145222. lajstromszámú szabadalom • Brikettezési eljárás
Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.222. SZÁM 10. b. OSZTÁLY — SE-760. ALAPSZÁM •Brikettezési eljárás Sebestyén Gyula gyártásvezető, Budapest A bejelentés napja: 1957. július 11. Szénbrikett a kő- vagy barnaszén porából kötőanyag hozzákeverésével vagy anélkül nagy nyomással sajtolás útján készült alakos termék. A kötőanyaggal készült brikettezéshez kötőanyagként főleg középkeménységű szurkot használnak, melyet 6,5—9% arányban kevernek a szénhez, a szén soványságához és keménységéhez képest, a brikettezéshez használt nyomás figyelembevételével. A felaprított és megőrölt szuroknak a szénporhoz adása után kapott masszát, keverés után, hevítés közben, átgyúrják és végül 200—300 nyomáson brikettezik (1. Dr. Dammer, Chem. Technologie 1911, II. P. 76). A szurokkal végzett és csak szénbányák közelében gyári léptékben foganatosítható, hevítést igénylő brikettezési eljárás egyszerűsítésére javasolták már különböző kötőanyagok alkalmazásával brikettnek hideg úton való előállítását. A találmány szerinti eljárás, ez utóbbi eljárások közé tartozik. A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy a morfiumgyártásnál hulladékként visszamaradó és eddig semmilyen célra fel nem használt mákgubó-iszap, kitűnő brikettkötőanyag. A mák-gubóiszapot, melyet morfiumgyártás hulladékaként hígabb, sűrűbb állapotban öntenek ki a hányókra, eddig semmilyen célra sem tudták hasznosítani. Kísérleteim folyamán kitűnt, hogy különösen az 1,2 fajsúlyú mák-gubó-iszap kitűnő brikettkötő anyag, mely már 25 kg/om2 brikettezési nyomás mellett is jó égési tulajdonságú és kielégítő szilárdságú, koherens brikettet szolgáltat. Hogy a máJsgubó iszapot brikettkötő anyagként való felhasználásra különösen alkalmassá tegyük, annak sűrűségét hígítással vagy besűrítessél (párologtatással), állandó keverés közben 1,2-re állítjuk be. Kőszénporhoz 7—10, faszénporhoz 15 súlyszázalék arányban keverünk mákgubó iszapot. A darálással vagy átrostálással brikettezésre előkészített szénporhoz a fent megadott mennyiségű mákgubó iszapnak hozzáadása után, a keveréket a hőmérséklettől ; függő ideig pihentetéssel érleltetjük, brikettezzük, majd a kapott brikettet száradni engedjük. Példa A hígítással vagy besűrűsítéssel 1,2 fajsúlyra beállított mákgubó iszapot a megdarált vagy átrostált szénporhoz 7—12%-os arányban adagoljuk a szénporhoz. A beadagolt anyagot a szénporral egyenletes eloszlás eléréséig, de legalább 5—6 percig keverjük. A keverőgépből kikerülő masszát halomba rakjuk és a hőmérséklettől függően 10 és 20 C° közötti hőmérsékletnél 96 óráig, 20°-t meghaladó hőmérsékletnél 48 óráig való pihentetéssel érlelni hagyjuk, majd az érett anyagot a brikettprésbe adagoljuk és brikettet préselünk belőle. A brikettsaj tolóból kikerülő brikettet szárító lapokra csúsztatjuk és a brikettel megrakott szárító lapokat egymás mellé és egymás fölé helyezve 24—48 óráig száradni hagyjuk (légszárítás). A találmány szerinti eljárásnak előnye nemcsak az, hogy egy eddig fel nem használt hulladékanyagot hasznosít szénpor-kötőanyagként, ami a gyártást olcsóbbá teszi, hanem az is, hogy a mákgubó iszap 1,2 sűrűségű konzisztenciában oly kiváló kötőanyagnak bizonyult, hogy 25 kg/cm2 nyomással brikettezve koherens, nem töredező, hosszú szállítást is kibíró briketteket szolgáltat. Az eljárás kisipari mértékben is gyakorolható és így szénbányáktól távol keletkező vagy hulladékként elfekvő szénporok is hasznosíthatók a népgazdaság számára. Szabadalmi igénypontok: 1. Brikettezési eljárás, melyre jellemző, hogy kötőanyagként mákgubó iszapot használunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a mákgubó iszap sűrűsége 1,2.
