145153. lajstromszámú szabadalom • Elektromos működtetésű pörkölő, illetve szárító készülék, főleg kávé pörkölésére

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.153. SZÁM 82, a. OSZTÁLY — SA-1092. ALAPSZÁM Elektromos működtetésű pörkölő, illetve szárító készülék, főleg kávé pörkölésre Szász Teofil, elektrotechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1957. szeptember 30. Az ismert kávépörkölők, de egyéb pörkölőkészülékek is úgy működnek, hogy a pörkölendő anyagot tartalmazó edényt melegítik fel a pörköléshez szükséges hőfokra és ezen felhevített edény közvetlenül érintkezve az anyaggal, hőátadás útján közli azzal a hőt. Ezen szárítási, illetőleg pörkölési módnak nagy hátránya, hogy a szárítás, illetőleg pörkölés az anyag felülete mentén nem lesz egyenletes. Ugyanis például kávépörkölést alapul véve nyilvánvaló, hogy a kávészemnek az a kicsi felületrésze, amely az edénnyel érintkezik, lényegesen nagyobb hőhatásnak van alávetve, mint az edénytől távolabb eső felületrészek. Ennek aza következménye, hogy a szemek egyes helyeken már elszenesednek, míg más helyeken meg sem barnulnak. Jóllehet a szemeket állandóan keverik, azonban a keverés bármilyen intenzitása mellett sem lehet egyenletes pörkölést biztosítani éppen azért, mert a pörköléshez szükséges hőnek a pörkölendő anyaggal való közlése az edény és az anyag közötti közvetlen érintkezésekor beálló hőátadás révén történik ami az anyagra nézve szakaszos jellegű hőbehatást eredményez. E szakaszos hőátadás gazdaságosság szempontjából is hátrányos, ugyanis egy szemet vizsgálva megállapítható, hogy amikor a szem a rázás következtében elválik az edénytől, lehűl, mert azalatt, amíg a levegőben van-nem kap hőimpulzust s így a levegő hűtőhatása érvényesül. Utána viszszaesve az edényre újra fel kell melegednie a pörkölési hőmérsékletre. Ezen felmelegítések mind veszteségnek számítanak, mert az ehhez szükséges hőmennyiség a környezeti levegő felmelegítésére fordítódik, nem pedig a pörkölésre. További hátránya az ismert pörkölőknek az, hogy a hatásos rázás végett állandó felügyeletet, illetőleg kezelést kívánnak a pörkölés időtartama alatt. A találmány szerinti készülék mentes a fent felsorolt hiányosságoktól és egyszerű és olcsó kivitel mellett is egyenletes pörkölést eredményez anélkül, .hogy a pörkölés folyamatát ellenőrizni kellene. A találmány tárgya a csatolt rajzmellékleten vázlatosan ábrázolt kiviteli példa kapcsán van az alábbiakban ismertetve. Az ábra szerinti példánál a készülék (1) alaplemezéhez a (3) csavarokkal vagy szegecsekkel erősíthetők a (2) tartók, amelyek egyben a készülék lábazatát is képezhetik. A (2) tartók hordják a pörkölni kívánt anyagot befogadó (7) edényt. Ezen edény célszerűen hengeralakú és könnyűfémből ]§észült. Az edény úgy van felfüggesztve a (11) elemekkel, hogy kismértékű függőleges síkban való mozgást tudjon végezni. A (7) edény alsó részén a (8) fémszita van elhelyezve a pörkölés közbeni, a szemek rázása folytán fellépő hang csökkentése végett. A (8) szitára kell önteni a pörkölni kívánt anyagot. Ha a (7) edény nem ferromágneses anyagból készült, akkor ennek aljához (6) lágyvas darabot kell rögzíteni. E lágy vas darab alatt van elhelyezve az (5) tekercs által gerjesztett (4) mágnes, amely az edény mozgatását van hivatva ellátni. Az (5) tekercs táplálása célszerűen hálózati váltóárammal történhet, de természetesen egyenárammal is, az ismert megszakításos módon is elő lehet állítani olyan pulsáló mágnesteret, amely az edény rázását el tudja végezni. A (7) edény fölött van elhelyezve a (9) sugárzó test, amelyet célszerűen a (2) tartók felső részéhez lehet erősíteni. A (9) sugárzó testet úgy kell kialakítani, hogy arról a visszavert sugarak a (8) szita felületének minden részét érjék. A (9) sugárzó testnek a pörkölendő anyag felé néző felülete tükrösítve van. A (9) sugárzó testben, annak alakját követve van elhelyezve az elektromos árammal, célszerűen az (5) mágnest is tápláló árammal fűtött (10) izzótest, amely a (9) sugárzó testhez van erősítve. A találmány szerinti készülék működése a következő : Az (5) tekercs, valamint a (10) izzótest áramkörének zárásakor a (4) mágnes az (5) tekercset tápláló váltóáram frekvenciájától — egyenáramú gerjesztés esetén a szaggatások számától — függően lengeti a (7) edényt, aminek hatására a pörkölni kívánt szemek rendszertelenül ugrálnak, ütköznek és így keverednek. A keveredés alatt folyamatosan és egyenletesen, több irányból kapják a hőbesugárzást a (9) sugárzó testről. A találmány szerinti készülék a szabadalom