145144. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányolajok lúgos kezelésénél kapott fenolátoldatok piridinbázis tartalmának kinyerésére

ö Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.144. SZÁM 12. q. OSZTÁLY — NE—180. ALAPSZÁM Eljárás kátrányolajok lúgos kezelésénél kapott fenolátoldatok piridinbázis tartalmának kinyerésére Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Feltalálók: Herédy László vegyészmérnök, Káptalanfüred (25%), Nádasy Miklós vegyészmérnök, Budapest (25%), Ráskai Béla vegyészmérnök, Budapest (20%), Szakály Miklós vegyészmérnök, Budapest (20%), Erbits Frigyes vegyész, Veszprém (10%). A bejelentés napja: 1955. december 12. Kátrányolajok fenoltartalmának kinyerése céljából azokat lúgtartalmú vizes oldatokkal kezelik. Az így kapott fenolátoldatok mindig tartalmaznak piridinbázisokat. Vizsgálataink szerint a fekete kőszénből kapott kátrány olaj ok iúgozásánál adódó fenolátoldat, az alkalmazott lúg töménységének függvényében, 0,2—1,5%ban, a barna kőszénből származó kátrányolajak Iúgozásánál nyert krezolátoldat pedig 0,1—0,6%ban tartalmaz piridinbázisokat. E mennyiség a kátrányolaj ök eredeti piridinbázis tartalmának átlagban mintegy 10%-át teszik ki. A fenolátoldatot tisztítása során vízgőzzel fúvatják le, amikoris a fenolátoldatban levő piridinbázisok vízgőzzel távoznak és a kondenzátumba kerülnek. E kondenzáturn a piridinbázisokat oly mértékű hígításban tartalmazza, hogy ezekből a piridinbázis kinyerése nem gazdaságos. Egyes nagyobb üzemek, a kondenzáturn kis hányadát, a kátrány olaj ok kilúgozásához felhasznált lúgoldat előállítására használják, amikoris a piridinbázisok kis része ily módon visszakerül a rendszerbe. Ez a mennyiség azonban elenyészően kicsi ahhoz a mennyiséghez viszonyítva, mely szennyvízhez keverve, veszendőbe megy. Vizsgálataink szerint a fenolátoldatba kerülő piridinbázisok mintegy 60—70%-a alacsony forrpontú termék, mely főleg piridint és pikolin izomeréket tartalmaz, mely anyagok a piridinbázisok legértékesebb részét teszik ki. A találmány eljárás, melynek segélyével kátrányolajok feldolgozása során adódó vizes fenolátoldatból ezeket az értékes piridinbázisokat egyszerű és gazdaságos módon kinyerhetjük. A találmány értelmében kátrány olaj ok Iúgozásánál kapott fenolátoldatnak gőzzel való tisztításakor a lefúvatott gőzöket folyamatosan működő frakcionáló oszlopba vezetjük és a frakcionáló oszlopból távozó gőzök túlnyomó részét deflegmátorral lecsapatva a frakcionáló oszlopba visszavezetjük és a deflegmátorból távozó, piridinbázisokkal dúsított gőzöket pedig cseppfolyósítjuk és külön gyűjtjük. A találmány értelmében célszerűen úgy járunk el, hogy a frakcionáló oszlopból távozó gőzöknek legalább 60%-át, célszerűen mintegy 80%-át deflegmátorral lecsapatva a desztilláló oszlopba visszavezetjük és csak a maradék, piridinbázisokban dúsított, gőzöket vezetjük el és cseppfolyósítva piridinbázisokra dolgozzuk fel. A desztilláló oszlop működtetéséhez célszerűen csupán a fenolátoldatról lefúvatott gőzöket használjuk és visszaforralást nem alkalmazunk. A kísérletek ugyanis azt mutatták, hogy a fenolátoldatban levő piridinbázisoknak több, mint 80%-a és az iparilag értékes kis forráspontú piridinbázisoknak csaknem teljes mennyisége kinyerhető úgy, hogy a desztilláló oszlopot csak a fenolátoldatról lefúvatott gőzökkel működtetjük és e gőzök bevezetésének helye alatt viszszaforralást nem alkalmazunk. Visszaforralás alkalmazása esetén természetesen a fenti eljárással a desztilláló oszlop elfolyó vizébe kerülő nehezen illó piridinbázisok egy része még kinyerhető, de gazdasági okokból ilyen kinyerés rendszerint nem indokolt. Az eljárás gazdaságosságának növelése céljából a deflegmátor és a hűtő hűtésére a gőzzel tisztítandó fenolátoldatot használjuk és az így előmelegített fenolátoldatot vezetjük a lefúvató berendezésbe. A piridinben dúsított vizes párlatot szokásos módon dolgozhatjuk fel piridinbázisokra. Például a vizes oldatot kénsavval semlegesítjük, az olajos részt vízgőzzel lehajtjuk és a piridinszulfátot tartalmazó oldatból a piridint ammóniával felszabadítjuk és elkülönítjük. A piridinbázisoknak a találmány szerinti kinyerésénél tehát a fenolátoldat lefúvatásakor nyert gőzökben levő hőenergiát hasznosítjuk a piridinbázisok dúsítására, melynek során az eredeti fenolátoldatra számítva 4—5%-nyi meny-