145203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluoraluminátalapú fényporok előállítására

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.203. SZÁM 21. f. 82-87. OSZTÁLY — Gu-150. ALAPSZÁM Eljárás fluoraluminát-alapú fény porok előállítására VEB Berliner Glühlampen-Werk, Berlin (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Dr. Wilke Klaus-Thomas vegyész, Mannheim Rita vegyésztechnikus, berlini lakosok * A bejelentés napja: 1957. október 3. A találmány olyan alumíniumfluorid-komplexek előállítására szolgáló eljárás, amelyek katód-, ill. ibolyántúli sugarakkal való gerjesztés esetén va­lamint elektromos mezőben a látható színképtarto­mányba eső sugarakat emittálnak. Lumineszkáló vegyületek már sokféle változat­ban ismeretesek; ilyen anyagok egyre fokozódó mértékben kerülnek alkalmazásra kép-csövek és radar-ernyők gyártására, valamint világítástech­nikai célokra szolgáló kisüléses lámpákban. A találmány szerinti fényporok alumíniumflu­orid alkáli-, földalkáli-, cink- vagy kadmiumflu­oridokkal képzett elegyeiből állnak. Ezek az anya­gok az elegykristályszerű szerkezetet mutató fény­porban kémiai affinitásuktól függően többé vagy kevésbé erős komplex-kötésben, ill. kémiai vegyü­letekben fordulnak elő. E vegyületek sztöohiometriai összetétele a ter­mészetben előforduló kriolit Na3 [A1F 6 ] képleté­nek felel meg, mi mellett egy Na-atom Li, K (Me1) atommal, két Na-atom pedig Be, Mg, Ca, Sr, Ba, Zn, Cd (általában: Me") atommal, vagy ezek ke­verékével lehet helyettesítve. Általános képletük ennek megfelelően a követ­kező alakokat öltheti: Me'3 [A1F 6 ], Me" 3 [A1P 6 ] 2 , (Me7, Me") [A1F 6], A Me'F, ill. Me7/F 2 és az A1F 3 közötti aránynak az Me 7—Me 7/ általi behelyettesítés során történő változtatása útján az emittált fény intenzitása és színe változtatható. Valamennyi említett vegyület azonban csak ún. aktivátorok hozzáadása esetén válik lumineszká­lásra képessé; ilyen aktivátorokként egyes fémek, mint az ólom, a titán, a cérium és más ritka föld­fémek, továbbá az urán, a mangán stb. vegyüle­tei, elsősorban fluoridjai, oxidjai vagy karbonát­jai, valamint ezeknek az anyagoknak a keverékei szerepelhetnek. Az ilyen fajta fluorid-fényporok előállítása oly módon történik, hogy az említett elemek nagyfok­ban tisztított fluoridjait, továbbá az A1F3 vagy (NH4 ) 3 [A1F 6 ] alakjában alkalmazott alumíniumot, valamint a csekély mennyiségű aktivátort — cél­szerűen golyós malomban való összeőrlés útján — összekeverjük egymással. Ugyanilyen összetételű fényporokat állíthatunk elő oly módon is, hogy a megfelelő karbonátokat, oxidokat vagy hidroxido­kat folysavban oldjuk, majd bepároljuk az így kapott oldatot. Ezután — mindkét esetben — le­galább 15 perces izzítás következik 700—1200 C° hőmérsékleten; ezt az izzítást lefedett tégelyek­ben, levegőn vagy nitrogénlégkörben történő he­vítés útján folytatjuk le. Az izzítás zsugorított vagy megolvasztott termékét azután megőröljük és szitálás útján elválasztjuk a kívánt szemesefi­nomságú részt. Az alumíniumfluorid-komplexek viszonylag ala­csony olvadáspontja folytán megolvasztást előse­gítő adalékok alkalmazására általában nincsen szükség. Példa Ca3 [A1F 6 ] 2 -Ce, Mn előállítása. 73,65% CaF2 -ból és 26,35% AlF 3 -ból álló alap­anyaghoz 5—15% Ce-ot — Ce-oxalát alakjában — és 2—6% Mn-t — Mn-karbonát alakjában — adunk, majd egy órai őrlés után az elegyet 10— 30 percig izzítjuk levegőn vagy iners gázáramban 800—1000 C° hőmérsékleten. Az így kapott ter­mék 2337 A hullámhosszú fénnyel történő ger­jesztés esetén á sárgászöld színkép-tartományban emittál. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fluoraluminát-alapú fényporok előál­lítására, azzal jellemezve, hogy a litium, nátrium, kálium, berillium, magnézium, kalcium, stroncium, bárium, cink és/vagy kadmium fluoridjait a meg­felelő mennyiségű alumíniumfluoriddal magasabb hőmérsékleten levegőn vagy iners gázlégkörben

Next

/
Oldalképek
Tartalom