145118. lajstromszámú szabadalom • Diesel előkamra
Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.118. SZÁM 46. a2 . 85-102. OSZTÁLY — KA—631. ALAPSZÁM Diesel előkamra Ä Magyar Állam, mint a feltaláló Krávits Artúr gépészmérnök budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1956. augusztus 4. Az eddig ismeretes Diesel előkamráknak: az volt a hátrányuk, hogy indításkor hideg állapotban nem volt begyújtás biztosítva és magas fordulaton nem volt az elégés elég gyors s így ott a fajlagos fogyasztás nem volt kielégítő. Az ismert előkamrákat egy testből, avagy két testből képezték oly módon, hogy volt egy előkamra avagy egymást követő két előkamra. — A találmány szerinti előkamra viszont olyan kiképzésű, hogy két teret alkot, amelyek egymást körülveszik. A találmány szerinti előkamra két testből áll, egy külső és egy belső. A kialakításra az jellemző, hogy a külső testet a belső test rögzíti, a külső és a belső test közötti tér gyűrűalakű. s ez körülveszi a hengeres belső teret. Az alacsonyfordulatú biztos begyújtást az teszi lehetővé, hogy a belső térből a külső térbe való átáramláshoz közel vagy ugyanabban a síkban van elhelyezve a hevítő gyertya, a magas fordulaton a kedvező fajlagos fogyasztást pedig azáltal érjük el, hogy a belső térben elégett üzemanyagot a belső és a külső test közötti gyűrűalakú téren vezetjük ki, ezzel az előkamrát erőteljesen felfutjuk. A vázlatos rajzban a k külső test (előkamratest, előkamrakülsőtest) b a belső test (előkamra belső test, égő). A k előkamrakülső testen van a gy nyílás, amelyhez a hevítőgyertya nyúlik be, a b előkamra-belsőtesten vannak az e elvezető furatok, A p porlasztó f foglalata szorítja le a b belsőtesttel a k külsőtestet a h motor hengerfejhez. A kompressziólöket alatt a sűrített levegő a gyűrűalakú külső kamrán, majd az e nyílásokon áramlik be a b belső testbe. A p porlasztó a porlasztott üzemanyagot az e furatok környékére löveli a belső test terébe, avagy magára a belső test falára. A belsőtérben a beporlasztás alatt nyomásnövekedés lép fel, hő keletkezik, s a termelt gáz; az e furatokon, nyílásokon a külső gyűrűalakú téren keresztül visszafúj a hengertérbe. Ezáltal úgy a b belsőtestet, valamint a k külsőtestet is felhevítjük. A felhevítés értékét az e furatok magassági helyzete az; elvezető v nyíláshoz; képest határozza meg. Az előkamrának ily módon való felfűtését a b belső testen elrendezett másodlagos e 1. elveztő nyílásokkal befolyásolhatjuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Diesel előkamra, melyre az jellemző, hogy van egy előkamrakülsőtest, egy előkamrabelsőtest és az előkamrakülső- és belsőtest közötti előkamrakülsőtér és az; előkaimrabelsőtestben levő előkamrabelsőtér, amelyeik egymással kommunikálnak. 2. Az 1. igénypont szerinti Diesel előkamra, melyre az jellemző, hogy az előkamra külsőtesten gy hevítőnyílás van, amely közelesik; az előkamra belsőtesten levő e elvezető furatokhoz. 3. Diesel előkamra az 1. és a 2. igénypontok szerint, amelyre az jellemző, hogy az előkamrába külső, gyűrjlalakú téren jut be a sűrített levegő a központos belső elégési térből pedig ugyanazon a gyűrűalakú külső téren keresztül oly módon távoznak az égőanyagok, hogy az előkamrát azok felfűthetik. 4. Az 1., 2., 3. igénypont szerinti Diesel előkamra, amelyre az jellemző, hogy a v gyűrűalakú ki- bevezető nyíláson kívül és az e elvezető nyílásokon kívül van még az e 1. elvezető nyílássor a b belső testen. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. k. 2265. Terv Nyomda, 1959. — Felelős vezető: Gajda László
