145116. lajstromszámú szabadalom • Készülék és eljárás perspektívikus ábrák rajzolásához

Megjelent: 1959. augusztus 15. ^mmi«Brara^«i ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.116. SZÁM 42. a. 16-20. OSZTÁLY — JA-330. ALAPSZÁM Készülék és eljárás perspektivikus ábrák rajzolásához Jákó Emil oki. gépészmérnök, egyetemi adjunktus, Budapest. A bejelentés: napja: 1957. július 17. Perspektivikus rajzok készítésénél, amennyiben a perspektivikusan összetartó egyenesek metszéspontja (iránypont, enyészpont) a rajz;lapon kívül esik, úgy ezek az egyenesek csak meglehetős komplikált számítások, ill. szerkesztések útján rajzolhatok meg. A találmány perspektíva vonalzó, mely az ilyen perspektivikusan összetartó egyenesek egyszerű, gyors és pontos megrajzolását teszi lehetővé. A készülék lényegében egy —1—• rajzoló vonalzóból és két darab —2<— vezetővonalzóból áll, melyeknek végei könnyen oldható, ill. rögzíthető módon, pl. szárnyas anyával rögzíthető csavarral vannak egymáshoz csuklósan összefogva. Az egyik vezetővonalzóra —3— szögmérő van erősítve, melyen leolvasható a két vezetővonalzó szögállása. A két vezetővonalzót egy-egy —4— fix pont (rajzszög, gombostű) mentén elcsúsztatva, az —1— rajzolóvonalzó egy pontba összefutó egyeneseket ad. A közismert perspektíva szerkesztésből kiadódó iránypont (enyészpont) távolságából és a két —4—• fix pont távolságából kiadódó szögállás — amelyre a —2— vezetővonalzókat kell beállítani — a készülék tartozékát képező táblázatból (monogramból) olvasható ki, illetve a — későbbiekben részletesen ismertetett — tg a v — = — képlettel határozható meg. 2 2i Az eljárás a vonalzó használatára a következő : A közismert perspektíva szerkesztéssel megrajzolt horizontvonal, valamint kiindulási függőleges megrajzolása után, továbbá az iránypont távolságának meghatározása után, a horizontvonalra — a rajzlap széle közelében — merőlegest húzzunk és arra felfelé azonos távolságot kell felmérni. Ezek lesznek az ún. —4— vezetőpontok. A két vezetőpont egymástól való távolságát célszerű minél nagyobbra választani. A vezetőpontokon beszúrunk egy-egy rajzszöget, vagy gombostűt. Ezek után a két vezetőpont közötti távolság (v), valamint a vezetőpontokat összekötő függőleges és az iránypont közötti távolság (i) figyelembevételével a képlet alapján meghatározzuk az a szöget, illetve a készülék tartozékát képező táblázatból (monogramból) azt kikeressük és erre a szögre állítjuk be a két vezetővonalzót. Most az így kiadódott szögállásra beállított két vezetővonalzót kívülről nekitámasztjuk a két rajzszög szárának és olyan helyzetbe toljuk, hogy a rajzolóvonalzó széle egybeessen a horizont vonallal. Ebben az állásiban a szárnyasanyával rögzítjük a vonalzókat és ha most a készüléket a fix pontoknak (rajzszögeknek) neki támasztva felfelé, vagy lefelé elmozgatjuk, akkor a rajzoló vonalzó éle olyan szögállású egyeneseket fog adni, amelyek meghosszabbítása mind pontosan a megadott távolságban futnak össze. Szabadalmi igénypontok: 1. Készülék perspetivikus ábrák rajzolásához azzal jellemezve, hogy három vonalzó — mégpelig egy rajzoló vonaló (1) és két vezetővonalzó (2) — állíthatóan, végükön közös csuklóval van összefogva; jellemezve továbbá az egyik vezetővonalzóra erősített szögmérővel (3), mellyel a két vezető vonalzó szögállása meghatározható. 2. Eljárás ábrák perspektivikus rajzolására az 1. igénypontban meghatározott készülékkel, azzal jellemezve, hogy — a közismert perspektíva szerkesztéssel horizontvonalat, valamint kiindulási függőlegest rajzolunk és az iránypont-távolságot meghatározzuk ezután a a horizontvonalra — a rajzlap széle közelében merőlegest húzunk a fix pontokat (4) szimmetrikusan felmérjük és azt kitűzzük rajszöggel vagy gombostűvel, a fix pontok távolságától, valamint az iránypont távolságától függő — és