145082. lajstromszámú szabadalom • Fizikai oktató és kísérleti eszköz-sorozat
145.082 3 désére vonatkozó alapkísérletek elvégzését teszi lehetővé. Az izzólámpák fénysugarai a —35b— nyíláson át a fényforrások fordított képeit vetítik a —37— falra. A leírt eszközzel a kísérletek el nem sötétített helyiségekben is elvégezhetők. A 13. ábra kísérleti összeállítást mutat a —38— homorú tükör sugarainak a megállapítására annak alapján, hogy a sugárnyi távolságban levő —39— tárgy képe fordított helyzetű egyenlő, nagyságú valódi kép, mely ugyanolyan távol van a tükörtől, mint a tárgy. A teljes fényvisszaverődés megértését segíti elő a 14. ábra szerinti összeállítás, mely a —40— üvegtartályba betöltött víz fenekén elhelyezett —41—• fényforrás által kibocsátott fénysugarak útját szemlélteti. A készülék sugárkúpszerűen mutatja a vízfelületen áthaladó fénysugarakat, majd azon ferdén haladó fénysugarakat is, amelyek már visszaverődnek a víz felszínéről. A 15. ábra. szemrnodelt szemléltet a szemlencse szerepét helyettesítő cserélhető —42— lencsével és eltolható —43— sárgafolttal, a rövid és' messzelátás tanulmányozására. A —43— sárgafoltot a retina mögé tolt helyzetben a 15a. ábra és előtti helyzetben a 15b. ábra mutatja. A 16. ábra szerinti —44— üveghasáb és a —45— szögmérők révén megfigyelhető és megmérhető, miként halad át a fénysugár a párhuzamos oldalú üveghasábon. A 10—16. ábrákon szemléltetett eszközök, kiegészítve kis tükörlemezekkel, kisebb és nagyobb fókuszú lencsékkel, üvegprizmával ás egy megfelelő beosztású dobozban elrendezve, alkalmasak a hangtan és fénytan tárgykörébe eső fizikai jelenségek megismeréséhez és megértéséhez szükséges kísérleteik elvégzésére. A 17. ábra a melegítésre és annak folyamán tapasztalható jelenségeik (forralás, elgőzölés stb.) megismeréséhez szükséges eszközöket (—46— borszeszlámpák, felfüggeszthető ill. állványos —47— hevítőedény és a —48— hőmérő) mutatja. A 18a. és 18b. ábrák a gázok térfogat-, hő- és nyomásváltozásával járó jelenségek vizsgálatára való készüléket mutatnak. A —49— lombikot közvetlen melegítve, vagy az —50—' gumiballon feltöltésekor a belső súrlódás melege révén, a levegő kiterjedése folytán annak kapilláris —49a— csőnyúlványában a —49b— vízcsepp jobb irányban halad (18a. ábra), míg a —49— lombikot vízzel hűtve, vagy az —50— gumiballonhói a levegő kieresztése által előidézett lehűlés hatására a —49a— csőnyúlványban levő —49b— vízcsepp balra halad (18b. ábra), ami a levegő (gáz) térfogat csökkenésére mutat. A 19. ábra a forrás és lecsapódás egyidejű megfigyelésére való eszközöket mutat. A lecsapódó vízcseppek az —51— pohár falán láthatók. A 17—19. ábrabeli eszközökkel — kiegészítve féimrúddal vagy fémhuzallal —, úgyszólván az összes szilárd, cseppfolyós és légnemű testekkel kapcsolatos hőtani kísérletek elvégezhetők. Az —52— zseblámpaelemmel összekötött —53— tekercs fonalra felfüggesztve az észak-déli irányban áll be, ami annak .mágneses tulajdonságát igazolja (20. ábra). A 21. ábra szerint az —54— oszlopon a kétkarúan —55a, 55b— hajlított mágnesrúd van elhelyezve, mely észak-déli irányba beáll. Baloldali —55a— szára mellett az —56— mérővessző van, amely mutatja annak helyzetét. Az —55a— szárra az —57— fémloyast helyezve, az lebillen. Az —58— mágnespálca közvetítésével az —55b— karra taszító hatást fejtve ki, az eredeti' egyensúlyi helyzet visszaállítható. Az —57— fémlovast elmozdítva, az —58— mágnespálcával az —55a—b-karok egyensúlya újból helyreállítható, de más méretű közelítéssel, ami az —58a— rnérőf on álról leolvasható. Ilymódon a mágnespólusok között fellépő erők és távolságok viszonya megállapítható. Az elektromos indukció jelenségének megfigyelésére és igazolására való összeállítást mutat a 22. ábra. Az —59— zseblámpaelem a —60— nyomókapcsoló közbeiktatásával a —61— tekerccsel van összekötve. E tekercset egy másik —62— tekercs VESZ körül, Ernely azzal vezetőileg összekötve nincsen és előbbin eltolható. A —61— tekercs belsejében kivehető vaspálca (vasmag) van. Az eltolható —62— tekercs vezetőileg össze van kötve a —63— tekerccsel, melynek menetei között egy mágnes van elforgathatóan elrendezve és annak tengelyén a —64— mutató van felerősítve, mely a —65— skálabeosztás fölött mozog. A leírt szerkezetek az ábrán láthatóan, könnyebb kezelhetőségük végett, mint szerkezeti egységek, alátétlapokon, célszerűen falapokon vannak elhelyezve. A —60— kapcsolóval az áramkört zárva, az indukció hatására a —64— mutató kileng és a —62— tekercs eltolásával az indukciós hatás változtatható, amit a —64— mutató a —65— skálán jelez. A 23. ábra szerinti elrendezéssel a térmofeszültség jelensége mutatható ki. A különböző fémek (pl. réz és konstanten) —66— forrasztás helyeit melegítve (pl. gyufával, gyertyalánggal) a mágneses áramjelző —64— mutatója kileng. Az áram vegyi hatásainak szemléltetésére a 24. és 25. ábrák szerinti eszközöket használjuk. Az üveg, műanyag vagy más saválló és nem vezető —67— edényben a —68— rézlap és —69— szénrúd van behelyezve, melyek a —70— izzólámpán át az —59— zseblámpaelemmel vannak összekötve a —60— nyomókapcsoló közbeiktatásával. A —67— edénybe vizet töltve és az áramot bekapcsolva, a víz, csak oly gyenge áramot enged át, hogy azt a —70— izzólámpa nem is jelzi, de az azzal alternative vagy párhuzamosan bekapcsolt mágneses áramjelző —64— mutatója gyenge kitérést mégis mutat. A vízbe rézgálioot szórva, annak felodásával az iránytű kitérése nő. Ezen elrendezéssel és más elektrolittal fémleválasztó, gázfejlesztő és az áram más ilyen vegyi hatását igazoló kísérletek végezhetők. A 26. ábra a —71— áramvezető két ága között foroghatóan felszerelt —72— mágnest és hozzátartozó mutatót szemléltet. Ezen eszközzel az árammal átjárt —71— vezetőnek a —72— mágnesre kifejtett kitérítő hatása tanulmányozható. A 27. ábra áramvezető anyagú —73— tekercsbe nyúló lenghetően felfüggesztett —74— -mágnest szemléltet. A vezető a —75— áramjelzővel van összekötve. Akár a —74— mágnest, akár a —73— tekercset mozgatva, indukált áram keletkezik, amelyet a —75— mutató jelez. A —74— mágnesnek a —-73—tekercsbe nyúló szárát (pólusát) felcserélve vagy a tekercset elforgatva, másirányú áramot jelez a —75— -mutató (28a. és b. ábrák). A 29. ábra indukció előállítását mutatja zárt —76— vasmaggal. A —76— vasmag egyik szárán levő —77— tekercs a —78— áramforrással (pl.