145139. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szerkezet forróvízfűtések fűtőtesteihez
Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.139. SZÁM 47. g. 1—6. OSZTÁLY — MO—278. ALAPSZÁM Szabályozó szerkezet forróvízfűtések fűtőtesteihez A Magyar Állam, mint a feltaláló Molnár Károly oki. gépészmérnök jogutóda, Budapest A bejelentés napja: 1956. május 11. Ismeretes, hogy melegvízfűtések fűtőtesteihez a fűtőtesten átáramló vízmennyiség szabályozása végett kettős beállítású szabályozó szelepeket alkalmaznak. Ezeknél a szabályozó szelepeknél a szelepen áthaladó vízmennyiség szükséges fojtását egy belső szerkezet állítja be, amely független a szelep nyitásától vagy zárásától. Forróvízfűtéseknél a fenti szabályozó szelepeket nem lehet alkalmazni, mert az ott fellépő magas nyomás (5—10 atm.) mellett, a többszörösen nagyobb nyomáskülönbségek beszabályozását nem tudják megbízhatóan biztosítani. Már pedig a forróvízfűtéseknél különösképpen fontos a fűtőtesteken átáramló vízmennyiség pontos beszabályozása, mert pl. helytelen szabályozás következtében a visszatérő víz hőfoka olyan magas lehet, ami a keringtető szivattyúra nézve káros. Természetesen a helytelen szabályozásból még más rendellenességek és káros következmények is származnak. Egyes helyeken a forróvízfűtéseknél minden egyes fűtőtesthez fojtótárcsát terveznek és a finomabb beszabályozást a fűtőtest elzáró szelepével végzik. E megoldásnak az a hátránya, hogy a tervezési munkát megnehezíti és a hosszadalmas tervezés miatt drága. Ezenkívül ha a forróvíz csővezetékében pl. helytelen szerelés következtében a tervezettnél nagyobb ellenállás lép fel, akkor a fojtótárosa túl nagy ellenállást jelent és ezt csökkenteni nem lehet. További hátrányt jelent az a körülmény, hogy ha a fűtőtest meghibásodik, vagy valami más ok miatt az elzárószelepeket lezárják, akkor a finom beszabályozást a javítás után újra el kell végezni. A találmány szerinti szerkezetnek a lényege, hogy a csőkeresztmetszetet leszűkíti -egy kisebb szabályozó keresztmetszetre, amelyben a víznek nagyobb lesz az áramlási sebessége és így nagy nyomáskülönbségek is finoman beszabályozhatok. Ismertes, hogy a fojtásnak a csőkeresztmetszet 2/3 részéig alig van hatása, az utolsó harmadban pedig rohamosan nő az ellenállás. A találmány szerinti szerkezet ezen a hatástalan fojtási területen való szabályozást kiküszöböli és az általa biztosított szűkebb szabályozó keresztmetszeten eszközölt kismértékű fojtás is hatásosan jelentkezik. A fojtószerkezet kisméretű és olcsó. A találmány tárgyát képező szabályozó szerkezet a csatolt rajzmellékleten ábrázolt kiviteli példa kapcsán van részletesen ismertetve. 1. ábra a találmány szerinti szabályozó szerkezet egy példakénti kivitelét mutatja metszetben, a 2. ábrán pedig a találmány szerinti szabályozószerkezetnek egy termoventillátorhoz való alkalmazása van feltüntetve. Az 1. ábrán levő. szabályozó szerkezet a (6) csővezetékbe van iktatva az (5) csőcsonkok révén. Az (5) csőbe a szabályozó (4) háza van behegesztve, amelyen az (5), illetve (6) csövek tengelyével párhuzamos (3) furat van kiképezve. E (3) furat keresztmetszete a szabályozó keresztmetszet. A (4) szabályozó házban van elrendezve a (2) szabályozó orsó, amely célszerűen finom menettel van ellátva, és e menetes rész révén kapcsolódik a (4) házhoz. A (2) szabályozó orsó a (8) anyával leszorított (1) tömszelencével van ellátva. Célszerű a (2) orsó külső végét különleges alakúra kiképezni, hogy azt csak ilyen alakú kulccsal lehessen elállítani. Illetékteleneknek az orsóhoz való hozzáférését, illetve az orsó elállítását az orsó végét körülvevő (9) hüvely tovább nehezíti, amely (9) hüvely a (8) anyával egy darabból is készíthető. Mint a-rajzból is megállapítható, a (2) szabályozó orsónak a szabályozásban résztvevő vége nem ül rá szelepüléssze-IŰ szerkezeti elemre, hanem részben, vagy egészben áthatol a (3) szabályozó keresztmetszeten. A (2) szabályozó orsó átmérőjét célszerű a (3) furat átmérőjénél nagyobbra, vagy legalábbis azzal azonos méretűre készíteni. Előnyös a (2) orsót bronzból, a (4) házat pedig acélból készíteni. A (4) házat az (5) csőhöz, valamint az (5) cső végéit a (8) csőhöz hegesztéssel célszerű odaerősíteni, mert így drága és hibaforrást jelentő peremes kötéseket lehet elkerülni. (Csavarmenetes kötést forróvízfűtésnél csak igen kis csőátmérők esetén lehet alkalmazni.) A találmány szerinti szabályozó szerkezetet célszerű a fűtőtest után, tehát a visszatérő víz vezetékébe beépíteni úgy, mint ahogyan a 2. ábra szerinti példánál van. Itt a (13) előremenő vezetéken érkezik a forróvíz a (11) fűtőtestbe, amely által felmelegített levegőt a ventillátor fújja ki, míg a (12) visszatérő víz vezetékében van beépítve a (10) szabályozó szerkezet. Az előremenő és a visszatérő vezetékbe a (14) elzáró szervek vannak még beépítve.
