145174. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses hőmérő

145.174 együtthatójú anyagból készítünk, miáltal a tor­ziós testben a 7 szalagok, 8 csíkok, 9 hüvely és 13 szalag révén csavaró, hajlító és nyitó igénybevé­tel jön létre. Ha most az előző megoldáshoz ha­sonlóan a 14 tekercsek útján, a gerjesztőáram se­gítségével elektromágneses teret gerjesztünk, ak­kor e tér a csavaró igénybevétel hatására úgy torzul el, hogy hengeres összetevő keletkezik, mely az elcsavarodás nagyságával és így a hőmérsék­lettel arányos, és mely a 15 toroid tekercsben elektromotoros erőt indukál. A hőmérő itt is mű­ködhetik fordított értelemben, ha a gerjesztőkört a felvevőkörrel felcseréljük. A 4. ábra szerinti elektromágneses hőmérő 17 pálcából áll, melyet a 18 hüvelybe helyezünk. A pálca a 20 csőben vezetett 19 mozgatórúd útján a 21 emeltyűvel kapcsolatos, mely a 22 torziós testhez csatlakozik. A cső a kicsiny 23 kamrában végződik, melyhez két vége révén, a 22 torziós test csatlakozik. A 24 rugó a 17 pálcát a 18 hü­velybe nyomja. A 22 torziós test a 25 tekercsek­kel és a 26 toroid tekerccsel ugyanolyan módon kapcsolatos, mint az előző ' példákban. A mért hőmérséklet a 17 pálca és a 18 hüvely különböző kiterjedési együtthatója következtében úgy tolja el a 19 rudat és az ezzel kapcsolatos 21 emeltyűt, hogy ezáltal a 22 torziós test elcsava­rodik. A gerjesztőkör és a 22 torziós testnek az elcsavarodása a felvevő tekercsben hasonlóan kelt elektromotoros erőt, mint az előző példákban. Az 5. ábra szerint a hőmérséklet a 27 edényre hat, melyben alkalmas 28 közeg (folyadék vagy gáz) van. A 27 edény a 29 hajszálcső útján a hul­lámos 30 csőbe zárt térrel áll összeköttetésben. A hullámos 30 cső egyik peremét a 31 kerethez erő­sítjük, melyben a kettős csavarmenet alakú 32 torziós testet is rögzítjük. A cső másik peremét a 32 torziós testhez erősítjük. Utóbbira húzzuk fel a 33 tekercset. A magasabb hőmérséklet hatására a 28 folya­dék térfogata a 27 edény térfogatához viszonyít­va megnő, úgyhogy a folyadék a 29 hajszálcsövön át a hullámos 30 csőbe zárt térbe nyomul. Eköz­ben a hullámos cső megnyúlik, miáltal a 32 tor­ziós test elcsavarodik. Ha most utóbbiban a köz­vetlenül belevezetett gerjesztőáram hatására elekt­romágneses tér képződik, ezt a csavaró igénybe­vétel akként torzítja el, hogy az elcsavarodás nagyságának és így a hőmérséklet magasságának arányában hosszirányú összetevő jön létre és a 33 tekercsben elektromos erő indukálódik. A fel­vevő- és gerjesztőkört itt is felcserélhetjük. Ezenkívül még egész sor különböző kombiná­ciós lehetőség van, melyek valamennyien azon alapszanak, hogy a hőenergiát a torziós test el­csavarodásává alakítjuk át. A tekercsek és szige­telésük anyagának helyes megválasztásával mó­dunkban áll igen széles hőfoktartományban ered­ményes méréseket végezni. Nagy előny, hogy az így elért elektromotoros erő jelentékeny nagysá­gú, ami,egyrészt nagy mértékű olcsóbbodást je­lent, másrészt lehetővé teszi a hőmérő bevezeté­sét minden olyan helyen is, ahol eddig hőmérsék­letek mérése és feljegyzése nem látszott elég elő­nyösnek. Az egész berendezés egyszerű szerkezetű és az elektronikát nélkülözni tudja. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektromágneses hőmérő, melynél a fel vevő­tekercs ferromágneses torziós testen foglal helyet, melyet a gerjesztőkörön átfolyó áram mágnesez, azzal jellemezve; hogy a mérési térben (1, 6, 18, 28) elhelyezett elem a torziós testhez (3, 11, 22, 32) erősített másik elemmel szilárd kapcsolatban van, és a két elem hőkiterjedési együtthatói kü­lönbözők. 2. Az 1. igénypont szerinti hőmérő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csavarvonalalakú hasítékokkal (2) ellátott köpenye (1) a szélein és a közepén a torziós testtel (3) kapcsolatos. 3. Az 1. igénypont szerinti hőmérő kiviteli alakja, jellemezve alaplappal (6) és hozzáerősített szalagokkal (7), mely utóbbiak egyrészt csíkok (8) útján egy hüvellyel kapcsolatosak, mely a hom­lokfelületei (10) közelében szilárdan a torziós test­hez (11) van rögzítve, másrészt karral (12) áll­nak összeköttetésben, mely a torziós test (11) kö­zepéhez van erősítve. 4. Az 1. igénypont szerinti hőmérő kiviteli alak­ja, jellemezve pálcával (17), mely hüvelybe (18) van helyezve és mozgatórúd (19) révén emel­tyűvel (21) kapcsolatos, mely a torziós test (22) közepéhez van erősítve, aholis kamrában (23) el­helyezett rugó (24) a pálcát (17) a hüvelybe (18) nyomja és a torziós test (22) végei a kamrához vannak erősítve. 5. Az 1. igénypont szerinti hőmérő kiviteli alak­ja, jellemezve edénybe (27) helyezett folyadékkal (28), mely edény, haj szálcső (29) útján, hullámos csővel (30) elzárt térrel áll összeköttetésben, aholis a hullámos cső (30) egyik pereme a kerethez (31) van erősítve, melyhez a kettő csavarmenet alakú torziós test (32) is rögzítve van, míg a hullámos cső másik pereme a torziós test közepéhez van erősítve. 1 rajz A. kiadásért fele! a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2401. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom