145131. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belsőégésű motorok gyújtásidőpontváltozásának vizsgálatára

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.131. SZÁM 46. c3

. 22-62.

OSZTÁLY — KO—1218. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Berendezés belsőégésű motorok gyújtásidőpontváltozásának vizsgálatára Gyengeáramú Műszerjavító KTSZ, mint a feltalálók: Kovács Albert vili. mérnök, és Jurány György tervező, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1957. szeptember 13. Belsőégésű motorok helyes működésének előfeltétele, hogy az alkalmazott elektromos gyújtás a pillanatnyi üzemi viszonyoknak megfelelő időpontban jöjjön létre. Tekintettel arra, hogy az üzemi viszonyok pl. terhelés, fordulatszám, stb. időről időre változnak, különböző önműködő gyújtásszabályozó szerkezeteket alakítottak ki, melyek az elektromos gyújtás időpontját a motor fordulatszámához képest siettetik vagy késleltetik. Ezen önműködő gyújtásszabályozók helyes működését az összeszerelt motoroknál ill. üzemközben ' eddig csak hozzávetőlegesen tudták mérni. A találmány szerinti berendezés lehetőséget ad az említett gyújtásszabályozók működésének, illetve az általuk előidézett gyújtásidőpontok változásának (elő vagy utógyújtás) vizsgálatára vagy mérésére. A találmányt annak példaképpeni kiviteli megoldását szemléltető csatolt rajzokkal kapcsolatos alábbi leírás ismerteti bővebben. A rajzokon a 1 ábra a berendezés vázlatos összeállítását szemlélteti, a 2 és 3 ábrák a gyújtások lefolyását szemléltető görbéket mutatják. A találmány szerinti berendezés főbb részei: a vizsgált motor főtengelykivezetésére (pl. ventilátor ékszíjtárcsa) szerelt 1 jeladó, a motorra szilárdan felerősített 2 érintkezőpár és az eddigi megoldások bármelyike szerinti 3. oszcillografikus gyújtásvizsgáló. A készülék működése a következő: A vizsgálandó 4 motor 5 főtengelyével kapcsolt jeladóként működő szerv, pl. a főtengely kivezetésére — célszerűen a 6 ékszíj tarosát rögzítő, rendszerint hatszögletes 7 csavaranyára — rugós vagy más megfelelő rögzítésű pálca, lemez, vagy rúdként kialakított 1 kar van elrendezve úgy, hogy az a főtengellyel együtt forogjon, de ahhoz képest még gyenge ütés ellenére se mozduljon el. A motor öntvényére, vagy egyéb szilárd részére helytálló elrendezett 8 tartószerv révén a —2— érintkezőpár van felszerelve úgy, hogy a jeladó az érintkezőpárt zárja, majd nyitja, mikor előtte elhalad. (1. ábra). Ha a —2— érintkezők elektromos áramkört 'zárnak vagy nyitna, úgy "a motorfőtengely minden egyes körülforgására egy elektromos impulzus nyerhető, melynejk lefolyását a főtengely és annak révén a dugattyúk mozgása pontosan megszabja. Az érintkezők a szigetelt 9 vezeték, a vizsgálandó motorhenger 10 gyújtógyertyája pedig a 11 tapogató és vezetéke révén van összekötve a 3 katód-oszcillográffal. A —3— oszcillográf az eddigi megoldások bármelyike szerinti, a jelen példában Descartes-féle koordináta rendszerben ábrázoló oszcillografikus gyújtásjelenségeket vizsgáló, ill. szemléltető készülék. A készüléken a motor gyújtásrendszerétől származó elektromos gyújtásjelek, ill. a gyújtások lefolyását szemléltető görbe látható (2. ábra „a görbe"). Ezekhez a jelekhez keverjük az 1 jeladó és a 2 érintkezőpár által előidézett feszültségimpulzust (2. ábra „b görbe"). Ha a motor önműködő előgyújtás szabályozó szerkezete működni kezd, úgy a gyújtásjel (a) és a feszültségimpulzus jel (b) egymáshozképest mért (t) távolsága megváltozik. (3 ábrán b' ill. t'). A változás mértékét (t'-t) a két egymást követő —a— gyújtás jel távolságával, valamint a motor hengerszámával egybevetve, közvetlenül fokokban kapjuk az elő- vagy utógyújtás mértékét. A fenti eljárás a poláris koordináta rendszerben ábrázoló készülékeknél is alkalmazható, természetesen ott az 1 jeladó és a 2 érintkezők által adott feszültségimpulzus a készülék ernyőjén radiális kitérést okoz, A gyújtásjeleket a gyújtógyertyákról a katódoszcillográfra közvetítő 11 csatlakozó ill. tapogató készülékben ellenállás vagy kondenzátor vagy azok kombinációja, van alkalmazva. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés belsőégésű motorok gyújtásidőpont változásának (elő vagy utógyújtásának) vizsgálatára, melyet a motor főtengelyével kapcsolt jeladóként működő szerv, az azzal működtetett kontaktuspár, mely a motor főtengelyének min-