145062. lajstromszámú szabadalom • Berendezés időbelileg átfedő egyes impulzusokból álló elektromos impulzusok számlálására és tárolsára
Megjelent: 1959. július 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.062. SZÁM 42. d. OSZTÁLY — SI-666. ALAPSZÁM Berendezés időbelileg átfedő egyes impulzusokból álló elektromos impulzusok számlálására és tárolására VEB Werk für Signal- und Sicherungstechnik Berlin, Berlin—Treptow (NDK). Feltaláló: Hoffmann Edelhard mérnek, Berlin. A bejelentés napja: 1957. július 25. Német Demokratikus Köztársaságbelj elsőbbsége: 1957. június 19. A találmány tárgya berendezés elektromos impulzusok. számlálására és tárolására. Ezek az impulzusok mind már eredetileg két időben egymást átfedő egyes impulzusok kombinációjából, mind pedig egyetlen egyszerű impulzusból állhatnak, amelyet két egymást időbelileg átfedő egyes impulzussá kell átalakítani. Az impulzusszámlálás, különösen a vasútbiztosítási technikában a tengelyszámlálás céljaira eddig rendszerint az ismert írányfüggően működő fordulatszámlálókat használták. Ha ezek a berendezések a vasúti üzemben velük szemben támasztott követelményeknek meg is . feleltek, különösen a szükségelt pontosságra való tekintettel aránylag drágák, emellett állandó felügyeletet kívánnak meg és mechanikai kopásnak is ki vannak téve. Ezenkívül különleges hátrányaik is vannak, mivel a betárolt közlések leolvasása vagy a számlálón magán, vagy pedig, távjelzés útján és akkor pedig csak járulékos eszközök segítségével történhetik meg. Közvetlen leolvasás esetén a tényleges tengelyszám csak egy irányban közlekedő vonatok esetében állapítható meg. Ellenkező irányú vonatközlekedés esetén a tengelyszám csak a különbség képzésével állapítható meg. Ha meggondoljuk továbbá, hogy a tengelyszámlálót az állító központ nem minden további nélkül megközelíthető jelfogó helyiségébein szokták elhelyezni, érthető, hogy a számláló néha szükséges nullbeállítása, ami általában csak kézzel történhetik, rendkívül körülményes. A többkatódás parázsfény lámpák kifejlődése során felismerték, hogy ezek elektromos im- • pulzusok számlálására és tárolására alkalmasak. Olyan kapcsolások azonban, amelyek ezeket az előnyös tulajdonságú áramköri elemeket a szóbanforgó célra, lehetőleg vasútbiztosító berendezések céljaira felhasználhatnák, eddig nem váltak ismeretessé. A találmány már most olyan többkatódás parázsfénylámpákat alkalmazó kapcsolási elrendezésre vonatkozik, amely az elektromos impulzusok számlálására és tárolására alkalmas, ami a találmány értelmében oly módon történik, hogy az időben első impulzus két párhuzamosan kapcsolt tiratron egyikét gyújtja, ez a másik tiratront zárja és egy polarizált jelfogó fegyverzetét meghatározott helyzetbe hozza, ami után, érintkezők átkapcsolása révén, az önmagában ismert többkatódás parázsfénycsövekből álló számlálófokozatok második és harmadik fokozata számára a számlálási irányt meghatározzuk, mialatt az időben egymást átfedő impulzusok egyidejűleg az első számláló fokozat megfelelő elektródáira jutnak és az impulzusok be- ill. kiszámlálása fázishelyzetüknek megfelelően megtörténik. A találmány szerinti berendezéshez szükséges eszközök az ismert megoldásokhoz képest rendkívül csekélyek. Előnyt jelent továbbá, hogy a javasolt elrendezés gyakorlatilag semmiféle felügyeletet sem igényel. A mechanikai kopás is rendkívüli mértékben csökkentett, tekintve, hogy a kapcsolás csak kisszámú Ti és T4 mágneses kapcsolókkal működik. Ezenkívül szerepet játszik az is, hogy a T3 és T 4 jelfogók kapcsolási frekvenciája igen kicsiny. A mechanikai kopás tökéletes kikapcsolását akkor lehetne elérni, ha az összes T-jelfogókat elektronikus alkatrészekkel helyettesítenők. További előnyös körülmény, a felhasznált parázsfénycsövek ismerten hosszú élettartama, amely körülbelül 1,25 évi állandó gyújtásnak felel meg. Az üzemszünetek tekintetbe vételével azonban még lényegesen hosszabb élettartamra lehet számítani. Végül pedig az alkalmazott parázsfénycsövek kapcsolási sebessége is gyorsabb az eddig alkalmazott rendszerekénél.
