145188. lajstromszámú szabadalom • Áthaladó anyagok tömegegyenlőtlenségét mérő készülék érzékelő berendezése

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.188. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY - Cl—236. ALAPSZÁM Áthaladó anyagok tömegegyenlőtlenségét mérő készülék érzékelő berendezése Csige Tibor szig. mérnök A bejelentés napja: 1957. június 22. Hosszirányban nagykiterjedésű anyagok — jellegzetesen fonalak, szálak és belőlük előállí­tott készítmények — tömegének egyenlőtlensé­gét ipari célból eddig is mérték különböző el­vek alapján és különféleképpen kialakított be­rendezésekkel; így több megoldás alakult ki a tömegegyenlőtlenségmérés első problémája, a tömegegyenlőtlenség érzékelésére is. A gyakorlati elnevezés szerint „fonalegyen­lő tlenségmérés" egyik megoldása az, amikor a fonalegyenlőtlenség egy elektromos rezgőkör egyik elemét befolyásolja olyképpen, hogy a rezgőkör áltál előállított váltófeszültség frek­venciája a fonalegyenlőtlenség következtében megváltozik. A fonalegyenlőtlenség által befo­lyásolt rezgőköri elem — az ún. mérőfej — legtöbbször egy kapacitás, amelynek értéke a benne átfutó fonal esetleges egyenlőtlensége folytán + értelemben változik. Ez az ingadozás­jellegű értékváltozás legtöbbször abban az alak­ban kerül mérési kiértékelésre, hogy ezt a vál­tozó frekvenciát egy másik, hasonló befolyáso­lásnak alá nem vetett rezgőkör frekvenciájával hasonlítják össze. Az így jelentkező frekvencia­különbséget lineáris- vagy fázisdiszkriminátor alkalmazásával feszültséggé alakítják át és egyenirányítás után feszültségként mérik. Más megoldásoknál a mérőfejen áthaladó fo­nal egyenlőtlensége egy induktív tagot is tar­talmazó híd egyensúlyi helyzetét borítja fel, amikor is az ennek folyományaként jelentkező feszültségeltérés — kellő felerősítés után — mérhető. Minden eddig ismert megoldásnál mérőfejként egyszerű sík-lapú kondenzátorok kerültek al­kalmazásra, vagyis a mérendő fonal stb. két párhuzamos kondenzátor-fegyverzet között ha­ladt át. Ezeknek a megoldásoknak azonban több hát­ránya van. Különösen: Ha a mérés alapjául a frekvencia változása szolgál, akkor a megbízható mérés előfeltétele az, hogy a fonalegyenlőtlenség által elektro­mos szempontból befolyásólt rezgőkör egyéb okból — pl. saját rendszeréből vagy felépítésé­ből — kifolyólag ne változtassa mérés közben a frekvenciáját, mert különben nem volna meg­állapítható az, hogy az észlelt frekvencia- (majd feszültség-) változás mennyiben a . mért fonal tömegegyenlőtlenségének-, vagy mennyiben a mérőkészülék frekvenciabizonytalanságának a következménye. Ettől a fogyatkozástól az osz­cillátor csak akkor mentes, ha legalább 10~~4 nagyságrendű frekvenciastabilitással rendelke­zik, ennek a biztosítása pedig igen nehéz mű­szaki feladat. Induktív tagot is tartalmazó híd alkalmazása esetén az, ilyen híd inhomogén; tehát a híd­á.gak állandói a hő hatására különbözőképpen változnak és ez csak igen nehezen, a legtöbb esetben pedig egyáltalában nem kompenzálható. Ez pedig annyit jelent, hogy az ilyen fonal egyenlőtlenség-mérőn kapott mérési eredmény nemcsak a készüléken áthaladó *mért anyag tö­meg-állapotától, hanem a környezet stb. hő­mérséklethelyzetétől is függ. Nem vezet kielégítő eredményre, a mérőfej eddig alkalmazott kiviteli megoldása sem.: Sík­lapú kondenzátorból alkotott mérőfej esetében a mérendő anyag tömegegyenlőtlensége csak a kondenzátor síkjára hat dorninálólag, aminek az a következménye, hogy a mért anyag sta­tisztikus egyenlőtlenségei csak hosszú anyag­rész lemérése után eredményeznek kielégítő mérési pontosságot. Ezeken a 'hibákon hivatott segíteni a talál­mányban alkalmazott érzékelő megoldás, amely­nek lényege az, hogy a mérendő fonal tömeg­egyenlőtlenségét egy nagyfrekvenciás váltófe­szültséggel táplált tisztán kapacitív — tehát induktív vagy ohmikus elemeket nem tartal­mazó — híd kapacitás- és azon keresztül fe­szültség-viszonyainak változásán át érzékeli. A hídegyensúly biztosítására, illetve a kapacitás­változás érzékelésére — együttesen vagy vagy­lagosan — kondenzátorokat, illetve ún. diffe­renciálkondenzátorokat alkalmaz abból a célból, hogy a híd a fonalegyenlőtlenség igen kismé­retű kapacitásváltozásait érzékelni tudja. Ezt a célt a kapacitásváltozás szorosabb értelemben vett érzékelésére hivatott mérőfej- és a híd kiegyensúlyozására hivatott kiegyenlítő kapa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom