145192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás beton, különösen nagy kezdőszilárdságú beton előállítására

145.192 Ez az eljárás azonban a gyorsanszilárduló betonokra vonatkozó technológiai követelmények közül mindössze kettőnek felelt meg: a mechanikus tömörítés és az ezt követő felmelegítés követelményének. A beton minősége szempontjából oly lényeges követelményt, a víz/cement tényező csökkentését ez az eljárás nem vette kielégítő módon figyelembe. A födémeket szokásos módon monolitikusán kellett beépíteni, vagy készelemekként beszerelni. Ez különösen a nehéz ipari építkezéseknél, nagy födémterhelések és nagyobb fesztávok esetén, a vasbeton ésszerűtlen felhasználásához, (készelemek) vagy az építési folyamat időt rabló zavaraihoz (monolitikus átfutó födém) vezetett. A találmány célja' a fentebb ismertetett hátrányok kiküszöbölése és olyan előnyös eljárás kifejlesztése nagy kezdőszilárdságú betonok előállítására, amely • a betontechnológia követelményeinek a gyakorlatban megfelel. Ezt a feladatot a találmány szerinti eljárással oldjuk meg úgy, hogy vasbetéttel ellátott vagy vasbetét nélküli betonba olyan vízáteresztő csővezetéket fektetünk, amely például likacsos anyagból, vagy sűrűn hasított tömlős tagokból állhat. A felesleges keverő vizet a rázóeljárás alatt a keletkező vízelszívó hatás segítségével, amelyet még vákuum alkalmazásával is fokozunk, — a betonból kivonjuk és ezzel elérjük a~ víz-cement tényező csökkentését, ami a beton minőségét jelentősen javítja. Ugyanezeket a csöveket használjuk azután arra is, hogy gőzt vagy forró levegőt rajtuk keresztül vezetve a beton kötésidejét a betonszerkezet belső felhevítése által csökkentsük. A mellékelt rajzok kapcsán ismertetjük a találmány egy foganatosítási példáját: Az 1. ábra a csővezetékek elhelyezési rendszerének vázlata; a 2. ábra a csővezetékek csatlakozását, valamint a hajlatok kiképzését ábrázolja; a 3., 4. és 5. ábra a csövek elrendezésének egyes alkalmazási példáit ismertetik. A gyakorlatban az eljárást a következőképpen alkalmazzuk: a szükséges csővezetéket, — mint az 1. ábrán látható, — a beton bevitelekor helyezzük el. A csöveket egy légeiszívó-berendezés szívóhálózatához csatlakoztatjuk. A betont a szokott módon képlékeny állapotban adagoljuk be és tűvibrátorral vagy lapvibrátorral mechanikusan tömörítjük. A rázóeljárás alatt és után a csövekben vákuumot kell fenntartani, hogy a vízelszívó hatás következtében a csövekbe behatoló felesleges keverővizet eltávolítsuk és ezzel a víz/ cement tényezőt a kívánt mértékre csökkentsük. Körülbelül 4 órai pihentetés után az egész csőhálózaton kb. 100 C° hőmérsékletű meleg levegőt vagy nedves gőzt vezetünk keresztül és a kötési folyamatot thermal eljáráshoz hasonlóan fejezzük be. «A betonban a csővezetéket likacsosan, illetve vízáteresztő módon kell elrendezni, úgy, hogy a fölös keverő víz a rázóeljárás során a vízszívóhatás következtében elfolyjék. A folyamat hatékonyságát különösen a tömör födémszerkezeteknél és finoman tagolt gerendaszerkezeteknél, a csövekben létrehozott vákuum lényegesen fokozza. A technológiai szempontból a víz/cement tényező csökkentésére megkövetelt nyomásra nincs szükség — ugyanezt az eredményt a mesterséges leszívó és vízelvonó hatás útján kielégítő mértékben érjük el. Szabadalmi igénypont: Eljárás beton, különösen nagy kezdőszilárdságú beton előállítására vasbetéttel ellátott vagy vasbetét nélküli betonszerkezetbe elhelyezett vízáteresztő csővezetékek segítségével, amely csővezetékek likacsos anyagból vagy sűrűn hasított tömlős tagokból állanak, azzal jellemezve, hogy vákuum segítségével fokozott vízelszívó hatás révén a fölös keverő vizet elvonjuk és ezután ugyanezeken a csöveken gőzt vagy forró levegőt vezetünk keresztül. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2403 Terv Nyomda, 1959. — Felelős vezető: Gajda László