145091. lajstromszámú szabadalom • Illesztés nélküli betéthüvelyes hevederes térbeli vonólánc

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.091. SZÁM 81. e. 1—24. OSZTÁLY - BO-635. ALAPSZÁM Illesztés nélküli betéthüveíye§ hevederes térbeli vonólánc Bodnár István technikus, és Stanga Antal technikus, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1957. október 31. Az iparban használatos térbeli vonóláncok célja, hogy az alkalmazandó lánc ne osak egy, hanem két síkban felhasználható legyen. Ezeket a láncokat általában ott használják, ahol a szállítandó tárgynak bizonyos magasságkülönbségeket kell áthidalnia, tehát térbeli mozgást kell végeznie. Alkalmaztatásuknál a szóbanforgó láncokra csak a legritkább esetben függesztenek terhet. A továbbítandó tárgyakat külön függesztőpályában elhelyezett, görgővel ellátott függesztők tartják és a lánc csak ezen függesztők továbbítására szolgál. Ezen elveken alapuló térbeli vonóláncok nagy hátránya, hogy amikor a láncnak a meghajtó lánc^ kerék síkjához viszonyíva derékszögű síkban kell elhajolnia, akkor a csapok és lyukak közt történő nagyfokú igénybevétel miatt előálló kopás előbbutóbb a láncosztásban változást okoz és megnyúlást eredményez. Jelen szabadalom olyan hevederes térbeli láncra vonatkozik, amelynek belső hevedere több részből van összeállítva. A mellékelt rajz a találmány pél~ daképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra a szerkezet oldalnézetét metszetben, a 2. ábra a vonólánc felülnézetét mutatja. A szóbanforgó belső heveder —1— magját, egy az —5— külső hevederekhez viszonyított kétszeres vastagságú, jó minőségű laposacélból készített — az eddigi hevederes lánc gyártási eljárástól nem különböző módon előállított — belső heveder képezi. Erre a magra erősítjük fel a lánc elhajlását biztosító —2— domború szemeket. Ezeket egymással, valamint a belső hevederrel a jó minőségű acélból készített, edzett —3— betéthüvely köt öszsze. Az állandó — fix —• összekötést a —3— hüvelynek, a —^-2— szemekbe és az —1— hevederbe történő besajtolásával, valamint a végek kiperemezésével biztosítjuk. A —3— betéthüvely a szóbanforgó lánc lelke, melynek a csapvastagságnál lényegesen nagyobb a lyukátmérője. Ez a bő lyuk, valamint a belső hevederek —2— szemeinek domború kiképzése biztosítják a lánc térbeli mozgását. 1 rajz A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2263. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László A láncnak az alapsíkból való kitérését, a térbeli működését lényegileg tehát az teszi lehetővé, hogy a belső heveder perselyének —D— furata lényegesen nagyobb a külső heveder —4— csapjának —d—• átmérőjénél. Két szomszédos láncszemnek az alapsíkhoz .merőleges síkban történő maximális elfordulási szögét a, a D—d különbség és a H—h különbség szabja meg. A —3— betéthüvely alkalmazása megakadályozza, hogy az elhajlás miatti elkerülhetetlen hüvelykopás a lánc osztásában nyúlást eredményezzen, ugyanis az alapsíkban való elfordulásnál a csap a hüvelynek kizárólag a középső — tehát az —1— belső heveder magjára támaszkodó — részét veszi igénybe, míg a láncnak az alapsíkra merőleges hajlásánál a —3— hüvely két pereme van igénybevéve. Ebből következik, hogy a hajlás okozta kopás a lánc hajlítási lehetőségeit fokozza, ugyanakkor azonban a láncosztásban történő nyúlás nem több, mint egy hasonló körülmények közt működtetett egysíkban mozgó hüvelyes vagy görgősláncé. A —4— csap kopásának csökkentése céljából a —3— hüvely furata két végén ki van tágítva. Előnye ennek a láncnak a már ismert hajlított belső hevederes térbeli láncokkal szemben, hogy a belső hevedereket nem fenyegeti a kinyúlás veszélye. Szabadalmi igénypontok: 1. Illesztés nélküli betéthüvelyes hevederes térbeli vonólánc, azzal jellemezve, hogy a belső és külső heveder összekötésére a külső hevederben rögzített csapja és a belső hevederben rögzített hüvelye van, melyek átmérője között az elfordulási szögnek megfelelő mértékű különbség van. 2. Az 1. igénypont szerinti vonólánc kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy úgy a belső, mint a külső hevederek egyenesek.