145155. lajstromszámú szabadalom • Automatikus hőmérsékletszabályozó berendezés

2 145.155 berendezés tehát optimálisan beállítható a szabályozott berendezés jellemzőinek (holt idő, tehetetlenség, stb.) megfelelően. A találmány szerinti visszavezetési mód mellett a szabályozott hőmérséklet lassú változása esetén a 15 servomotor futási ideje rövid, míg ha a hőmérséklet az idő fügvényében meredeken változott, a servomotor futási ideje megfelelően hoszszabb J.esz. A készülék a környezet (gépház) hőmérsékletére nem érzékeny, miután a 7a. és 7b. hőfokfüggő ellenállások a két híd-ágban szimmetrikusan helyezkednek el és az egész híd nemcsak kiegyenlített, hanem gyakorlatilag szimmetrikus is. A találmány szerinti megoldású visszavezetési mód igen nagy előnye a leggyakrabban használt merev visszavezetéses szabályozási rendszerrel szemben, — melynél a servomotor elmozdulása idézi elő arányosan az egyensúly helyreállítását — hogy lényegesen kisebb érzékenységet, azaz erősítést igényel a szabályozótól. A merev visszavezetési mód mellett ugyanis szükségképpen fennáll egy ún. maradó egyenlőtlenség, miután az egyensúlyi helyzet a servomotor, illetve az általa mozgatót szerv állásától függ. Ha tehát a megkívánt szabályozási hőfokpontosság At, a készülék működését kiváltó legkisebb hőmérséklet eltérésének ennél a At hőfokkülönbségnél legalább egy, de inkább két nagyságrenddel kisebbnek, azaz az érzékenységnek ilyen arányában nagyobbnak kell lennie ezzel szemben a találmány szerinti visszavezetési mód mellett a készülék ismételten működésbe lép, ha az észlelt hőmérséklet nem tér viszsza a készülék At érzéketlenségi sávján belüli értékre. Az ugyanolyan pontosságú szabályozáshoz szükséges kisebb érzékenység konstrukciós előnye, hogy a klíma-, szellőző és fűtéstechnikában elegendő + 0,5 C° pontossága eléréséhez a találmány megoldása révén egyetlen fokozatú elektronikus erősítés bőségesen elegendő, a készülék egyszerű, olcsó és a szerelésnél semmilyen vezeték-árnyékolást nem igényel. Az érzékelő a szabályozó készülékkel is közönséges árnyékolatlan vezetékpárral köthető össze, a készülék és a servomotor között is csupán három eres vezeték szükséges. A készüléknek az ábrán megjelölt 18. részei szerkezeti egységet képező kivitelben építhetők össze, melyhez csak az 1. érzékelő és a 15. servomotor csatlakozik. A szabályozó berendezés alkalmassá tehető az első bekezdésben említett, külső hőmérséklet függvényében beálló hőfok-értékre való szabályozásra is. Ezt úgy érjük el, hogy a hídban elhelyezett 2 ellenállást nem állandó értékűre választjuk, hanem helyére az említett vezérlő-hőmérséklet hatásának kitett, azt észlelő hőfokfüggő ellenállást, azaz egy második hőérzékelőt kötünk, amelynek elenállása úgy viszonylik az 1. érzékelőéhez, mint a tartandó hőmérséklet, így pl. a szobahőmérséklet előírt változása a vezérlő hőmérséklet, például a külső levegő hőmérsékletének változásához. Ez esetben az 5. potenciométert kiiktatva, illetve rövidre zárva, valamint a 4. és 6. ellenállásokat egyenlő értékükre választva, egyensúlyi helyzetzetben a 2. és 3. ellenállás összege az 1. ellenállással egyenlő. Ilyen jellegű szabályozási feladatnak tekinthető a relatív légnedvesség szabályozása is. A relatív légnedvességre történő szabályozás a következő meggondolások alapján történhetik. Az azonos relatív nedvességhez tartozó száraz és nedves hőmérsékletek különbsége, az ún. psichrometrikus differencia, a növekvő száraz hőmérséklettel egyenes arányban emelkedőnek vehető. Az ebből eredő hiba 20 C° száraz hőmérséklet intervallumon, +15 C° és +35 C° között a diagram leolvasás pontosságán belül marad, tehát gyakorlati jelentősége nincs. így pl. 50% relatív nedveség mellett az összetartozó hőmérsékletpái'ok: tszáraz 15,0 C° 20,0 25,0 30,0 35,0 C° tnedves 9,75 C° 13,8 17,8 21,9 26,0 CD A 2. érzékelő szolgál a száraz, az 1. pedig a nedves hőmérséklet észlelésére, utóbbi a nedves hőmérők szokásos kivitelének megfelelően nedvesített gyolcsba burkolva. A híd egyensúlya mindig fennáll, amíg a száraz hőmérséklethez az 50% relatív nedvesség mellett hozzátartozó nedves hőfokot észleljük. Ha akár a száraz, akár a nedves hőmérséklet eltér ettől az összetartozó értékpártól, a híd egyensúlya felborul és a kimenő hibajelet, a továbbiakban a hőmérséklet szabályozóval teljesen azonos módon, a 15. servomotor megfelelő irányú vezérlésére használjuk. Az érzékelők ellenállás-értékeinek megválasztása a hídra felírható ismeretes egyensúlyi egyenletekből történhetik. Az egyik érzékelő kiinduló ellenállása tetszés szerint felvehető. Természetesen más relatív nedvesség tartásához is megválaszthatjuk az 1. és 2. ellenállások értékét, célszerűen az 1. ellenállás ugyanazon méretben megtartva. Más relatívnedvesség értékre való áttérés — ami egyébként klímaberendezéseknél eléggé szokatlan — megoldható vagy a 2. és 3. ellenállás cseréjével, vagy megfelelő shunttöltésével is. Utóbbi esetben a méretezés értelemszerűen ennek figyelembevételével történik. Fenti módon a relatív légnedvesség szabályozóknál eddig .használatos költséges, megbízhatatlan és sűrűn regenerálásra szoruló hajszálköteges érzékelők kiküszöbölhetők, a szabályozás amellett nagyabb pontossággal végezhető el. A találmány szerinti automatikus szabályozó berendezés jórészt kereskedelmi forgalomban beszerezhető alkatrészeket foglal magában, kis költséggel és egyszerű eszközökkel elállítható mozgó alkatrésze nincs, emellett alkalmas bármilyen hőmérséklet-jellegű szabályozás megoldására. • Szabadalmi igénypontok: 1. Automatikus hőmérséklet-szabályozó berendezés, jellemezve a szabályozandó rendszerrel kapcsolatba hozható hőérzékélő szervvel, továbbá ezzel kapcsolódó, a kimenő jelek erősítésére szolgáló elektroncsöves erősítővel és jelszétválasztó fokozattal, két működési értelmű jelfogókkal és ezek által két értelemben kapcsolható servomotorral. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy két hőérzékélő szerve van, melyek egyike a betartani kívánt hőmérséklet, másik pedig a vezérlő-hőmérséklet hatása alatt áll.