145241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromechanikai szerkezet vezérlésére

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.241. SZÁM 20. i. 1—14. OSZTÁLY — SO—557. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés elektromechanikai szerkezet vezérlésére • Société Technique pour PIndustrie Nouvelle S. A. (STIN), Vevey, (Svájc) A bejelentés napja: 1957. március 1. Svájci elsőbbsége: 1956. március 17. Különböző eljárások ismertek már olyan elektromechanikai szerkezetek vezérlésére, amelyek mozgó részeinek két szélső helyzet közül az egyikben kell mindig elhelyezkedniük. Főleg nagy távolságban elhelyezett és külön, átvivőberendezésekkel ellátott szerkezetek vezérlésére készültek már vezérlő berendezések, amelyek a szerkezet átvezérlését minden áramlökésnél (impulzusnál) létrehozzák. Közvetlen, például billentyűs vezérlésre azonban ezek a berendezések nem használhatók minden további nélkül, mert nagy a veszélye egyetlenbillentyű nem szándékos működtetésével adott rendelkezésnek. Ez a veszély elkerülhető, ha a rendelkezést két vagy több billentyű egy időben való működtetésétől tesszük függővé, ha tehát egynél több rendelkezést leadó berendezést alkalmazunk, amelyek együttesen adják a rendelkezést az elektromechanikai szerkezet átvezérlésére. Másrészt ez azonban azt is jelenti, hogy meg kell vizsgálni, vajon a rendelkezést leadó összes berendezések visszatértek-e alapállásukba, mielőtt egy további rendelkezés megtörténik, mert a két rendelkezést leadó berendezés egyikének működési helyzetében való fennakadása esetében az átvezérlés egyedül a másik billentyű működtetésével is lehetségessé válna, vagyis ismét fennállna a szándékolatlan rendelkezés veszélye. A vezérlésnek egy további nehézsége, különösen nagy távolságnál abban áll, hogy a rendelkezést leadó rendszerint csak későn értesül arról, ha az elektromechanikai szerkezet esetleges zavar (akadály) következtében nem tudja elérni a kívánt végső helyzetét úgy, hogy az állító (mozgató) áram túl hosszú ideig marad bekapcsolva, és a berendezés egyes alkatrészei megrongálódhatnak. Egy harmadik nehézség abban áll, hogy az állító áramkörben az összes érintkezőknek, amelyek abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy az állító áramkört megszakítsák — ami különösen az átvezérlő érintkezőknél áll fenn, amikor reverzálni kell — olyan szerkezeti megoldásuknak kell lenniük, hogy ezt az igénybevételt kibírják. A jelen találmány a fenti hátrányokat kiküszöböli. A találmány eljárás olyan elektromechanikai szerkezeteknek impulzusszerű (lökésszerű) vezérlésére, amelyek hajtott (mozgatott) alkatrészeinek két szélső állás közül mindig az egyiket kell elfoglalniuk, amely eljárást az jellemzi, hogy az elektromechanikai szerkezetet legalább két rendelkező berendezéssel, érintkezőkön keresztül vezéreljük át, és az érintkezők az elektromechanikai szerkezetet állító áram tápláló áramkörét Csak akkor zárják, ha megelőzően az összes rendelkező berendezések a működési és ezt követően a berendezések közül legalább kettő a nyugalmi állását már elfoglalta. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezést az jellemzi, hogy legalább egy reléje (jelfogója) van, amely a rendelkezést adó berendezések egyidejű működtetésénél az elektromechanikai szerkezet állásának megváltoztatására vonatkozó rendelkezést felveszi és legalább egy további reléje van, amelynek érintkezői csak legalább két rendelkezést adó berendezésnek a nyugalmi állásba való visszatérte után kerülnek működési állásukba és abban csak előre megszabott ideig maradnak, végül egy különleges érintkező sorozata van, amely az elektromechanikai szerkezet állító áramkörét csak akkgr_zárja, miután az összes többi relék (jelfogók) ebben az állító áramkörben az átvezérléshez szükséges állásukat már elfoglalták. Az 1—5. ábrák kiviteli példaképpen öt áramkört szemléltetnek, amelyek a reléknek (jelfogóknak) azokat az érintkezőit és tekercseit tartalmazzák, amelyek a találmány szerinti eljárást megvalósítják. Emellett feltételeztük, hogy az elektromechanikai szerkezet egy vasúti váltó motorikus mozgatása és a mozgatott szerkezeti részek, amelyeknek mindig két rögzített (fix) szélső állása közül az egyiket kell elfoglalniuk, a váltó nyelvei. A tulajdonképpeni állító áramkör egyszerűsített alakban az 5. ábrán látható, amelyen az 1—4. ábrákon összefüggésbe hozott relékből már csak az érintkezők vannak feltüntetve. Ezek a relék (jelfogók) együttesen képezik a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy részét. Az 1. ábrán a rajzon fel nem tüntetett 08 és 09 rendelkezést adó berendezés 081 és 091 érintkezői egy rendelkezést felvevő relé 01 tekercse