145099. lajstromszámú szabadalom • Tartalékkatódszerelvény

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.099. SZÁM 21. g: 1—16. OSZTÁLY — EE—396. ALAPSZÁM Tartalékkatódszerelvény Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest. Feltalálók: Gál Imre, Nágel Ferenc és Oldal Endre mérnökök, budapesti lakosok. A bejelenés napja: 1956 július 25. Tartalékkatódáknál, különösen kisméretű tartalékkatódáknál, pl. L-katódáknál, vagy ún. impregnált tartalékkatódáknál állandó problémát képez a katóda működéséhez szükséges, más katódá'khoz viszonyítva fokozottabb fűtőteljesítmény. Ezért kisméretű tartalékkatódáknál kényszerűségből túlméretezett fűtőtest teret alkalmaztak, ami fölöslegesen nagy fűtőteljesítményt követel meg és ezért hátrányos. Találmányunk célja ezen hátrány kiküszöbölése. Találmányunk értelmében az említett hátrányon úgy segíhetünk, hogy egyrészről a. kátédról a tartókra való hőelvezetést, másrészről hőárnyékoló segítségével a katód hősugárzási veszteségeit minimálisra csökkentjük. Ez utóbbi különösen a magashőmérsékletű aktiválás során kiméli a fűtőtestet. Az említetteken kívül a készlettér, ill. az impregnált aktív testnek a fűtőtest felé való lezáró alkatrészét úgy alakítjuk ki, hogy a fűtőtesttel jobb hőkontaktus létesüljön. Találmányunkat részletesebben a mellékelt rajzok kapcsán ismertetjük, melyek közül az 1. ábra a találmányunk szerint hőárnyékolóval ellátott katódszerelvényt mutatja be részben nézetben, részben .metszetben míg a 2. ábra a találmányunk szerinti katódszerelvényt alulnézetben mutatja, végül a 3. ábra a katódszerelvénynek egy Wehnelt hengerbe való megerősítését ábrázolja. Az ábrákon azonos részeket azonos hivatkozási számok jelölnek. ' Az 1. ábrán (4) jelöli a katódhengert, amellyel a belesajtolt (5) porózus test egy egységet képez. Ezen (5) porózus test alatt helyezkedik el az aktív anyag abban az esetben, ha készlettér katódáról van szó. Impregnált tartalékkatóda esetében természetesen maga a porózus test tartalmazza egyedül az aktív anyagot. Mindkét esetben azonban célszerű az (5) porózus testet a fűtőtértől egy (6) szervvel elválasztani. Találmányunk értelmében ez a (6) szerv a szélén körkörösen vályúval ellátott zárókupak lehet. (7) jelöli a fűtőtestet, míg (8) a találmányunk szerinti hőárnyékolót, amely az ábra szerinti példakénti kiviteli alaknál egy, az alsó végén kis mértékben kihajlított peremű henger. A (4) katódhengeren alul a (9) zárórész helyezkedhet el, amely azonban nem feltétlenül szükséges. A jobb hőgazdálkodás, vagyis a tartókra való kisebb hőelvezetés végett a (4) katódhenger a (8) hőárnyékolóban kizárólag a (10/a és 10/b) előfeszített drótokkal van megerősítve. E drótok a (8) hőárnyékoló alsó kihajlított peremére (14) vannak hegesztve (2. ábra) és olymódon van előfeszítésük méretezve, hogy a feszítettségét a hőárnyékoló hőkiterjedése tartja fenn. Ugyancsak drótok szolgálnak a katódtestből és hőárnyékolóból álló katódszerelvénynek az elektroncsőben, ül. annak valamely alkatrészében szolgáló megerősítésre is. E drótalakú tartókat (11/a és 11/b), mint ahogy az az ábrákból látható a (8) hőárnyékoló henger felső feléhez hegesztjük. E (11/a és 11/b) tartódrótok szabad végeivel pedig a 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak szerint a (12) Wehnelt hengerben elhelyezett (13) kerámia gyűrűbe lesznek erősítve. A (10/a és 10/b), valamint (11/a és 11/b) tartódrótok célszerűen magasolvadáspontú fémből, pl. wolframból, vagy tantálból készülhetnek. A (4) katódhenger pl. molibdénből készülhet, úgyszintén a (6) zárókupak, valamint a (9) zárórész is. A hőárnyékoló (8) szintén valamilyen magasolvadáspontú fémből, pl. nikkelből készülhet. A találmányunk szerinti konstrukció különös előnye a katóda lényegesen jobb hőgazdálkodása, ami az eddigi fűtéstúlméreteziést kiküszöböli. A hőárnyékoló ugyanis jelentősen csökkenti a sugárzási veszteségeket, míg a találmányunk szerinti drótos tartók a hőelvezetést csökkentik, lévén, hogy csak melegpontokra csatlakozik a katódtest tartója és ez a drót ezenfelül különösen vékony pl. 70—100 M-os lehet az előfeszítés révén. A (6) zárókupak pedig azért előnyös, mert a katódtest végig szimplafalú lesz, szemben az eddigi megoldásokkal és így jobb a hőkontaktus a fűtőtest és a tartalékanyagot tartalmazó fűtött tér