145155. lajstromszámú szabadalom • Automatikus hőmérsékletszabályozó berendezés

2 145.155 berendezés tehát optimálisan beállítható a sza­bályozott berendezés jellemzőinek (holt idő, te­hetetlenség, stb.) megfelelően. A találmány szerinti visszavezetési mód mellett a szabályozott hőmérséklet lassú változása esetén a 15 servomotor futási ideje rövid, míg ha a hő­mérséklet az idő fügvényében meredeken válto­zott, a servomotor futási ideje megfelelően hosz­szabb J.esz. A készülék a környezet (gépház) hő­mérsékletére nem érzékeny, miután a 7a. és 7b. hőfokfüggő ellenállások a két híd-ágban szimmet­rikusan helyezkednek el és az egész híd nemcsak kiegyenlített, hanem gyakorlatilag szimmetrikus is. A találmány szerinti megoldású visszavezetési mód igen nagy előnye a leggyakrabban használt merev visszavezetéses szabályozási rendszerrel szemben, — melynél a servomotor elmozdulása idézi elő arányosan az egyensúly helyreállítását — hogy lényegesen kisebb érzékenységet, azaz erősí­tést igényel a szabályozótól. A merev visszaveze­tési mód mellett ugyanis szükségképpen fennáll egy ún. maradó egyenlőtlenség, miután az egyen­súlyi helyzet a servomotor, illetve az általa mozga­tót szerv állásától függ. Ha tehát a megkívánt szabályozási hőfokpontosság At, a készülék mű­ködését kiváltó legkisebb hőmérséklet eltérésé­nek ennél a At hőfokkülönbségnél legalább egy, de inkább két nagyságrenddel kisebbnek, azaz az érzékenységnek ilyen arányában nagyobbnak kell lennie ezzel szemben a találmány szerinti vissza­vezetési mód mellett a készülék ismételten műkö­désbe lép, ha az észlelt hőmérséklet nem tér visz­sza a készülék At érzéketlenségi sávján belüli ér­tékre. Az ugyanolyan pontosságú szabályozáshoz szükséges kisebb érzékenység konstrukciós előnye, hogy a klíma-, szellőző és fűtéstechnikában ele­gendő + 0,5 C° pontossága eléréséhez a találmány megoldása révén egyetlen fokozatú elektronikus erősítés bőségesen elegendő, a készülék egyszerű, olcsó és a szerelésnél semmilyen vezeték-árnyé­kolást nem igényel. Az érzékelő a szabályozó ké­szülékkel is közönséges árnyékolatlan vezeték­párral köthető össze, a készülék és a servomotor között is csupán három eres vezeték szükséges. A készüléknek az ábrán megjelölt 18. részei szerkezeti egységet képező kivitelben építhetők össze, melyhez csak az 1. érzékelő és a 15. servo­motor csatlakozik. A szabályozó berendezés alkalmassá tehető az első bekezdésben említett, külső hőmérséklet függ­vényében beálló hőfok-értékre való szabályozásra is. Ezt úgy érjük el, hogy a hídban elhelyezett 2 ellenállást nem állandó értékűre választjuk, hanem helyére az említett vezérlő-hőmérséklet hatásának kitett, azt észlelő hőfokfüggő ellenállást, azaz egy második hőérzékelőt kötünk, amelynek elenállása úgy viszonylik az 1. érzékelőéhez, mint a tartandó hőmérséklet, így pl. a szobahőmérséklet előírt változása a vezérlő hőmérséklet, például a külső levegő hőmérsékletének változásához. Ez esetben az 5. potenciométert kiiktatva, illetve rö­vidre zárva, valamint a 4. és 6. ellenállásokat egyenlő értékükre választva, egyensúlyi helyzet­zetben a 2. és 3. ellenállás összege az 1. ellenállás­sal egyenlő. Ilyen jellegű szabályozási feladatnak tekinthető a relatív légnedvesség szabályozása is. A relatív légnedvességre történő szabályozás a következő meggondolások alapján történhetik. Az azonos relatív nedvességhez tartozó száraz és nedves hőmérsékletek különbsége, az ún. psi­chrometrikus differencia, a növekvő száraz hő­mérséklettel egyenes arányban emelkedőnek ve­hető. Az ebből eredő hiba 20 C° száraz hőmérsék­let intervallumon, +15 C° és +35 C° között a diagram leolvasás pontosságán belül marad, tehát gyakorlati jelentősége nincs. így pl. 50% relatív nedveség mellett az összetartozó hőmérsékletpá­i'ok: tszáraz 15,0 C° 20,0 25,0 30,0 35,0 C° tnedves 9,75 C° 13,8 17,8 21,9 26,0 CD A 2. érzékelő szolgál a száraz, az 1. pedig a ned­ves hőmérséklet észlelésére, utóbbi a nedves hő­mérők szokásos kivitelének megfelelően nedvesí­tett gyolcsba burkolva. A híd egyensúlya mindig fennáll, amíg a száraz hőmérséklethez az 50% re­latív nedvesség mellett hozzátartozó nedves hőfo­kot észleljük. Ha akár a száraz, akár a nedves hőmérséklet eltér ettől az összetartozó értékpártól, a híd egyensúlya felborul és a kimenő hibajelet, a továbbiakban a hőmérséklet szabályozóval tel­jesen azonos módon, a 15. servomotor megfelelő irányú vezérlésére használjuk. Az érzékelők ellen­állás-értékeinek megválasztása a hídra felírható ismeretes egyensúlyi egyenletekből történhetik. Az egyik érzékelő kiinduló ellenállása tetszés szerint felvehető. Természetesen más relatív nedvesség tartásához is megválaszthatjuk az 1. és 2. ellenállások értékét, célszerűen az 1. ellenállás ugyanazon méretben megtartva. Más relatívnedvesség értékre való áttérés — ami egyébként klímaberendezéseknél eléggé szokatlan — megoldható vagy a 2. és 3. el­lenállás cseréjével, vagy megfelelő shunttöltésével is. Utóbbi esetben a méretezés értelemszerűen en­nek figyelembevételével történik. Fenti módon a relatív légnedvesség szabályozók­nál eddig .használatos költséges, megbízhatatlan és sűrűn regenerálásra szoruló hajszálköteges ér­zékelők kiküszöbölhetők, a szabályozás amellett nagyabb pontossággal végezhető el. A találmány szerinti automatikus szabályozó be­rendezés jórészt kereskedelmi forgalomban besze­rezhető alkatrészeket foglal magában, kis költség­gel és egyszerű eszközökkel elállítható mozgó alkatrésze nincs, emellett alkalmas bármilyen hő­mérséklet-jellegű szabályozás megoldására. • Szabadalmi igénypontok: 1. Automatikus hőmérséklet-szabályozó berende­zés, jellemezve a szabályozandó rendszerrel kap­csolatba hozható hőérzékélő szervvel, továbbá ezzel kapcsolódó, a kimenő jelek erősítésére szolgáló elektroncsöves erősítővel és jelszétválasztó foko­zattal, két működési értelmű jelfogókkal és ezek által két értelemben kapcsolható servomotorral. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy két hőérzékélő szerve van, melyek egyike a betartani kívánt hő­mérséklet, másik pedig a vezérlő-hőmérséklet ha­tása alatt áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom