145199. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegkörosztások ellenőrzésére

2 145.199 Amennyiben mindkét kör osztáshibái ismeret­lenek, úgy a két kör egymáshoz képest egy, vagy több osztás jellel elforgatott helyzetében ismétel­ten megmérjük osztás jeleik egymástól való távol­ságát, és az így kapott legalább két mérési so­rozat összetartozó értékeinek különbségéből a fentemlített számítással kiküszöbölve az excent­ricitások és elforgatások értékeit, olyan értéke­ket kapunk, melyek azonosak az egyes osztáskö­zök szöghibáival, akkora osztásközökre vonatko­zóan, amekkorával a két kört egymáshoz képest a két mérési sorozat között névlegesen elforgat­tuk. Az egyes osztásközök szögértékeinek pontos ismeretében ezek után az egyes osztások hibái összegeződéssel már közvetlenül adódnak. Szabadalmi igénypontok: 1. Munkaeljárás ismeretlen pontosságú körosz­osztás osztáshibáinak bemérésére, azzal jellemez­ve, hogy az osztáskört egy ismert pontosságú kör­rel egymásra helyezzük, s ebben a helyzetben az egymásmellé kerülő osztásvonalak ' lineáris távol­ságait rendre lemérjük, célszerűen pl. nagy na­gyítású mikroszkóp alatt, mérőokulár, vagy opti­kai mikrométer segítségével, és az így kapott mé­réssorozatból számítjuk ki az ismeretlen kör osz­táshibáit. 2. Eljárás két ismeretlen osztású kör egyszerre való bemérésére, azzal jellemezve, hogy a két is­meretlen körnek két, egymáshoz képest elfordí­dott helyzetben való egymásra fektetése mellett két méréssorozatot végzünk az 1. igénypontban meghatározott módon, s ezeknek adataiból szá­mítjuk ki mindkét kör osztás-hibáit. 3. Berendezés az 1. vagy 2. igénypontban meg­határozott eljáráshoz, jellemezve forgatható asz­tallal, amelyre két osztáskör egymáshoz képest tetszőleges szöggel elforgatva helyezhető, egymás­hoz és az asztal forgástengelyéhez elmozdulás el­len rögzíthető, jellemezve továbbá* az osztásvona­lakra élesre állítható olyan optikai berendezéssel, pl. távcsővel vagy mikroszkóppal, amellyel az egyik és másik körosztáshoz tartozó két szomszé­dos osztásvonal lineáris távolsága, a két kör együttes-, lépésenkén ti elforgatása közben, ponto­san lemérhető. 4. A 3. alatti igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szomszédos osztásvonalak lineáris távolságát bemérő berende­zés célszerűen mérőokuláros egyetlen mikroszkóp. 5. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve oly mikroszkóppal, amelynek lá­tómezejében az osztásvonalak keresztben (haránt­irányban) egymástól elválasztott, különben egy­forma két képben jelennek meg, jellemezve to­vábbá ún. optikai mikrométerrel, amellyel az el­választott látómezőbe eső osztásjel képek a mé­rés irányában egymáshoz képest elmozgathatok, távolságuknak egyeztetéssel való mérése céljából. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mikroszkóp két optikai mikrométerrel van felszerelve, az egyik az egyik látómezőfél, a másik a másik látómező­fél részére. 7. Az 5—6. igénypontok szerinti berendezés ki­viteli alakja, jellemezve binokuláris mérőberen­dezéssel. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. Í403 Terv Nyomda, 1959. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom