145252. lajstromszámú szabadalom • Elektronikusan vezérelt kisfeszültségű szikra- és ívgerjesztő

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145,252. SZÁM 42. h. 17—22. OSZTÁLY — BA—880. ALAPSZÁM Elektronikusan vezérelt kisfeszültségű sziki a- és ívgerjesztő Dr. Bardócz Árpád műegyetemi magántanár, Budapest A bejelentés napja: 1955. február 8. ; Az eletronikusan vezérelt kisfeszültségű szikra-és ívgerjesztők három fő alkotóelemből, nevezetesen az ív- vagy szikraáramkörből, az elektronikus felépítésű nagyfeszültségű és nagyfrekvenciás gyújtóáramkörből és a rendszert vezérlő impulzusgenerátor áramkörből állanak. Az elektronikus vezérlésű gerjesztőberendezések igen fontos alkotóeleme a vezérlő impulzusgenerátor, mert ennek a segítségével lehet a kívánt gerjesztési viszonyokat, így elsősorban az ívelési és szikrázási gyakoriságot beállítani. A feladatot ellátó impulzusgenerátorok igen különböző kivitelben készülnek, de az eddig készített impulzusgenerátorok nem teszik lehetővé az összes gerjesztési lehetőségek kihasználását. A találmány tárgyát elektronikus vezérlésű kisfeszültségű szikra- illetőleg ívgerjesztő és hozzátartozó iimpulzusgenerátor Képezi, amelynek segítségével igen változatos gerjesztési viszonyok állíthatók be és az impulzusgenerátor felépítése stabilis üzemviszonyokat biztosít. Mivel a taláímány tárgyát képező gerjesztőberendezések alapfelépítésükben ismertek, csak az impulzusgenerátort ismertetjük részletesebben. A találmány szerinti gerjesztőberendezés impulzusgenerátorának tömibvázlatát az 1. ábra, az impulzusgenerátor egyes pontjaiban jelentkező feszültségjeleket a 2. ábra mutatja ..be. A 2. ábra a, b... t-vel jelölt képei az 1. ábra ugyanazon jelölésű pontjaiban adják a feszültségjelek lefolyását. A 2. ábra arra az esetre adja meg az üzemvissonyokat, amikor a vezérlő jeleik között két hálózati periódusnyi szünet van. Ez az impulzusgenerátor legfeljebb a hálózati frekvencia kétszeresének megfelelő gyakorisággal képes vezérlőjeleket szolgáltatni. Ezenkívül beállíthatók az impulzusgenerátorral kisebb gyakoriságok is, amelyek a hálózati frekvencia valamelyik alharmonikusának felelnek meg. Az 1. ábra szerinti impulzusgenerátornak két kimenő vezérlőjele lehet, amelyek fázisban egymáshoz viszonyítva tetszőlegesen állíthatók, de állítható a jelek fázishelyzete a hálózati feszültséghullámhoz képest is, így félperiódusonkénti ívelés időtartama tág határok között változtatható. Az 1. • ábra szerinti impulzusgenerátor működése az alábbi: A mintegy 350 volt váltóáramú feszültségről táplált első fokozat (1. ábra a, b) torzító erősítő, amely a 350 volt sinusalakú feszültséget négyszögjellé alakítja. Az így kialakított négyszögjeleket a c differenciáló fokozattal differenciáljuk. A d fokozat a differenciált jeleket egyenirányítja. Az e fokozatba érkező differenciált jelek egystabilállapotú multi vibrátort indítanak. Ennek a multivibrátornak a visszabillenési ideje változtatható. Mivel a multivibrátorba bemenő jel a hálózattal szinkron, a visszabillen és idejének változtatásával a hálózati feszültséghez viszonyítva tetszőleges fázishelyzetben jelentkező kimenő jel állítható elő. Ilyen módon az e multivibrator a fázistoló szerepét játssza. Az e multivibrátorból ki-, jövő jeleket az f differenciáló kör differenciálja, a g áramkör pedig egyenirányítja. A g egyenirányítóból kijövő jelek indítják a h multivibrátort. A h multivibrator visszabillenési ideje tág határok között változtatható. Ezzel a multivibrátorral állítjuk be az impulzusgenerátor rezgésszámát. A h multivibrator rezgésszáma legfeljebb azonos a hálózat rezgésszámával, vagy annak tetszőleges alharmonikusa lehet. A h multivibrátorból kijövő jeleket az i differenciáló kör segítségével differenciáljuk, majd a k körrel egyenirányítjuk. A gyakorlat sok esetben a hálózati rezgésszám kétszeresének megfelelő vezérlőjel gyakoriságot kíván, vagyis 50 periódusú hálózatnál másodpercenként 100 jelet. Ezt további multivibrator (1) beiktatásával lehet elérni. Az 1 multivibrátornak viszszabillenési ideje 0,01 mp, vagyis az 50 periódusú hálózat periódusának féltartama. Ilyen módon az 1 multivibrátort egymást 0,01 mp időközben követő jelek fogják elhagyni, az 1 multivibrator tehát a kimenő jelek számát megkettőzi. Az 1 multivibrátorból kijövő és a t irányban haladó két jel, egyenként differenciáló körön (m, n) és rácsvágókörön (o, p) halad keresztül, majd a q—r keverő fokozatba jut. A keverő fokozat után a két jel egy csatornán halad tovább. Az o és p rácsvágó fokozatokat megelőzően a k kapcsoló segítségével az egyik vagy másik jelet földelni és így