145152. lajstromszámú szabadalom • Kompenzációs készülék, különösen geoelektromos mérések céljára

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.152,. SZÄM 21 e. 29-36. OSZTÁLY — SA—880. ALAPSZÁM Kompenzációs készülék, különösen geoelektromos mérések céljára. A Magyar Állam, mint a feltalálók: Szabadváry László mérnök, Dankházi Gyula fizikus, Molnár Lajos, Zaiavári Tibor és Lukács Andor- budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1955. szeptember 16. Ismeretes, hogy geoelektromos méréseknél a vizsgálandó talajra jellemző számadatok meghatározása feszültség- és áram mérésre van visszavezetve, amely villamos mennyiségek mérése kompenzációs készülékkel történik. Erre a célra eddig olyan készüléket is használtak, amelyek az érzékenység növelése céljából elektronikus műszerekkel voltak ellátva. Ezek a készülékek nagy terjedelmük miatt a terepmérést nehézkessé tették. Az elektronikus elemeket nem tartalmazó készüléknek is többrendbeli hátrányuk volt. Nevezetesen nem alkalmazkodtak kellően a mérendő feszültség nagyságához, vagyis, mérési tartományuk csak körülményesen volt változtatható és nagyobb feszültség méréséhez feleslegesen sok dekádot kellett alkalmazni. Mindezek a hátrányok ki vannak küszöbölve a találmány szerint, amelynek értelmében a mérési tartomány megváltoztatása céljából a dekád-alakban kivitelezett mérő ellenállásokon átfolyó kompenzáló áramot változtatjuk 1 :10 : 100 arányban. Ebből a célból a mérő ellenállással párhuzamosan és/vagy sorosan megfelelően méretezett ellenállások vannak kapcsolva. A galvanométer érzékenységének állandóvá tétele céljából a kompenzáló áram átkapcsolásával egyídőben, a galvanométerkörben is megfelelően méretezett előtét ellenállást iktatunk be. A kezelés könnyűvé és gyorssá tétele és minden tévedés kizárása végett, továbbá a találmány szerint az említett három ellenállás kapcsolói olyan mechanikai kényszerkapcsolatban vannak, hogy mindig egymásnak megfelelő helyzetet foglalnak el. A találmány szerinti kompenzátor egy kiviteli alakját a rajzmelléklet tünteti fel. RÍ, R2, R3 ismert elrendezésű dekádok, amelyek egyenként kilenc darab 1,10, ill. 100 ohmos egységből állnak. A KI kapcsoló a telepet tartalmazó kompenzáló kör zárására, K2 és K3 átkapcsoló és R4 elelnállás a kompenzáló áram erősségének beszabályozására szolgál. K2 és K3 1 állásában R4-el a kompenzáló áramot ismert módon (normálelem használatával) 1 milliamperre szabályozhatjuk be, amikor a K kapcsok között a készülékkel zérustól 999 millivoltig terjedő feszültséget mérhetünk. A K2 és K3 átkapcsolókkal beiktatható sönt ill. soros ellenállás nagysága úgy van megszabva, hogy ha ezeket az átkapcsolókat közös karral, (amely mechanikai kapcsolatot a szaggatott vonal jelez) a 2 helyzetbe forgatjuk, a dekádokon át 0,1 milliaimper, e kapcsolók 3 helyzetében pedig 0,01 milliamper elősségű áram folyik, aminek megfelelően a feszültségmérési határ 99,9, ül. 9,99 millivolt lesz. A kompenzált kör ismert imódon az RÍ első és R3 utolsó dekád kontaktuskarjához csatlakozik s az M galvanométeren R5 ellenálláson és a mérendő feszültség csatlakozására való K kapcsokon kívül a K4 átkapcsolóval beiktatható előtét ellenállásokat tartalmazza. Ez utóbbi ellenállások úgy vanak, méretezve, hogy a galvanométer feszültségérzékenysége a kompenzátornak különböző kompenzáló áramerősségre beállítása esetén is állandó maradjon. A X4 átkapcsoló ugyanis a K2 és K3-al összeköttetésben áll, azzal együtt mozdul el és a galvanométer előtétellenállását a kompenzáló áram erősségének megfelelően szabályozza. A kompenzálókör ellenállásának megválasztásánál természetesen arra is tekintettel kell lenai, hogy a galvanométer mozgásának csillapodása a kívánalmaknak megfeleljen. Az M galvanométernek mégegy további R5 előtétellenálása is van, amelynek a K5 kapcsolóval való rövidrezárása által az érzékenység legnagyobb értékét kapjuk. K6 kapcsolóval a galvanométert rövidre zárhatjuk, aminek nagy galvanométerkörellenállás esetén a galvanométer arretálása szempontjából van fontossága. Geoelektromos méréseknél a vizsgálandó talaj minőségére jellemző adatokat tudvalevően úgy kapjuk, hogy két ponton (A és B) elhelyezett földvezetékek útján a talajon áramot vezetünk át és az A B egyenesen A, B pontok közötti M N pontokban elhelyezett szondák közötti feszültséget mérjük. Az A, B, M, N pontok közötti távolságokból, továbbá az említett áramerősség és feszültség érté-