés) A bejelentés napja: 1953. március 11. Jó hővezető fémből készült fémkaloriméternek égéshő meghatározásokhoz való használatával a kalorimetrálásoknál szokásos keverő berendezésre nincsen szükség. A fémkaloriméter hőemelkedését a kaloriméter fémtestében elhelyezett Beckmannhőmérővel pontosan lehet mérni. A kaloriméter egyik kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti fel. Hengeres alumínium tömbben két beesztergályozott nyílás van. Ezek közül a nagyobbik nyílás az égéshő meghatározásokhoz használt kaloriméter bomba, a kisebbik nyílás pedig a hőmérséklet mérésére szolgáló Beckrnann-hőmérő befogadására szolgál. A kaloriméter fémteste és a kaloriméter bomba, továbbá a kaloriméter fémteste és a Beckmann-hőmérő közti jó hővezető összeköttetést desztillált víz biztosítja. Az alumí^niumtömb faládába van beépítve. A környezet felé a jó hőszigetelést a kaloriméter és a faláda közt elhelyezett üveggyapot biztosítja.- A faláda nemezlappal bélelt fa fedéllel zárható, amelyen a Beckmann-hőmérő behelyezésére és a kaloriméter bomba gyújtására szolgáló elektród bemenetek bevezetésére szolgáló nyílások vannak a használt kaloriméter bomba által megkívánt helyen. Ilyen módon olyan jó hőszigetelés érhető el, hogy a kaloriméter adiabatikus kaloriméterként használható, bár az adiabatikus kalorimetráló berendezéseknél sokkal olcsóbb. Magát a kalorimetrálási műveletet az eddig szokásos módon végzik azzal a különbséggel, hogy nincsen szükség az eddig használt keverőberendezésre és az ennek működtetéséhez szükséges elektromotorra. Ezáltal a kalorimetráló berendezés legbonyolultabb és legdrágább berendezése nélkülözhetővé válik. A keverést az alumínium jó hővezetőképessége helyettesíti. Megszűnnek a keverőberendezés vagy a motor meghibásodásából és az áramszünetből eredő üzemzavarok, tehát az üzemzavarok legnagyobb része. A kaloriméter olyan helyen is használható, ahol elektromos hálózat nincsen. A gyújtás akkumulátorral is elvégezhető. Mérés közben a vizsgálatot végző egyénnek nem kell ügyelnie a keverőberendezés egyenletes működésére és így figyelme nem oszlik meg. Megszűnnek azok a hibák, amelyeket a keverés egyenlőtlensége, a keverőberendezés súrlódása stb. okoz. Elmarad a víz bemérése (nincs szükség az erre szolgáló táramérlegre) és az ebből eredő hibák. A kalorimétert körülvevő 100 ml víz pipettával bemérhető. Ha szilikon olaj rendelkezésre áll, a Beckmannhőmérőt ebbe is helyezhetjük (ez jó hővezető és alig párolog, tehát a Beckmann-hőmérő állandóan benne maradhat). Sorozatméréseknél a kalbri-' metrálás befejezése után a kaloriméter egy darabka jéggel percek alatt a kezdő hőmérsékletre hűthető. Szabadalmi igénypontok: 1. Készülék égéshő meghatározására, azzal jellemezve, hogy az önmagában ismert kaloriméterbomba és Beckmann-hőmérő egy alumíniumtömbből készített köpenyben, ún. fémkaloriméterben van elhelyezve, míg a fémköpeny ún. fémkaloriméter, a kaloriméterbomba és a Beckmann-hőmérő közötti hővezetést desztillált víz biztosítja. 2. Az 1. igénypontban ismertetett készülék, azzal jellemezve, hogy az célszerűen faládába van beépítve és a hőszigetelés a készülék és a faláda között elhelyezett üveggyapottal történik. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2413. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László