145228. lajstromszámú szabadalom • Készülék szalag, fonalszerű áruk, szövetek technológiai folyamatban való viszonylagos hosszváltozásának folyamatos mérésére

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145 228. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — Ba—1074. ALAPSZÁM Készülék szalag, fonalszerű áruk, szövetek technológiai folyamatban való viszonylagos hosszváltozásának folyamatos mérésére A Magyar Állam, mint a feltaláló Bajáki László elektromérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. augusztus 27. A szalagok, fonalszerű áruk, szövetek a velük végzett különböző műveletek (gyártás, kikészítés) során gépeken haladnak át, eközben hosszváltozást (nyúlást vagy zsugorodást). szenvednek. Sok esetben szükség van arra, hogy a hosszváltozást mérjük. Legtöbbször nem a hosszváltozás abszolút értéke, hanem a viszonylagos (százalékos) hosszváltozás ismerete a fontosabb. A viszonylagos hosszváltozás mérésénél lehet az áru egy szakaszának hosszváltozását mérni. X% = — -100 ' • 1 ahol 1 a szakasz hossza megnyúlás előtt és A\ a szakasz megnyúlása; X a viszonylagos hosszváltozás. Mivel az áru egy-egy szakaszának kijelölése és annak nyúlásának mérése nehézkes, az ilyen mérés folytonos nem lehet. A megnyúlás folyamatos mérésére legcélszerűbb módszer az, ha a munkafolyamat két helyén mérjük az áthaladt áru fajlagos mennyiségét (az időegységben áthaladt áru hosszát) és ebből számoljuk a hosszváltozást. Az időegységben áthaladt áru hossza azonos az áru sebességével, a viszonylagos hosszváltozás tehát állandósult állapotban k% = 5^ .100 = ^ -100 Cl C! ahol Ci = az áru sebessége 1. mérőhelyen, c2

= az áru sebessége 2. mérőhelyen, Ac = a sebességkülönbség. Az eredmény ilyenkor a két mérőhely közötti fajlagos hosszváltozást adja. A imérésnél a probléma a folyamatosság mellett az, hogy e képlet szerint a végeredményhez tényleges osztást is kell végezni, különösen azért, mivel az esetek túlnyomó részében Ci és c2

mennyiségek változó értékek. A jelenleg használatos mérési módszer szerint az áruval a két mérőhelyen egy-egy könnyen forgó henger érintkezik, ezen hengerek által megtett fordulatok száma arányos az áru hosszával. A hengerekhez kapcsolt fordulat számlálók egyidejű megfigyelésével 1 és A\ értékeket kapjuk meg. A módszer nehézkessége az, hogy az egyidejű megfigyelés csak az áru futásának leállítása esetében valósítható meg elegendő pontossággal. Ha a hengerekhez sebességmérőket (tachométer) kapcsolunk, ezek az utóbbi képletben szereplő adatokat közvetlenül adják. Egyidejű leolvasás esetében e képlet alapján X számítható. Ennek a módszernek hátrányai: egyidejű leolvasás szükséges; kisebb (10% alatti) megnyúlásoknál nagy pontosságú tachométer szükséges; a kívánt eredményt nem közvetlenül kapjuk, hanem minden mérés alkalmával külön számolni kell; a számolás miatt a mérés nem folyamatos. A találmány szerinti készülék e hiányokon változtat, mert a viszonylagos nyúlást folyamatosan méri és közvetlenül mutatja. A találmány szerinti készülék kiviteli formáját a rajz szemlélteti ahol az 1. ábra egy kiviteli példa vázlata, a 2. ábra egy kiviteli példa változatot szemléltet. A két mérőhelyen az áruval egy-egy, aránylag könnyen forgó 1,2 henger érintkezik. Ezen hengerek körül fordulásainak száma arányos az áthaladt áru hosszával, a hengerek fordulatszáma pedig arányos az áru sebességével. A hengerek egy 3 differenciált hajtanak. Az 1 hengerhez és a 3 differenciálhoz egy-egy 9—10 tachométerdinamó van kapcsolva, melyek a képletben szereplő C! és Ac értékekkel arányos feszültségeket szolgáltatják. Az osztást automatikusan és folyamatosan végzi a 4 potenciométer és a vele kapcsolatos 11, 8 szervomeehanikus, az ismert potencióméteres analog osztás imódszerével. A nevezőben szereplő, eggyel arányos feszültség a 4 potencióanéterrel jut, a potenciométer karja A-val arányosan mozgó, tehát 6,7 pontokon X c1 feszültséget kapunk. Ezzel szemben van kapcsolva a Jc-vel arányos nagyságú feszültség. Amennyiben a két feszültség megegyezik, amit a 4 potenciométer karjának elforgatásával érünk el, érvényes a következő összefüggés: X Ci = Ac; ebből X = — Cl Az osztás elvégzése tehát abból áll, hogy a 4 po-