145235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formaldehiddel nemesített szőrmék egyenletes festésére oxidációs színezékekkel
Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.235. SZÁM 8. m. OSZTÁLY — BU—135. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás formaldehiddel nemesített szőrmék egyenletes festésére oxidációs színezékekkel Bőr-, Cipő-, Szőrmeipari Kutató Intézet, Budapest, mint a feltalálók: Dr. Brugger Frigyes, Paris László és Dr. Fehér István vegyészek, budapesti iakosok jogutódja A bejelentés napja: 1957. május 16. A formaldehiddel nemesített szőrmék, különösen juh- és báránybőrszőrmék oxidációs színezésénél gyakori jelenség, hogy a megfestett áru szőrhegyei világosabb színűek, mint a szőrtövek. Ezt azzal magyarázták, hogy a szőrmének a formaldehiddel kezelt része — a szőrhegy — a sorvasztást követően alkalmazott alkálibikromáttartalmú pácoldatból kevesebb foikromátot vesz fel, mint a szőrtövek, melyekhez a-'formaldehid nem fér hozzá. Azt is állították, hogy a kész áru szőrtöveinek krómtartalma nagyobb, mint a formaldehiddel kezelt szőrhegyeké. E feltevés tévesnek bizonyult. Megállapítottuk, hogy a festésre kerülő alkálibikromáttal pácolt szőrme szőrhegye és szőrtöve gyakorlatilag azonos mennyiségű 6-értékű krómot tartalmaz, sőt, a szőrhegyek, a gyapjú finomságától függően, rendszerint még 0,02—0,20% Cr2 0 3 -al nagyobb menynyiségben tartalmaznak megkötött bikromátot, mint a szőrtövek. A különbség a durvaszőrű árunál kisebb, mint a tömött finomszőrűnél, ami arra vezethető vissza, hogy a tömött szőrme töveihez a pácoldat nehezebben fér hozzá. A formaldehiddel kezelt szőrhegy és a nem kezelt szőrtő gyapja gyakorlatilag egyenlő mennyiségű bikromátot vesz fel, ha a pácolást a kellő ideig folytatják. Megállapítottuk továbbá, hogy az a körülmény, hogy a formaldehiddel kezelt szőrhegyek az oxidációs színezőeljárásokkal világosabb árnyalatúra színeződnek, mint a szőrtövek, arra vezethető vissza, hogy a kezelt szőr hegyek tömörebb felépítésűek, mint a kezeletlen szőrtő, minek következtében a szőrhegyben a színezéikképző diffuziósebessége kisebb, mint a szőrtőben. Ugyanakkor azonban a színezékcsapadék-képződés reakciósebessége nagyobb, mint a színezékképzőnek a tömör szőnhegybe hatoló diffuziósebessége. Ezáltal a szőrhegyek lényegileg csupán külső rétegükön festődnek meg, felületükön az oxidációs termékek pigmentszerű réteget alkotnak, s ez a színezékképzőnek a szőrhegybe való további bediffundálását megnehezíti. A külső réteg nagy része a további műveletek (mosás stb.) során még eltávolításra is kerül. Ezért festődnek a szőrhegyek világosabbra, mint a szőrtövek. A formaldehiddel nemesített szőrmék egyenletes és emellett gazdaságosabb megfestését a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a színezékképződés reakciósebességét csökkentjük és ugyanakkor a színezékképzőnek a tömör szőrhegybe való diffuziósebessége t fokozzuk. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a hidrogénperoxidot a színezőfürdőhöz nem a színezés kezdetekor, hanem annaík befejezte előtt 1—2 órával, de legkésőbb a színezés kezdetétől számított 4. órában adagoljuk és egyúttal a színezőfürdő pH-ját a gyapjú károsodása veszélyének határain belül, uninél magasabbra választjuk. Kísérleteink szerint ez a pH érték 9,5 feletti, célszerűen 10,5. A hidrogénperoxidnak a színezés utolsó szakaszában való adagolásával elérjük azt, hogy a színezékképzőnek kellő ideje marad a tömörebb szőrhegybe való bediffundálásra. A színezőfürdő viszonylag magas pH-ja viszont a színezékképződés reakciósebességét annyira csökkenti, hogy az megközelíti a színezékképző (pl. a parafeniléndiamin) a szőrbe való diffundálásának mértékét. Egyúttal az alkáliás kémhatású színezékfürdő a képződő színezékcsapadékra diszpergálólag is hat. A diffuziósebesiséget még jobban fokozhatjuk, ha a színezőfürdő hőfokát a jelenleg szokásos 40—42 C°-nál magasabbra 46° (+2°)-ra állítjuk be. Megállapítottuk továbbá, hogy a szőrbe bevitt káliumbikramát nemcsak katalizálja a színezésnél alkalmazott hidrogénperoxid színképző-hatását, hanem önmaga is oxidál és ezáltal egyszersmind színképző hatást is fejt ki. Ebből következik, hogy tömény bikroimátpác alkalmazásánál (mikor is a színezendő szőrme a pácból jelentős mennyiségű 6-értékű krómot vesz fel) a színezéshez adagolandó hidrogénperoxiá mennyisége csökkent-
