145157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanta alapú ragasztó előállítására

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.157. SZÁM 22. i. OSZTÁLY — SI-604. ALAPSZÁM Eljárás műgyanta alapú ragasztó előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Szilasy Károly és Kolosváry Gábor budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1956. július 14. A faiparban gyakran van szükség olyan különleges minőségű ragasztóra, amely az atmoszférikus behatásoknak és dinamikus terheléseknek jól ellenáll, pl. talpfa ragasztáshoz. Ismeretesek a különféle típusú műgyanta ragasztók, amelyet többek között faipari célokra is felhasználnak. Azonban sok gyantaféleség nem ad olyan jól tapadó, rugalmas réteget, különösen kátrányolaj telítésű falemez felületén, amely minden felhasználási területen fellépő igényeket kielégítene. Találmányunk egy olyan .új faragasztó előállítására vonatkozik, amely amellett, hogy könnyen hozzáférhető, olcsó alapanyagokból indul ki, nagy szakítószilárdságú, időálló, rugalmas ragasztást biztosít. Eljárásunk értelmében fenolt és parametakrezolt lúgos közegben formaldehiddel kondenzálunk, úgy, hogy a fenol és a parametakrezol mennyisége egymáshoz viszonyítva 1:3—3:1 között legyen. Az e határok közötti összetétellel a gyanta fizikai és kémiai tulajdonságai egyes speciális követelményeknek megfelelően változtathatók. A gyantával ragasztott falapok ragasztási felületei jól. és tartósan ellenállnak mechanikai igénybevételeknek, továbbá hideg és forróvíz, nedvesség, fagombák, egyes fakártevő rovarok és mikroorganizmusok korrodeáló hatásának, savaknak, lúgoknak. . A ragasztót az alábbiak szerint állítjuk elő: A fenolt és parametakrezolt (a gyakorlatban technikai minőségben alkalmazva) nátriumhidroxid katalizátor jelenlétében formaldehid vizes oldatával kondenzáljuk. A kondenzációnál képződött, valamint a bevitt vízmennyiséget vákuumdesztillációval eltávolítjuk a gyantából. A vízmentes gyantát acetonnal hígítjuk, majd vízmentes paraformaldhidét adunk hozzá. Melegítéssel a kondenzációt tovább visszük, egészen a kívánt kondenzációs fok eléréséig. A kész gyantához használat előtt IG—11 súlyszázaléknyi paratoluolszulfonsavat vadunk. Az eljárást a következő példával szemléltetjük: 30 kg fenol, 30 kg parametakrezol és 68,8 kg 40 súlytérfogatszázalék formaldehid oldat elegyéhez állandó keverés mellett 1,41 kg nátriumhidroxid 1,41 kg vízben adunk hozzá, utána az elegyet lasan forrásig melegítjük. A forrás megindulása után a főzetet 5 percig forrni hagyjuk, majd 45 C°-ra lehűtjük. A vákuumdesztillációval víztelenített, 50 C°-u műgyantához keverés közben 13,8 kg acetont és 6,9 paraformaldehidet adunk. A gyantát lassan 60 C°-ra melegítjük és ezen a hőfokon tartjuk 1 óra hosszat. Utána a gyantafőzetet 30 perc alatt 80 C°-ra melegítjük, s ezen a hőfokon kb. 30—50 percig tartjuk. Ilyen módon a kívánt kondenzációs fokú anyagot kapjuk. A kondenzáció befejezésével a gyantát 15 C°-ra hűtjük le. A kész műgyanta világos, barnásvörös színezetű viszkózus oldat, mely jól áttetsző és tisztátalanságokat nem tartalmaz. A műgyanta 95—120 C°-on önmagában is köt, d« ha a gyantához paratoluolszulfonsavat, nafténszulfonsavat, vgy rezorcinalapú műgyantát, vagy előbbiek megfelelő keverékét 5—20%-nyi mennyiségben adagolunk, a kötés már hidegen is bekövetkezik, vagy melegen az idő lényegesen megrövidül. A műgyanta igen jól alkalmazható ragasztott talpfákra, épületelemek készítéséhez, valamint nagyfrekvenciás melegítéshez. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás műgyanta alapú ragasztó előállítására, azzal jellemezve, hogy fenolt és parametakrezolt 1:3—3:1 arányban lúgos közegben 3—7 percig kondenzálunk, majd a kondenzáció után víztelenített gyantát acetonnal és paraformaldehiddel 125—140 percig tovább kondenzáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja azzal jellemezve, hogy katalizátorként rezorcin műgyantát alkalmazunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2269. Terv Nyomda, 19o9. — Felelős vezető: Gajda László