145110. lajstromszámú szabadalom • Légpárnás öblítő tartány
Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.110. SZÁM 85. h. OSZTÁLY — HA—517. ALAPSZÁM Légpárnás öblítő tartány Hangay László és Bakos András gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. augusztus 9. .Mint ismeretes a jelenleg használatban levő WC-öblítő tartányok működésié úszó-szelepes szivornyás rendszeren alapszik és csak meghatározott magasságban szerelhető. A mozgó alkatrészek, úszószelep stb. rövid használat után meghibásodnak és ebből keletkeznek a vízpazarlások. Ezeknél a tartány oknál 8—10 liter víz szükséges az öblítéshez, tekintet nélkül arra, hogy a szennyeződés fekália tartalmú vagy sem. Külföldön használatosak még a hálózatra közvetlenül bekötött speciális nyomógombos öblítőszerkezetek. Ezek hátránya, hogy a hálózatban nagy vízlökéseket okoznak és ezért pl. a bpesti vízmű használatukat nem is engedélyezi. A fenti hiányosságokat a légpárnás öblítőtartány kiküszöböli. A találmány célja a WC öblítése nyomás alatt levő vízzel, ugyanakkor 25—60%-os vízmegtakarítás elérése. .A korábban mások által részben hasonló megoldásként szabadalmazott berendezésektől, vízbevezetési módjában, öblítési csap megoldásában és kettős vízvisszaszívás biztosításában különbözik. A mellékelt rajz 1., 2. ábra a találmányszerinti be'rendezésnek, példaképpeni, kiviteli alakját és egyik felszerelési módját ismerteti. A tartány •—1— folytacél forrcsőből, vagy egyéb hegesztett vaslemezből, alumínium vagy egyéb más nyomást álló fémből vagy műanyagból készíthető. A cső mindkét vége befenekelendő, teljes űrtartalma kb. 10 liter. A tartányba a hálózati vízvezeték — 2— 3/8"-os csövön csatlakozik. A bevezető cső a tartályon belül a tetőrészig nyúlik. A tartány alsó részén —3— légszippantó szelep van felszerelve. A fenékrészről van kivezetve a —4— öblítő csőcsonk, melyhez csatlakoztatható a változó hosszúságú öblítőcső, a közbeiktatott —5— kis ellenállású nyomógombos öblítőcsappal. Az öblítőcsap kézi vagy lábműködtetésre egyaránt működtethető. A tartány a WC helyiségben bárhol elhelyezhető. A tartány működési elve: Indulásnál az öblítőcsap zárt állásban, van. A hálózati vezetéken keresztül a tartány vízzel feltöltődik, miközben az öblítőtartányban a levegőt a hálózati víznyomásnak megfelelően komprimálja. A nyugalmi helyzet beállása után a tartány használatra készen áll. A nyugalmi helyzetben az öblítőcsap megnyitásával — miután a nyomógombot addig tartjuk nyitva, míg öblíteni kívánunk — az öblítéshez szükséges vízmenynyiség a tartányból a hálózati nyomásnak megfelelő nyomással folyik ki öblítés céljaira. • Öblítésre a tartányból a hálózati nyomásnak megfelelően 4—6 liter víz kivétele elegendő. Áz öblítőcsap zárása után a hálózati vízből az utánpótlás a nyomáscsökkenés után azonnal megindul és az egyensúlyi állapot eléréséig tart, ezután a tartány ismét öblítésre készen áll. Az öblítőtartányban levő 3/8"-os vezetéket úgy helyeztük el, hogy a tartány tetejéig érjen — tehát mindig légtérben legyen —ami által az öblítőtartány víztere és ezen túl a WC-hez csatlakozó csővezeték között megszakítás van és így a tartányból való visszaszívást megakadályozza. További biztosítás érdekében a légutánpótlás céljából alkalmaztuk a tartányon a lékszippantó szelepet. A tartány táplálása a vízvezetéki hálózatról az említett 3/8"-os csövön és az abba beiktatott szabályzó szelep által megengedett sebességgel történik, így az öblítő tartány a hálózatban vízlökéseket nem idéz elő. A kísérleti próbák eredményeképpen a tartány az öblítőtartány kívánalmait kielégíti. Ezt igazolja a Fővárosi Vízművek által kiadott szakvélemény, mely egyidejűleg hozzájárul a berendezés alkalmazásához. A kísérletek során a mintadarab lehetővé tette azt, hogy 4 atm. nyomásig megállapítható legyen a berendezés működése. Erre azért volt szükség, hogy a különböző szinteken és különböző nyomásviszonyok mellett az öblítővíz mennyisége megállapítható legyen. A berendezés 1 att. nyomásnál is kifogástalanul működik, ennélfogva a különböző nyomások mellett és épületszinteken is alkalmas.