145248. lajstromszámú szabadalom • Vágó- és terelőszerkezet hosszúszálú termények gépi betakarításához, főleg nádaratógéphez

2 145.248 rendezést lehet egyszerre végezni, mert a két rendezési irányban mozgatni keli a szálakat, a harmadik irányban pedig alá kell támasztani azokat. Időben tehát legalább két olyan fázis van, melyek közül az utóbbit csak az előbbi befejezése után kezdhetjük meg, és az utóbbiban az előbbi rendezési irányra merőlegesen kell mozgatni a szálakat. A találmány szerinti vágó- es terelőszerkezet az ismert berendezések hátrányait kiküszöböli, es olyan megoldással biztosít tökéletes vágást, amelynél a vágószerkezetnek a terelőszerkezettel való tökéletes együttműködése érdekében a terelőszerkezet egyik eleme közvetlenül átvágandó pontjuk mellett veszi kezelésbe a nádszálakat. Pontosabban kifejezve megmarkolja azokat amikor még nincsenek átvágva és a vágószerkezet csak ezután jön működésbe. A vágószerkezet olyan kialakítású, hogy a megmarkolt szálakat mind átvágja, de a meg nem markoltakat nem. Vágás után a markoló fogva tartja a nádszálakat mindaddig, míg a íereiőszerkezet egy másik eleme kifésüli azokat a lábon maradt nádasból. A terelőszerkezet ezen elemének kialakítása és pályája biztosítja az összes átvágott szál terelését és kizárja a terelésből az át nem vágottakat. A nádasból kivágott és elkülönített nádcsomókat azután a terelőszerkezet különböző elemei mintegy „kézről-kézre" adják és elvégzik a háromirányú rendezést. Az 1. és 2. ábra a találmány szerinti berendezést vízenúszó nádaratógépre alkalmazva mutatja be, éspedig az 1. ábra oldalnézetben, a 2. ábra felülnézetben. A 3—12. ábra a szerkezét egy munkaciklusának időbeli lefolyását szemlélteti. Az ábrákon alkalmazott jelölésekkel az egyes szerkezeti elemek a következők: A vágást az —A— vágóelem végzi,. amely csak akkor vágja át a nádszálakat, ha azokat egy bizonyos küszöbértéknél nagyobb erővel hozzászorítjuk. Gyakorlati kivitele a nádnál lehet pl. lassú mozgást végző egyenes kés vagy fűrész; lehet továbbá nagy nyílásszögű ollós szerkezet, stb. A nádszálakat a haladási irányban előre-hátra mozgó —B— pofák fogják meg, melyek a haladási irányra merőleges vízszintes irányban szétnyílni, illetve egymáshoz záródni képesek. A pofák markoló oldala 2—3 cm vastagságú, nagy rugalmasságú anyaggal (pl. szivacsos gumi) van borítva,, melynek külső felületét kopásálló anyag (pl. bőr, linoleum, PVC) védi. Ezek a pofák kíméletesen, összeroppantás veszélye nélkül úgy fogják meg a nádszálakat, hogy csúszással szemben rögzítik azokat, viszont lehetővé teszik korlátozott mérté\ kű előre-hátra és oldalirányban való hajlításukat. A pofák elülső végén terelő ékek vannak, melyek előrehaladásukkor a markolónyílásokba terelik a nádszálakat. Ilyen pofapárok megfelelő számban egymás mellett helyezkednek el az aratógép egész szélességében. A levágott nádszálak vágott végét a —C— tálcák rendezik síkba. Ezek alulról felfelé és hátrafelé negyed körív pályán oda-vissza mozognak. A —B— markolók az átvágott nádszálak alsó végét ezekre a tálcákra helyezik. A tálcák lapja lyukacsos anyagból, vagy dróthálóból készül a víz- és légellenállás csökkentése érdekében, mert útjuk egy részét vízben teszik meg, és üresjárati viszszafelé mozgásuknak gyorsnak kell lennie. Néhány cm-es peremük van mindegyik oldalukon, hogy a rájuk helyezett nádvégek szét ne csúszhassanak. A tálcák a víz alatt átvágott nádszálakat az úszótest felső felületének magasságába emelik, és vágott végüket a tálcák függőleges helyzete által meghatározott síkba rendezik. Mindegyik pofapárhoz egy tálca tartozik. A gépen a haladás irányára merőleges vízszintes helyzetű —D— terelőrudak vannak, melyek ezen irányításukat állandóan megtartva körüljárják az aratógépet az 1. ábrán szaggatott vonallal feltüntetett pályán olyan értelemben, hogy a gép fölött annak haladási irányával ellentétes irányban, tehát hátrafelé, a gép alatt pedig előrefelé mozognak. A rudak hossza célszerűen egyenlő a vágószerkezet hosszával. Mozgatásukról a gép két oldalán függőleges síkban elhelyezkedő, és a szükséges pálya vonalát követő, lánckerekeken mozgó végtelen láncok gondoskodnak. A rudak végei ezen láncok egy-egy megfelelő szeméhez kapcsolódnak. Ezen rudak végzik a levágott nádszálak kifésülé'sét, és a párhuzamos helyzet eléréséhez szükséges első síkbarendezést. A végtelen láncokhoz egyenletes osztással annyi rúd kapcsolódik, hogy minden munkaciklusban egy rúd halad el a vágószerkezet előtt. Osztástávolságukat sebességük és az egy munkaciklus alatt megteendő útjuk szabja meg, amelyeket viszont a nád hossza és szilárdsági tulajdonságai szerint kell megállapítani. Az 1. ábrán három rúd van feltüntetve. A párhuzamos helyzet eléréséhez szükséges második síkbarendezést —E— terelőelem végzi éspedig azáltal, hogy az aratógép felső felületére az előzőekben leírt terelőelemek által lefektetett nádat két fektetés közötti szünetben oldalra kitolja. Kiviteli alakja lehet két, vagy több, a gép fedőlapjából 10—20 cm-nyire kiálló csap (a rajzon ez van feltüntetve), vagy ugyanilyen állású, a fedőlap hosszát végigérő lemez stb., melyek a gép haladási irányára merőleges vízszintes mozgást képesek végezni. A találmány szerinti vágó- és terelőszerkezettel felszerelt nádaratógép működése ciklusos. Ez úgy értendő, hogy nem folyamatosan végzi a nád vágását és a levágott szálak továbbmozgatását, hanem a nádasból néhány másodperces időközökben nádcsomókat vág ki, és az egy vágás alkalmával kivágott nádcsomókat, mint külön-külön adagokat kezelve, ezeken mindig ugyanolyan sorrendben, egymásután következő rendezési műveleteket hajt végre. A terelőszerkezet különböző elemei egymásnak adogatva továbbítják és közben rendezik az adagokat. Két különböző pillanatban vágott adag egymással a rendezési folyamat alatt nem keveredik, csak a folyamat végén, rendezett állapotban, a gyűjtőtérben találkoznak. Az egyes terelőelemek is pontosan összehangolt ciklikus mozgásokat végeznek, egyenlő ciklusidőtartammal. Evégből az összes terelőelem meghajtása egy közös meghajtótengelyről történik csúszásmentes kapcsolatot biztosító közvetítőelemek segítségével. Az aratógép munkafolyamatának tíz egymásután következő mozzanatát a 3—12. ábrák szemléltetik. Megjegyzendő, hogy két-két mozzanat között nem pontosan egyenlő idő telik el. Az ábrák