145167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kordfonalak ismételt húzó- és hajlító igénybevétellel való fáradásának vizsgálatára

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.167. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — TE-157. ALAPSZÁM Eljárás és készülék kordfonalak ismételt húzó- és hajlító igénybevétellel való fáradásának vizsgálatára Textilipari Kutató Intézet, mint a feltalálók: dr. Dischka Győző és Hajmási Tibor gépészmérnökök — budapesti lakosok — jogutódja A bejelentés napja: 1957. szeptember 10. Gépjármű gumiabroncsoknál, valamint általában a textilbetétes termékeknél, mint pl. a hajtószíj aknái, szállítóhevedereknél, vászonbetétes tömlőknél stb. a használat során ismételten fellépő húzó- és hajlító igénybevételt túlnyomórészben a gyártásnál felhasznált textilfonalak, kordfonalak veszik fel. Az állandóan ismétlődő váltakozó igénybevétel és az ezzel járó alakváltozás a kordfonalak kifáradásához vezet. A textilbetétes termékek tartósságát a felhasznált kordfonalak' kiíáradása döntően jellemzi. Ezen tapasztalat figyelembevételével számos kordfonal-fárasztási vizsgálati eljárás, valamint műszer ismeretes. Ezek vagy a csupasz vagy a gumiba ágyazott kordfonalak fáradásának vizsgálatára vonatkoznak, azonban általában szükséges a gumibaágyazás előtt történő vizsgálat. A gumiba-ágyazatlan kordfanalak fárasztási vizsgálatára ugyancsak többféle eljárás és készülék ismeretes, melyek vagy ismételt húzásra, vagy hajlításra, vagy mindkettőre veszik igénybe a kordfonalakat. Ez utóbbi készülékek általános hibája, hogy az említett igénybevételekkel egyidejűleg ellenőrizhetetlen koptatási igénybevétel is fellép a vizsgálat során. Egy másik hiányosság, hogy a vizsgálatokat szobahőmérsékleten folytatják, holott a használat során, pl. gépjármű-abroncsoknál jelentős magas hőmérsékletek is fellépnek, amely körülmény a kordfonalak élettartamára (kopására) behatással van. E hiányosság kiküszöbölését szolgálja a jelen találmány szerinti eljárás, mely szerint a kordfonalakat változtatható hőmérsékleten tisztán húzó és hajlító igénybevételnek vetjük alá. A találmány eljárás kordfonalak ismételt húzó és hajlító igénybevétellel való fáradásának vizsgálatára, mely szerint a vizsgálandó fonalat egyik végén befogjuk, azután zárt térben mozgatható szervbe épített hengersoron vezetjük át és a fonal szabad végét változtatható súllyal terheljük, majd a mozgatható szervet alternáló mozgásnak vetjük alá, miközben a hengereket is forgatjuk és a zárt térben a hőmérsékletet áramló levegővel előre meghatározott, tetszésszerinti értéken tartjuk, továbbá a vizsgálat folyamán a fonal nyúlását is mérjük. A rajz a találmányhoz tartozó készülék egy célszerű kiviteli példáját szemlélteti, ahol az 1. ára a készülék vázlatos elrendezését, a 2. ábra a hajlító hengereket, a 3. ábra a nyúlás mérésére szolgáló szervet ábrázolja. rü ± líü/Lumjl a iic.j i^a.D cl ~ 'jiusiauu LCII^CIJ i\ay-csolóval ellátott 3 csigahajtóművön át jut a 4 forgattyútárcsához, mely az 5 forgattyús mechanizmus közbeiktatásával kapcsolódik a hengersorokkal ellátott kocsialakú 6 mozgató szervhez. A forgattyús mechanizmus helyett excenter is alkalmazható. Az egyidejűleg vizsgálandó 7 kordfonalak bizonyos távolságban egymás mellett helyezkednek el. Ezek egyik végét a közös 8 befofogófejbe fogjuk be, másik végét pedig a hengersorokon vezetjük át az ábrán látható módon. A hengersor öt darab 9 hajlítóhengerből áll. A hengerek száma, valamint azok átmérője a kívánt igénybevételtől függően változó lehet, így az ismételt hajlító igénybevétel mértékét a vizsgálat céljainak megfelelően választhatjuk meg. A fonalakat ezután a 10 irányító hengereken vezetve a szükséges húzóigénybevétel mértékétől függően megválasztott 11 súlyokkal terheljük. Annak érdekében, hogy a hajlítóhengerek és a vizsgált fonalak között esetleg fellépő súrlódást kiküszöböljük, a hengerek tengek/ére ékelt 12 fogaskerekek álló 13 fogaslécen legördülnek (2. ábra) és akkora kerületi sebességgel hajtják meg a hajlító hengereket, hogy azok az álló fonalon csúszás nélkül legördülhessenek. A két fogasléc 14 csuklós kerethez kapcsolódik. A 15 rugók a fogasléceknek a fogaskerekekkel való állandó kapcsolatát biztosítják. Ez a feltétel a fogaskerekek és fogasléc alkalmazása helyett lánchajtással, szíj-