145097. lajstromszámú szabadalom • Szívóberendezés főleg papírgyártó gépekhez

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.097. SZÄM 55. d. 5-27. OSZTÁLY — EA-31. ALAPSZÁM Szívóberendezés főleg papírgyártó gépekhez W. P. Evans & Sort Limeted, Manchester. Feltaláló: Weston-Evans James William mérnök, mancfaester-i lakos. • A bejelentés napja: 1957. július 23. Nagybritanniai elsőbbsége: 1956. július 24. A találmány tárgya olyan szívóberendezés, amilyent például főképpen papírgyártó gépeken használnak és olyan berendezésre vonatkozik, amelyen főként gumiból készült szalagot, vagy hevedert alkalmaznak, hornyolt és lyukasztott kivitelben. A találmány tárgya, részletesen véve, maga az említett heveder és, amint az alábbiakban részletesen kifejtjük, azoknak a problémáknak kiküszöbölésére szolgál, amelyek a papírgyártó gépek nagyobb sebességére vonatkozó időszerű, erősen érvényesülő követelményekből származnak. Ezek a hevederek a gyakorlatban a gépre keresztirányban helyezkednek el úgy, hogy görgőpár tartja azokat kifeszítve, miközben felső és alsó ágaik egymással párhuzamosan haladnak. A felső ága szívószekrény, vagy szekrények felső felülete és a papíranyag, főként nyerspapír hordozására való, mozgásban levő huzalháló, vagy nemez, vagy ezekkel egyenértékű más tartóelem alsó felülete között mozog. A papíranyagban levő nedvességet az említett tartófelületen és a szalagban levő nyílásokon keresztül a szívószekrény, vagy szekrények magukba szívják. Az említett huzalháló, vagy nemez hajtja a szalagot, ennek következtében a huzalhálónak, vagy nemeznek és a gumiszalagnak sebessége egyenlő, ami kiküszöböli a .huzalháló és a szalag közötti súrlódást és ezáltal csökkenti a kopást. Az ilyen, papírgyártó gépekhez alkalmazott szívóberendezések példáit a 421.604 és 622.644 számú angol szabadalmak leírásai tartalmazzák. Ezekben a szívóberendezésekiben az említett végnélküli, főként gumiból készült szalagok (megszakítás nélküli, vagy szakaszokra osztott kivitelben) előállított hornyokkal és a hornyok fenekéről a szalag alsó felületére nyíló elvezető lyukakkal készülnek. Ezek a hornyok, amelyek a szalag hosszirányában haladnak, és ennek következtében a gép szélessége irányában, a mozgásban levő huzalhálón, vagy az egyéb tartóelemen áthaladó nedvességnek gyűjtőhelyeiül szolgálnak, ahonnét az összegyűlt nedvességet az egyik, vagy másik szívószekrény az említett elvezető lyukakon keresztül magába szívja. A szalagokat rendszerint körszelvényű tüskén alakítják ki kerülete irányában végtelenített varratnélküli, egyenletes falvastagságú cső alakjában, amelyen, a külső felületen, köszörülő eljárással alakítják ki a hornyokat, különösképpen abban az esetben, ha azok szakaszokra osztott kivitelűek. A hornyok fenekén levő nyílásokat lyukasztással készítik. Amint azt a már említett régebbi leírásokban részletesen ismertettük, az elvezető lyukaknak a szalagban egyezniök kell annak a szívószekrénynek felső felületén levő, megfelelő beáramló — nyílásokkal, amely felett a szalag elhalad. Ebből láthatjuk, hogy a szalagnak a gép keresztirányában történő bármely elmozdulása csökkenti, vagy legvégső esetben teljesen meg is szünteti a nyílásoknak ezt az egyezését, aminek nemcsak az lesz a következménye, hogy gátolja a nedvességnek elszívását a szalagon keresztül és ezzel hátrányosan befolyásolja a szárítási folyamatot, hanem előidézi azt, hogy az elzárt vagy részlegesen elzárt beömlő nyílásokon felépő vákuum okozta terhelés a szalagnak eme pontjain fékező hatást fejt ki. Ebből következik az is, hogy ha a szalag olyan alakváltozást szenved, amely megváltoztatja a nyílások egyezésének mértékét a szalag különböző részein, a papír egyenetlenül fog száradni, a szalag pedig a vákuum alatt álló beömlőnyílásoknál fellépő helyi fékező hatás következtében további alakváltozást, vagy igénybevételt fog szenvedni. Az ilyen fékező hatás a szalagnak és a szívószekrények felső felületének egyenlőtlen kopását fogja előidézni. A papírgyártóiparban ez idő szerint az az irányzat érvényesül, hogy a termelés sebességét állandóan fokozzák, ami viszont a szita gyorsabb áthaladását vonja maga után és következőleg az említett végnélküli szalag gyorsabb mozgását is okozza, mert a szalagnak és a huzalhálóinak együtt kell haladniok. Azt találták azonban, hogy, ha a mostani kiviteli formájú végnélküli szalagok áthaladási sebességét valamely meghatározott határon túl fokozzák, azok,a centrifugális erők, amelyek a veze-