145223. lajstromszámú szabadalom • Csöves tengeritárolók szélcsatornás szellőzése

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.223. SZÁM 37. f. OSZTÁLY — SO-530. ALAPSZÁM Csöves tengeritárolók szélcsatornás szellőzése A Magyar Állam, mint Soltay Sándor budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. augusztus 4. A csöves tengeri tárolására és egyidejű szárítására használt kukoricagórék, a külső felületek felé történő természetes szárítás érdekében általában keskeny, hosszú és viszonylag magas építmények. Befogadóképességük a kedvezőtlen keskeny forma miatt viszonylag kevés, tehát építésük nem gazdaságos. Szélesebb górék építése pedig nem ajánlatos, mert a szokásos, tehát csak a külső felületek felé történő természetes szellőzés mellett a betárolt nedves tengeri a középső szellőzetlen részeken megromlik. A górék jelenleg használatos elnyújtott formája ezen felül még üzemeltetési és területfelhasználási szempontból is hátrányos. Csöves tengeri-tárolók belsejének és fenékrészeinek a találmány szerinti szélcsatornás rendszerrel történő át-, illetve alászellőztetése esetén azonban a fentiekben vázolt romlási veszély még nagyobb átmérőjű építmény esetén is kiküszöbölhető. Megfelelően kialakított szellőztető csatornarendszer alkalmazása esetén tehát a tároló alakjára és méreteire vonatkozó kötöttségek feloldhatók és lehetővé válik a tároló alakjának, méretének elsősorban erőtani és gazdaságossági szempontok szerinti kialakítása. A szélcsatornás szellőző rendszer alkalmazása tehát lehetővé teszi az eddigi góréknál többszörös szélességű, vagy nagy átmérőjű forgástest alakú, esetleg sokszög alaprajzú, hasábalakú tárolók építését is (lásd Fig. 1., Fig. 2., Fig. 3., Fig. 4.), ami a befogadóképességhez viszonyított építési költség és anyagfelhasználás lényeges csökkentéséhez vezet. A szélcsatornák lényegileg megfelelően méretezett perforált, vagy rácsfalú csövek, amelyek a tároló különböző oldalai között a tároló belsején (lásd a, b, c, d), illetve a tárolótér fenekén haladnak keresztül. A szélcsatornákban keletkező és a kukorica kiszáradását biztosító légáramlást a gyakorlatilag állandónak tekinthető külső légmozgás (szél, • illetve annak nyomó és szívó hatása) idézi elő. A szélcsatornás szárítási rendszer tehát a szél energiájának hasznosításán alapul. A szélcsatornák átmérője viszonylag kicsi. Méretezésükkel kell biztosítani, hogy már kisebb szél is a száradáshoz szükséges légmozgást előidézhesse. A szélcsatornák távolsága és elrendezése olyan, hogy a csatornák között betárolt kukorica bármilyen irányban tökéletesen átszellőzzék és kiszáradjon. A csatornák egymáshoz való távolságát tehát az egyes csatornák hatóterének és a közvetlenül szellőző rétegek figyelembevételével keH megállapítani. (Lásd Fig. 3. és Fig. 4.). A tároló belsejében levő csatornák elhelyezhetők vízszintesen (lásd a), esetleg tört alakban (lásd f), vagy részben függőlegesen (lásd d). Ezek az esetleg több darabból toldott csatornák elhelyezhetők a kukorica betárolásával egyidejűleg a már betárolt rétegekre ráfektetve, de a csatornák fixen is beépíthetők. Az utóbbi esetben a csatornák a tároló szerkezetének merevítő, vagy teherviselő részét is képezhetik (lásd b, c, d). A csatornák kialakíthatók perforált lemez hulladékokból, beton gömbvasból, vagy valamilyen műanyagból, de megoldhatók helyi anyagokból is, pl. botfából. A fenékrészen kialakított szellőzőcsatornák (lásd e, f), biztosítják a tároló alsó rétegeinek alulról való szellőztetését. E csatornák alaprajzi elrendezése célszerűen sugárirányú (lásd Fig. 5.), azonban ettől eltérő is lehet, a konkrét tervezési programban megadott egyéb követelményektől függően (lásd Fig. 6.). A fenékcsatornák egyidejűleg az egész építmény alapját is szolgálhatják (lásd Fig. 1., Fig. 2.). Ez esetben a csatornázat kialakítható felül bordás betonlemezként (lásd Fig. 5. és Fig. 6.), a bordák között bármilyen — kellő átszellőzést biztosító — hézagos fedéssel. A fenékDordák fedése a csatornák tisztíthatósága érdekében elmozdítható. Az áttört fenékpadozat technológiai okokból, pl. surrantó kialakítása érdekében, különböző lejtésű síkokból is kialakítható (lásd Fig. 6. g). Szabadalmi igénypontok: 1. Csöves tengeri tárolására és egyidejű szárítására használatos kör, vagy sokszögű építmény, jellemezve azzal, hogy annak belsejében szélcsatornák vannak, amelyek egyúttal merevítő, és/ vagy tartószervek.