145194. lajstromszámú szabadalom • Motorral egybeépített univerzális hidraulikus hajtómű

2 145.194 fordulatszáma és teljesítménye mellett, mindenkor a változó pillanatnyi menetellenállásriak megfelelő vonóerőt, hajtóműáttételt kell biztosítani. Ezt a követelményt á forgólapátos folyadék-szivattyú és a két folyadék-turbina kombinációja teljesítik. A hajtómotorral összekapcsolt szárnylapátos folyadék-szivattyú exeentrieitósát változtatva, változik a szállított folyadék mennyisége és nyomása, miáltal a járművek a két turbina tengelyéről forgatott hajtókerék fordulatszáma és vonóereje is — a szivattyú excentricitásával arányosan — változik. A szerkezet egyik kiviteli módozatát a csatolt rajzok ábrázolják, ahol az 1. ábra a szerkezet függőleges hosszmetszetét, a 2. ábra annak oldalnézetét, a 3. ábra a szivattyú működési vázlatát, a 4. ábra a szabályozó elvi működését mutatja. Az erőforrás egy Diesel rendszerű, közvetlen befecskendezésű, egyhengeres, kétütemű alacsonynyomású gyorsforgású motor. Az —1*— forgatytyútengely a -—2— gördülő csapágyakon egyoldalt van ágyazva; erről a —3— vezérlőbütyök működteti a —4— befecskendező szivattyút. A fúvóvá kialakított —5— * lendkerék szállítja a hűtő levegőt a bordázott hengerre és hengerfejre. A lendkerék —6— fogaskoszorújához kapcsolódik a villamos indítómotor, ugyaninnen hajtja a —1— ékszíj az áramfejlesztő dinamót. A szivattyú —8— forgórésze a motor forgattyútengelyére ékelt —-9— fogaskerékkel a szivattyú tengelyére ékelt —10— belsőfogazású nyeles fogaskerék útján kapcsolódik a motor —1— forgatytyútengelyével. A szivattyú forgórészének sugárirányban elmozduló sík lapátjai vannak. A forgórész a szivatytyúházban excentrikusan helyezkedik el és excentricitása változtatható. Ugyanis á szivattyú —10— nyeles kerekét ágyazó —11— csapágytok, a hajtómű —12— házában a motor —1— forgattyútengelyével koncentrikusan elforgathatóan van ágyazva. Ezáltal lehetséges, hogy a —10— nyeles kerék a —9— fogaskeréken a hajtás megszakítása nélkül le tud gördülni és ugyanakkor a szivattyú tengely excentricitása is megváltozik. A 3. ábra —A— pontja a motor tengelyébe esik és azonos az említett csapágytok külső ágyazásának középpontjával. Az r sugár egyenlő a külső és belső fogazású kerékpár excentricitásával. A csapágytok elforgatásával a szivattyú —8— forgórésze az —A— pont körül r sugarú íven fordul el a szöggel. Amikor a szivattyútengely —C— pontban van, ami azonos a —13— szivattyúház középpontjával, akkor a szivattyú nem szállít olajat, tehát a motor terhelés nélkül jár (üresjárat). Ebben az esetben a két turbina is áll és áll az egész jármű is, vagyis nincs szükség külön tengelykapcsolóra és az azt működtető pedálra és rudazatra. Ha a szivattyú forgórész középpontja a —C— és •—B— pontok között van, akkor az áramlás iránya azonos az ábrán jelzettel (a jármű előre halad). Ha viszont a szivattyú forgórész középpontja a —C— és —D— pontok között van, az áramlás az előbbivel ellentétes irányú, tehát a jármű hátrafelé halad. A szivattyútengely excentricitása előremenetben ei hátramenetben e2

pontig állítható a csapágytok elfordításával. Az ei és e8

aránya a felhasználási követelményektől függően változik. Ha ex = e2, akkor az előre- és hátramenet sebessége azonos határok között szabályozható, természetesen mindkét irányban fokozat nélkül. A szivattyú a folyadékot —14— turbinaházba nyomja (lásd 1. ábrát). A turbinák szerkezete azonos a szivattyúéval csupán a forgórész excentricitása nem változtatható. A turbinák forgási iránya és fordulatszáma a szivattyú által szállított folyadék beömlési iránya és mennyisége szerint változik. Miután a jármű kerekeit két egymástól elválasztott tengelyű —15— turbina — lapát forgatja, differenciálmű beépítésére nincs szükség. Az optimális áttétel beállítása, amint az már a fentiekben említést nyert, önműködően történik. Az önműködő (automatikus) szabályozó egy kiviteli módozatát a 4. ábra mutatja. A —16— mechanikus (vagy pneumatikus) szabályozó (regulátor) a jármű futótengelyének fordulatszám változását (lassulás, gyorsulás) érzékeli és átviszi a -—17— villamos érintkezőre. A szivattyú —8— forgórésze —11— osapágytokjának •—18— állítókarját a —19— folyadék nyomású szabályozóhenger —20— dugattyújához csatlakozó —21— összekötőrúd mozgatja. A osapágy tok —A— középpontja egybeesik a motor tengelyével és elfordításakor a —B— szivattyútengely az r sugáron leng és ezzel létrehozza az excentricitás megváltoztatását. Az olajnyomású szabályozó henger működését a —22— kettős szolenoidtekercs vasmagjával mozgatott —23— tolattyú vezérli. A vasmag és az ezzel mozgatott —23— tolattyú —a— irányú elmozdulásakor a szivattyú excentricitása nagyobb, a —b— irányú elmozduláskor kisebb lesz. A nyomó folyadék vezeték a hajtómű szivattyújának nyomóoldaláról van leágaztatva. A nyomó-folyadék, a tolattyú állásának megfelelően a —20— dugattyú alsó, illetve felső oldalára hat. A —20— dugattyú felső oldalát a —24— rugó a középállásból némileg elmozdítja azért, hogy a hajtóművet álló helyzetben mindig indításra készen tartsa. A hajtómű előrehaladásakor csupán hajtómotor adagoló berendezését (gázpedál) kell kezelni. A hajtómű hátramenetének megfelelő negatív excentricitás, valamint az üresjárati zéró excentricitás állítása kézi emeltyűvel történik. A lassító fékhatást a 2. ábrán jelzett módon, a nyomó vezeték —26— főcsatornájába iktatott —25— fojtószelep elforgatásával lehet kifejteni azáltal, hogy a szeleppel a nyomó vezeték keresztmetszete leszűkíthető, illetve teljesen el is zárható. A fojtó szelepet a jármű vezetője pedállal rudazat útján működteti. A jármű kormányzása a —27— elágazó csatornákba beépített —28— fojtó szelepekkel történik, oly módon, hogy a bal- vagy jobboldali csatorna fojtószelepét, célszerűen botkormánnyal működtetve, (az átfolyási keresztmetszetet szűkítve) a jármű balra, illetve jobbra kanyarodik. Ha (pl. járművek esetében) álló helyzetben való rögzítésre is szükség van, ez a hajtótengelyékre szerelt bármilyen, pl. szalagfékekkel megoldható. Ha (pl. mezőgazdasági traktorok esetében) szűk-