145150. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás és heterociklusos aminóknak helyettesített benzilalkohollal való arilezésére

ú Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.150. SZÁM 12. q. 1—13. OSZTÁLY — Rí—184. ALAPSZÁM Eljárás aromás és heterociklusos aminoknak helyettesített benzilalkohollal való arilezésére Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Feltalálók: Kisfaludy Lajos és dr. Thiele Kurt kutató vegyészek, mindketten budapesti lakosok A bejelentés napja: 1957. május 28. Az aromás és heterociklusos aminők közül legkimerítőbben a 2-amonopiridin alküezésével, ill. arilezésével foglalkoztak. Csicsibabin (B. 54, 820, (1921.) (alkalifémamid jelenlétében alkil-, ill. arilhalogenidekkel végezte az alkilezést, ül. arilezést. Újabb irodalmi adatok a fenti vegyületek előállítására reduktív alkilezést javasolnak. (Rec. trav. chim. 71, 309—317 (1952.) (A 726, 545 sz. brit szabadalmi leírás szekunder benzil-arilaminok, ill. benzil-heterociklusos aminők előállítására benzilalkohol alkalmazását javasolja szilárd alkalifémhidroxidokkal együtt tesen, a példák szerint általában 200 C°-ot meghaladó hőmérsékleten. A 143.268 sz. magyar szabadalmi leírás szerint az aminopiridint nátriumamid jelenlétében reagáltatják benzilalkohollal, ül. helyettesített benzilalkoholokkal. Az említett brit szabadalmi leírásban ismertetett eljárás a lúg jelenléte következtében nem használható abban az esetben, ha az arilezést olyan benzilalkohollal végezzük, melyben lúgra érzékeny — pl. halogén — helyettesítő vagy helyettesítők vannak. így pl. p-halogénbenzilalkoholok és aminopiridin reakciójakor nem keletkezük p-halogén-benzilaminopiridin, mert a halogén lehasad. A magas hőmérsékletek alkalmazása pedig technológiai nehézségeket von maga után. A találmány olyan arilezett aromás, ill. heterociklusos aminők előállítására vonatkozik, melyekben az arü-csoport alkáliákra érzékeny szubsztituensekkel van helyettesítve. A találmány tehát eljárás ilyen típusú vegyületek előállítására és lényege, hogy az alkáliákra érzékeny helyettesítésű arilalkoholokkal való arilezést alkálifémhidroxidok segítségével apoláros oldószeres közegben vagy ilyen oldószerek elegyében hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárással biztosított reakciókörülmények között az alkáliákra érzékeny szubsztltuensek meglepő módon nem hasadnak le és az esetek többségében igen jó kitermeléssel állíthatunk elő olyan aromás, ill. heterociklusos aminokat, amelyeket az eddig ismert eljárásokkal vagy egyáltalában nem, vagy csak lényegesen bonyolultabb úton, alacsonyabb hozadékokkal lehetett előállítani. A találmány szerinti eljárásban az alkalmazott apoláros oldószer mennyiségét célszerűen úgy választjuk meg, hogy az a reakció folyamán keletkezett víz eltávolítására elegendő legyen. A gyakorlatban előnyösen úgy dolgozunk, hogy a rendszerben jelenlevő apoláros oldószer menynyisége a reakció folyamán lényegesen ne változzék; a reakcióban keletkező vizet megfelelő desztilláló feltét segítségével távolítjuk: el. Apoláros oldószerként megemlítjük a benzolt, xilolt. toluolt stb, melyeket egymagukban és egymással való elegyeikben is alkalmazhatunk. A reakciót általában az alkalmazott apoláros oldószer forrpontjának hőmérsékletén vezetjük le, ami technológiai szempontból nyújt előnyöket. Az apoláros oldószer, ill. oldószerkeverék minősége a mindenkori kiindulási anyagok minőségének függvénye. Az oldószer, ül. oldószerelegy forráspontjának ugyanis minden esetben alatta kell maradnia ama kritikus hőmérsékletnek, amelyen a kiindulási anyagok lúgra-érzékeny szubsztituensei a reakció körülményei között károsodást szenvednek. A végtermék izolálása önmagában ismert módon történik. Az eljárás részleteinek a szemléltetésére az alábbiakban néhány kiviteli példát közlünk. 1. példa 10 g 2--ami!nopiri(ün (0,107 mól.) 19,7 g p-klórbenzilalkohol (0,107 mól, + 30% felesleg) 2,0 g káliumhidroxid (0,035 mól.) 100 ml abs. xilol ©legyét Marcusson feltéttel ellátott 250 ml-es gömblombikban 2 órán ke-