145272. lajstromszámú szabadalom • Műanyagból ksézült szövet, valamint eljárás és berendezés annak előállítására

145.272 7 alakított szerszámok egymástóli kölcsönös távol­ságától, amely minden szerszámhordozóban más és más lehet, továbbá a szerszámok kölcsönös elmoz­dulásának mértékétől, az extrudáláskor alkalma­zott nyomástól és a lehúzás sebességétől. Zárt keresztmetszetű szerszámok, vagyis a mű­anyagot átbocsátó csatornák kialakíthatok a szer­számokat hordozó tagokban és csövekkel bélel­hetek, mely csövek mérete (furataik keresztmet­szete) lehet oly kicsiny, mint amilyen a finom orvosi injekciós tűké és mindegyik szerszámcso­port szerszámaiban elrendezett béléscsövek végei, páronként, alkalmas hosszban, egymással szem­benállóan le vannak rézselve. E lerézselt szakasz hossza a bélelő csövek átmérőjének nagyobb ré­szét teheti ki akkor, ha kisebb méretű nyílásokra van szükség, mimellett a méret alsó határát az a felvétel szabja meg, hogy a feldolgozandó műa­nyag azon még átsajtolható legyen. A bélelő csö­vek beszerelése után a bélelő cső vége lerézselhe­tő például azáltal, hogy a csúszópályák felületét lecsiszoljuk, előnyösen tükrösre csiszoljuk úgy, hogy azok, például a 9. és 13. ábrákban feltünte­tett kiviteli alakoknál, egymásra pontosan felfe­küdjenek. Megjegyezzük, hogy finom fonál előállításakor a szerszámok egymástóli távolságait is megfele­lően csökkenteni kell és minden esetben a szem mérete e távolság csökkentésével redukálható, mi­mellett a legkisebb távolság nem lehet ^kevesebb, mint a szerszámok átmérője, illetőleg harántirá­nyú mérete. Ha kör mentén elrendezett vagy egyenes vonal mentén elrendezett szerszámcsoportokkal ellátott készülék lengő vagy reciprokáló mozgást végez, úgy azzal egy sorozat külön keskeny szövetet vagy szalagot lehet egyidejűleg extrudálni egy teljes szélességű szövet helyett, ha minden egyes szer­számcsoportot több csoportba helyezünk el, ame­lyek egymástól el vannak különítve kellő hosszú­ságú szerszámok nélküli szakaszokkal . és ha a lengő vagy reciprokáló .mozgást egy ilyen csoport lökethosszára korlátozzuk. Bár a fenti elírást oly készülékekre korlátoztuk, amelyekben körben vagy egyenes vonalban el­rendezett, ide-oda járó szerszámcsoportjaik van­nak, amely kivitel különösen előnyös, a találmány más kiviteli alakokban is megvalósítható. így pél­dául alkalmazhatunk olyan extrudáló- készüléke­ket, amelyeknek egymáshoz képest éleik mentén elrendezett szalagjaik vannak, amelyek éleit egy­mástól megfelélő közökkel elválasztott terelő és hajtó -görgők vezetik. A mondott élek mentén szemben fekvő szerszámok • vannak elrendezve. A szalagok folytonosan egyirányban haladva, vagy reciprokáló mozgást végezve az extrudáló kamra alatt, a kamra extrudáló nyílásának közelében fekszenek. Ahelyett, hogy mindkét szalagot mozgatnók, az egyik szalag lehet helytálló, vagy az egyik szalag szerszámokat hordozó lemezzel lehet helyettesít­ve, mimellett a szerszámokat hordozó éle a moz­gó szalag szerszámokat helyettesítő élével szem­ben mozog. Az extrudáló kamra az extrudáló, szalagalakú szerszámon kívül, vagy az e szerszám alkotta hur­kon belül lehet elrendezve, amikor a szerszám egy szakasza a kamra alatt fekszik. Ezenkívül a műanyagot a szerszámokhoz szállító és azokba tápláló készülék a fenti leírásban és rajzban ismertetett készüléken kívül bármily más kivitelű szállító és tápláló készülék is lehet. A találmány szerinti eljárással előállított szö­vetek lehetnek oly szilárdak, hogy azok többé­kevésbé önhordozó lemezeket alkotnak, vagy pe­dig lehetnek különböző mértékben rugalmasak, és eléggé kicsiny szemek esetén a szövet lehet oly hajlékony, hogy önmagától ráncokba esik, illető­leg ráncokba szedhető. Az extrudált szövet igen nagy mennyiségekben állítható elő, aminek csupán az extrudált anyag mennyisége és a rögzítés szab határt. A szövet lényegében egyetlen folytonos munkamenetben ál­lítható elő, mimellett nincs szükség sem arra, hogy elemi szálakból álló vagy más fonalakat fonjunk, sem arra, hogy ezekből szövéssel vagy más mű­velettel szövetet vagy más hasonló terméket ál­lítsunk elő. Ezzel az előállítás költségei lényege­sen csökkennek. Jellegzetes szövés-mintákat mutatunk be a 21— 28. ábrákban, amelyek a szerszámok különböző példakénti elrendezésével állíthatók elő. A 21. áb­rában oly szövésmintát tüntettünk fel, amelyben egyenes irányú fonalak álló szerszámcsoportból vannak kisajtolva, míg a rézsútosan haladó fona­lakat a mozgó szerszámok hozzák létre (lásd a 19. ábrát is). A 22. ábra oly szövésmintát mutat, amelynek előállítása közben a két szerszámcsoport egymással ellentétes értelemben mozog. Viszont, ha a két szerszámcsoport ugyanabban az értelem­ben, de egymástól eltérő sebességgel mozog, úgy a 23. ábrában feltüntetett szövésminta jön létre. A 24. ábra oly szövet mintáját tünteti fel, aminőt keletkezése közben a 20. ábrában szemléltettünk. A 25. ábrabeli szövésminta előállítása végett a két szerszámcsoport egymással ellentett értelemben re­ciprokáló vagy lengő mozgást végez, miközben a mozgás lökete egyenlő két szomszédos szerszám egymástóli távolsága felével. A 26. ábra a 25.. áb­rában feltüntetett szövethez hasonló szövetet mu­tat, azonban ebben az esetben az említett löket hossza egyenlő két szomszédos szerszám egymás­tóli távolsága felének és e távolság töredékének összegével. Extrudálás és rögzítés után a szövetek készárut alkothatnak vagy azokat piaci rendeltetésüknek megfelelően egy vagy több további kezelésnek vethetjük alá. Az extrudált szövet szemeinek alakja és nagy­sága nyújtható műanyag, mint például nylon, po­litén vagy más hasonló esetén alkalmas húzó vagy nyújtó műveletekkel változtatható, növelhető vagy csökkenthető. Ilyen kezeléssel megváltoztat­ható a szemek alakja, illetőleg a szemeket hatá­roló fonálszakaszok hossza. Ha a nyújtást egy vagy több irányban foganatosítjuk, akkor a fo­nálszakaszok megnyúlnak, anélkül, hogy az ilyen művelet a kereszteződések helyeit nagyobb mér­tékben befolyásolná és így a szemek mérete vagy területe az extrudált szövetben növelhető. A sze­mek alakja és mérete kisebb mértékben változtat­ható meg azáltal, hogy a szövetet síkjára merőle­ges irányban nyomásnak vetjük alá, és ezáltal a szemeket határoló fonálszakaszokat és a kereszte­ződéseket ellapítjuk, illetőleg szétterítjük. Extrudált szöveteket több szövet egymásra he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom