145258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtárcsáknak üvegcsőbe, a cső hossztengelyére merőleges helyzetben, pontos távolságra történő párhuzamos beforrasztására, különösen reflexklystronok második és harmadik rácsainak beforrasztására
Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.258. SZÁM 40. OSZTÁLY - EE-368. ALAPSZÁM Eljárás fémtárcsáknak üvegcsőbe, a cső hossztengelyére merőleges helyzetben, pontos távolságra történő párhuzamos beforrasztására, különösen reflexklystronok második és harmadik rácsainak beforrasztására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: Kádár György mérnök, budapesti lakos és Wittine László technikus, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. május 9. Reflexklystronok gyártásánál igen fontos követelmény a nagypontosságú összeszerelés. A második és harmadik rács egymáshoz viszonyított helyzetének egy előírt tűrésen belül kell lennie, mert ezen rácsok helyzetétől és távolságától nagymértékben függ a cső működése. Különösen fontos a rácsokat tartó és azok bevezetőiként szolgáló tárcsák párhuzamossága és távolságuk pontos betartása, mert csak ebben az esetben biztosítható a tartótárcsákon levő gömbsüveg alakú rácsok koncentrikussága. • * Az 582.858 sz. angol szabadalomból ismertté vált egy, a fenti feladat megoldását célzó eljárás, amely azonban ezt a követelményt nem tudja kellően biztosítani. Az 1. ábrán ezen ismert eljárás elvi vázlatát mutatjuk be. Az (1, 2) rácstartó tárcsák a bura (3, 4) alsó és felső fele, valamint az (5) gyűrű közé vannak beforrasztva. A beforrasztás nagyfrekvenciás úton történik a (6) indukciós tekercs által. A (6) tekercsbe nagyfrekvenciás áramot vezetnek az (1, 2) rácstartó tárcsák felmelegednek és hőátadás útján felmelegítik a környezetükben levő üveget. Az üveg meglágyulása után a (7, 8) nyilak irányában axiális nyomást gyakorolnak a rendszerre, miáltal az egymásra helyezett alkatrészek összeforradnak. Ennek az eljárásnak nagy hibája, hbgy nem tudja biztosítani a rácstartó tárcsák párhuzamosságát. A felhasznált üvegcső falvastagsága rendszerint nem egyenletes, ezért a eső ott, ahol a fal vékonyabb, hamarább lágyul meg a melegítés hatására, mint ott, ahol a fala vastagabb. Az egyenlőtlen mértékű lágyulás miatt, összenyomáskor az üveg deformációja is egyenlőtlen lesz; a vékonyfalú részen az üveg jobban összenyomódik, mint vastagabbfalú helyen, tehát a tárcsák egymáshoz képest elferdülnek. Ez természetesen nagyszámú selejtet eredményez, mert a tárcsák ferdesége nem engedhető meg, az ismertetett eljárás viszont nagyrészben függ a gyártó személyek ügyességétől. Találmányunk tárgya olyan eljárás, amely a gyártás szubjektív tényezőit kiküszöböli és azzal van jellemezve, hogy a rácstartó fémtárcsák közötti üveggyűrű két részből készül, e két gyűrű és az alsó, valamint a felső félbúra közé vannak beforrasztva a rácstartó tárcsák, a két burarész pedig a két közgyűrű találkozási helyén, célszerűen fejes beforrasztó gépen, gázlánggal van öiszszeforrasztva. Találmányunk kiterjed az ezzel az eljárással előállított kisütőcsövekre, különösen reflexklystronokra is. Találmányunkat a 2—4 ábrák kapcsán ismertetjük részleteisebben. A 2. ábrán az alsó. félbura elkészítésének elvi rajzát láthatjuk. Az (1) fémből készült rácstartó tárcsát a (3) alsó félburára, a (9) üvegből készült közgyűrűt az (1) tárcsára helyezzük és az (1) tárcsát (6) nagyfrekvenciás tekercs által felizzítva a (3) félburára a (7) nyíl; a (9) közgyűrűre a (8) nyíl irányából axiális nyomást gyakorolva a (3) félbura és a (9) közgyűrű közé beforrasztjuk. Hasonló módon készítjük el a felső burarészt is (3. ábra). A (2) rácstartó tárcsát a (10) közgyűrű és a (4) felső félbúra közé forrasztjuk be a (6) nagyfrekvenciás indukciós tekercs által felmelegítve , és a (7, 8) nyilak irányából történő axiális összenyomás által. Az alsó és felső burarész (9, 10) közgyűrűinek peremét az (1, ill. 2) rácstartó tárcsa síkjával párhuzamosan lemunkáljuk. Az erre szolgáló gépen — melynek önmagában ismert mechanizmusa van — a pontos tűréssel készült (1, 2) tárcsák szolgálnak megfogási bázisul, tehát a párhuzamos megmunkálás biztosítva van és e megmunkálás során az előbbiekben említett egyenlőtlen deformáció nyomai eltűnnek. A két burarészt ezután célszerűen fejes beforrasztó gépbe fogjuk, (melynek mechanizmusa önmagában ismert és ezért ennek ábrázolását mellőztük) ahol szintén a tárcsák szolgálnak megfogási bázisul, miáltal biztosítva van a két burarész egy tengelyben való mozgása és a rácstartó tárcsák párhuzamossága. Ezáltal az (1,