145111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ferromágneses anyagból készült testek falvastagságának mérésére

145.111 3 0 értéken negatív irányban halad túl, a rács­áram rögtön megszűnik és a rács a szinuszvonal negatív félhullárnát követi, annak teljes érté­kében. Mivel a felerősített kisfrekvenciájú váltó­áram-maximális értékei a néhány tized- és né­hány század Volt által jelzett határok között mozognak, a TV transzformátoron keresztül fo­lyó anódáram nyomban megszűnik, amint a rácspotenciál negatív irányban néhány volttal esik. Az egész további időtartam alatt az anód­áram 0 értéken marad, egészen addig a pilla­natig, amikor az E[ cső rácsának potenciálja újra egy a 0 körül fekvő értéket ér el. Az Ej cső anódáramváltozásainak lefolyása, amely a Tr transzformátor primértekeresén fo­lyik keresztül, az 5. ábra felső részén i-vel van jelölve. Az anódáramváltozás lefolyása trapézalakú, melynek oldalai nagyon meredekek, emellett az anódáram hirtelen esése éppen abban a pillanat­ban következik be, amikor a 3 és 1 kapcsok kö­zött a szinuszfeszültség a 4. ábra értelmében a 0 értéken átlép. Az anódáram hirtelen esése okozza, hogy a Tr transzformátor szekundér tekercsében ma­gas feszültségcsúcs indukálódik. Ez, az abban a pillanatban keletkező feszültségcsúcs, amikor a 3 kapcson a feszültség a 0 értéket metszi, az 5. ábra alsó részében van ábrázolva és ej-el van jelölve. A 4. ábra 4 kapcsához vezetjük, a 3. ábra értelmében, a Gj generátor eredeti feszült* ségét, amelynek fázisával a kisfrekvenciájú vál­tóáram fázisát kell egyenlíteni, amely utóbbit az a mágneses tér gerjeszti, amelyben a 2. ábra szerint, a 6 szonda van. Ezt a váltófeszültséget egyeniráhyított szuperpozíció segítségével úgy állítjuk be, hogy az említett 4 kapcson ne süly­lyedjen soha a negatív érték alá. Ennek a feszültségváltozásnak a lefolyását az 5. ábra alsó részén az e2 hullámvonal ábrázolja. Ha az ej feszültség, azaz a Tr transzformátor szekunder tekercsének a kapcsain a feszültség­csúcsok az e2 értéket elérik, a D{ diódon ke­resztül áram. kezd folyni, amely az R2 nagy el­lenálláson olyan feszültségesést idéz elő, hogy a feszültség a 4. ábra A pontján E3 értéket tartja egészen addig, amíg az es feszültség nem tér. vissza e3 értékhez, azaz a Tr transzformá­tor szekunder tekercsében mutatkozó feszült­ségcsúcsot e3 értékre ^ágjuk le, amely értéket ebben a pillanatban a 4 kapcson, 4. ábra sze­rint, az e2 érték mutat. Az e3 érték csakis a váltófeszültség fáziselto­lódásától függ, amely 4 kapoccsal szemben a 3 kapcson a 4. ábra szerint lefolyó váltófeszült­ségtől függ, tehát a kisebb frekvenciájú külső mágneses váltakozó tér fázisától és ennek kö­vetkeztében a mérendő test belsejében lefolyó váltakozó mágnestér fázisától is, tekintve, hogy az említett feszültség ebből a mágneses térből deriválódik. E mágneses tér fáziseltolásának változásakor, a G] genrátornak a 3. ábra szerint szolgáltatott áramához: képest történő változása révén csu­pán az e3 csúcsfeszültség változik meg, ha gon­doskodunk arról, hogy a 4 kapcson a feszültség változik meg, ha gondoskodunk arról, hogy a. 4 kapcson a feszültség változatlan maradjon, ami a G1 generátor feszültségének stabilizálása árán könnyen elérhető. Az elmondottakból világos, hogy a fáziselto­lódás változásai az e3 levágott csúcsokkal egye­nesen arányosak, ha a viszonyokat úgy alakít­juk ki, hogy az e^ feszültségcsúcsok abban az időpontban létesülnek, amikor az e2 a közép­értéken halad át. Ezeknek a csúcsoknak a segítségével kell a 4. ábra C kondenzátorát a D2 diódon keresztül fel­tölteni. Emellett az R4 C idő konstans nagyérté­kű, éspedig nagyságrendben, amely a Gl gene­rátor 3. ábra szerint szolgáltatott váltóárama reciprok értékénél magasabb. Ennek következtében a C kondenzátor és az e2 elektroncső vele összekötött rácsán a poten­ciál stabilizálódik, mégpedig egy az eg csúcsfe­szültséghez közelfekvő középértéken. Ez az ér­ték tehát a mérendő test belsejében lefolyó vál­takozó mágnestér fáziseltolódásától függ, szem­ben a mérendő test felületén lefolyó gerjesztő váltakozó tértől. A 4. ábra szerinti E2 elektroncső cathode fol­iower-ként kapcsolt és az anódáram az R5 fca­tódellenálláson feszültségesést állít elő, amely­nek nagysága a keresett fáziseltolódástól függ. A P potenciométer csúszókontaktusával, amely potenciométer egyik végével az 1 kapoccsal, a másik végével pedig a 2 kapocs anódfeszültségé­nek pozitív forrásával van összekötve, az e3 ér­téknek megfelelő feszültséget akként állíthatunk be, hogy az U Depréz műszer, melynek ská­láját empirikusan közvetlenül milliméterekben lehet hitelesíteni, a mért fal vastagságát ad­ja meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás ferromágneses anyagok falvastag­ságának mérésére, amelynél külső forrásból, a mérendő falban színuszalakú váltakozó mágnes­teret állítunk elő, és a mérendő helyet ettől a mezőtől mágnesesen leárnyékoljuk, azzal jelle­mezve, hogy a mérendő fal vastagságát a ger­jesztő és a gerjesztett mágnestér fáziseltolódá­sából határozzuk ímeg. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amely egy a mérendő falban szinuszalakú váltakozó mágnesteret gerjesztő elektromágnessel és árnyékoló sapkával van el­látva, amely a mérendő helyet az elektromág­nes szórt mezejével szemben leárnyékoljál, jel­lemezve a gerjesztő elektromágnes mágnesteré­nek vektora és a mérendő hely mágnesterének vektora közötti fáziskülönbséget jelző indikátor-« ral. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amely perrnalloyszoindát alkalmaz, jel­lemezve egy járulékos egyenirányú mágnesime­ző forrásával, amely legalább olyan erős, hogy a rezultáns onágnestér minden esetben a 0 ér­ték fölött fekszik. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyenirányú mágnesmező járulékos forrását a permalloy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom