145100. lajstromszámú szabadalom • Résoptika elektronsugarak fokuszálására a virtuális katód elvének felhasználásával

2 145.100 ban az elektronsugár átmérőjének megfelelő tér­töltésgömb fog kialakulni, s ebben a fajlagos tér­töltés intenzitás (j) nagysága: J=JoL ahol aj a fajlagos tértöltés intenzitás, j0 a katód­áram és L a katódhossz (körgyűrű kerülete). Így azután viszonylag kis feszültségek alkalma­zásával is a katódhossztól függően a j áram (mA/mm) jelentékenyen megnő. Ennek illusztrálá­sára szolgál a következő példa: L = 6 cm katód­hossz esetén a j áram hatvanszorosa egy egyébként eddig általánosan használt 1 mm2 felületű 20 mm átmérőjű körkeresztmetszetű síkoptika által előál­lított áraménak. Tehát, mint látható a jelenleg lé­tező optikák segítségével a találmányunk szerinti optikánk áramerősségének legfeljebb 5%-a érhető el. Ezenkívül a merőlegesen egymásba érkező elek­tronnyaláb az alábbi kedvező tulaj donságokkal rendelkezik: a) A töltések egymásra való hatása elméletileg jelentéktelen. b) A virtuális katódot megközelítőleg pontszerű­en lehet előálítani. Így a virtuális katód jó tulaj­donságainak sokkal jobb kihasználása lehetséges, mint az eddig használatos konstrukcióknál. Találmányunkat részletesen a mellékelt ábra kap­csán ismertetjük, amely a találmány szerinti opti­kai berendezés egy példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. Az (1) körgyűrű alakú, körkeresztmetszetű, egy­más felett elhelyezett két fűtőtest izzítja az őt kö­rülvevő ugyancsak körgyűrű alakú (2) katódot és ez a (9) elektronnyalábot emittálja. Az emittált (9) elektronsugárnyaláb egy elektronoptikai beren­dezésen keresztül fokuszálódva halad tovább. Ez az elektronoptikai berendezés a következő, egyéb­ként megegyezően körtárcsa alakú körgyűrű for­májú, réssel ellátott következő tagokból áll: (3) negatív diafragma, (4) pozitív gyorsító diafragma, valamint az (5) és (6) elektronikus immerziós len­csék. A (3, 4, 5, 6) optikai rendszeren áthaladó (9) elektronsugárnyalábot a forgástest alakú és félkör keresztmetszetű (7) negatív eltérítő elektróda (ta­szító és az ugyanilyen alakú (8) pozitív eltérítő elektróda) vonzó hatása közösen egy q> = 90° csúcsszögű kúppalástba tereli, melynek (11) csúcs­pontja a (10) vezérlőrács (köralakú diafragma) (11) fókuszpontja és ez a pont egyben a virtuális ka­tód is. Ugyanakkor az » szög közel 130°. A fen­tiekben részletesebben kifejtettük ennek a pont­szerű virtuális kátédnak az előnyeit. A berendezéshez tartozik még továbbá a (12) csőalakú anód, a (13) árnyékoló henger, a (14) és (15) tartók, a (16) és (17) távolságtartó gyűrűk, a (18) tartóosillám, a (19) vezérlőrácskivezetés, a (20) katódkivezetés, valamint a (21) tartógyűrű. Megjegyezzük, hogy a f> kúpszög nem kell, hogy feltétlenül 90° legyen, hanem attól 1—2°-kal el is térhet, ugyanakkor az a eltérítési szög, melyet tisztán az eltérítő lemezek geometriai méretei ha­tároznak meg, (ugyanis az eltérítő lemezek feszült-1 A kiadásért felel: a Közgazda: ségét úgy választjuk meg, hogy a (9) elektronsugár a két eltérítő lemez közötti rés közepén haladjon és a kilépési felületre merőlegesen lépjen ki) a = 127° 36'. Ezáltal spektrumra bontottuk az elek­trónokat és sebességfókuszáltuk az azonos sebes­ségűeket a Maxwell-féle sebességeloszlási görbe szerint. Ugyanis a különféle sebességű elektronok a két elektróda között sebességüktől függően —* a kisebb sebességűek a pozitív, a nagyobb sebes­ségűek a negatív eltérítő elektródához közelebb, a közepes sebességűek a két elektróda között kö­zépen fognak haladni a Maxwell-féle sebességel­oszlási görbe szerint. A (10) vezérlőrácsunk lehe­tővé teszi az elektronok közepes sebességgel hala­dó zömének kivágását az elektronnyalábból. Ezál­tal az, elektronsugárnyaláb a termikus elektronse­besség eloszlás miatt keletkező kromatikus aber­rációját csökkentettük és jobban megközelítettük az ideális virtuális katódot. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektroncső ill. elektronoptikai berendezés, jelemezve egy síkgörbe, előnyösen körgyűrű alakú izzókatódával (2), e felett elhelyezkedő síkgörbe, előnyösen körgyűrű alakú réssel ellátott síkgörbe alaprajzú, előnyösen körtárcsa formájú elektródák­ból álló elektronikus résoptikai rendszerrel (3, 4, 5, 6,), továbbá forgástest alakú félkör keresztmet­szetű eltérítő párhuzamos elektródapárral (7, 8), végül a körgyűrű alakú elektrodarendszer közép­pontjában elhelyezett vezérlőráccsal (10) és ez alatt elhelyezettt csőalakú anódával (12). 2. Az 1. igénypont szerinti elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a többelektródás résoptikai rendszer a katódtói számított sorrend­ben egy negatív diafragmából, egy pozitív gyorsító diafragmából és két immerziós lencsét létrehozó diafragmából áll. 3. Az 1—2. igénypont bármelyike szerinti elekt­roncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgástest alakú, félkör keresztmetszetű eltérítő elektródapár ívszöge (a) megközelítően 130°, elő­nyösen 127° 36'. 4. Üzemeltetési mód az 1—3. igénypontok bár­melyike szerinti elektroncsővel, melyre az jellem­ző, hogy a katódából kilépő elektronok a résopti­kai rendszer segítségével környalábbá fokuszálód­nak, majd a forgástest alakú eltérítő elektródapár révén, abból továbbhaladva egy kúppalástot ké­peznek és a vezérlőrács résében virtuális katódát alakítanak ki. 5. A 4. igénypont szerinti üzemeltetési mód ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elektron­nyaláb által kialakított kúppalást csúcsa a Vezér­lőrács résében van és e kúppalást csűcsszöge (9>) megközelítően 90°. 6. A 4—5. igénypontok bármelyike szerinti üze­meltetési mód kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az eltérítő elektródák (7, 8) közül a rács felé közelebb eső pozitív, míg a másik negatív feszült­ségen van. rajz :i és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2263 Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom