145077. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú áramforrás feszültségének sokszorozása rövid ideig tartó áramszolgáltatás céljára

Megjelent: 1959. július 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.077. SZÁM 21. d3 . OSZTÁLY — MI— 159. ALAPSZÁM Egyenáramú áramforrás feszültségének sokszorozása rövid ideig tartó áramszolgáltatás céljára Miskolczi István oki. gépészmérnök Budapest, Faludi György oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1955. november 23. Magas egyenáramú feszültségek előállítására ál­talában váltóáramot transzformálunk a kívánt fe­szültségre s ott egyenirányítjuk. Ha az áramforrás­nak ezt a magas feszültséget huzamos ideig kell szolgáltatnia, úgy ez a szokásos eljárás. Sok eset­ben azonban a magas feszültségű egyenáram csak pillanatokra szükséges. Ilyenkor az egyenirányí­tóit feszültséget egy nagy kapacitású kondenzátor feltöltésére használjuk fel. Ennek a feltöltött kon­denzátornak kisütésével állítjuk elő a kívánt ener­giát. Olyan esetekben, hol nem áll hálózati váltóáram rendelkezésre, kézi- vagy rugós hajtású induktor szolgáltatja a váltóáramot. Ha a feltöltendő kon­denzátor nagy kapacitású, az induktorról való fel­töltés időt vesz igénybe, a kondenzátort igen rö­vid időközökben folyamatosan kisütni nem lehet. Ismert dolog, hogy párhuzamosan kapcsolt kon­denzátorokat egyenáramú áramforrás sarkaival összekötve, a kondenzátorok az áramforrás feszült­ségére feltöltődnek. Ha most megszüntetjük a pár­huzamos kapcsolást és a feltöltött kondenzátoro­kat sorba kapcsoljuk, úgy az egyenáramú áram­forrás feszültségének a kondenzátorok számától függő többszörösére feltöltött kondenzátorlánc áll rendelkezésire. Ugyancsak ismeretesek berendezések, melyek egy sorbakapcsolt kondenzátorlánc elemeit töltik fel telepfeszültségre, hogy a feltöltött kondenzátor­lánc sokszorozott feszültségét felhasználhassák. Ezeknek a megoldásoknak hátránya, hogy a kon­denzátorlánc elemeinek egymásután való feltöltése időbe kerül. A bejelentés tárgyát képező berendezés lehetővé teszi az alacsonyfeszültségű áramforrásból rövid ideig tartó, de igen rövid időközökben tetszés sze­rinti ideig ismételhető, lényegesen magasabb fe­szültségű egyenáramú áramszolgáltatást. A beren­dezés egyidejűleg kapcsolja párhuzamosan a kon­denzátorelemeket és egyszerre tölti fel azokat. Utána az elérnek sorbakapcsolását és kisütését is egyszerre végzi. A töltés — kisütés miHszekun­dum-rendű időközben folyamatosan végezhető. A feszülitségsokszorozás elvét a csatolt rajz mutatja. A rajz a berendezés főalkatrészét, a telefontechni­kából ismert keresőgépet (szelektor) ábrázolja. Mű­ködése a következő: A keresőgép ,,R" behúzómágnesét külső áramlö­kések működtetik. Az áramlökés hatására ,,R" behúz és ,,K" kilincskerék kilincse lefelé mozdul. Amint „R" árammentessé válik, a kilincs karját „r" rugó felfelé húzza és a ke­resőgép keféi egy lépést tesznek előre. A kefék mozgás közben fémes összeköttetést létesítenek az I—VI fix kefepontok és az L—20 csúcsok között. A rajz szerinti keresőgépnél egymás felett, egymástól elszigetelve • 6X20 csúcs­sor van elhelyezve, ez a keresőgép hat emelete. Amikor a keresőgép keféi az 1 sz. csúcsponton állnak, látjuk, hogy a ,,T" áramforrás + sarka az I, III, V fix kefepontokon át a C,, C2, C 3 konden­zátorok egyik sarkával van összekötve, míg a ,,T" áramforrás — sarka a II, IV, VI fix kefepontokon át a Ci, C2 C 3 kondenzátorok másik sarkával közös. A kondenzátorok tehát párhuzamosan kapcsolva feltöltődnek. Amint a keresőgép keféi a 2 sz. csúcspontra lép­nek látjuk, hogy az egymás felett álló C1; C 2 , C 3 kondenzátorok sorba vannak kapcsolva; ha a nyi­lakkal jelzett kilépési pontokhoz zárt áramkör csatlakozik, a sorbakapcsolt kondenzátorlánc kisül. Ha a kefék továbblépnek a 3. sz. csúcspontokra, is­mét utat nyitnak a ,,T" telep áramának a Cx—C s kondenzátorok feltöltésére; a 4. sz. csúcsokra to­vábblépve a kondenzátorok újra sorba kapcsolód­nak és kisülnek. Ez a töltés-kisülés művelet mind­addig ismétlődik, míg a „R" mágnes a forgó kefe­rendszert működésben tartia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom