145058. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egysugaras katódsugárcsővel több jelenség egyidejű vizsgálatára

_' Megjelent: 1959. július 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.058. SZÁM 21. e. 1-13. OSZTÁLY — SE—706. ALAPSZÁM Berendezés egysugaras katódsugárcsővel több jelenség egyidejű vizsgálatára A Magyar Állam, mint a feltalálók: dr. Bodrogi György, Hajdú János, Kovács Albert, dr. Plenczner Sándor és Szepessy Sándor, budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1956. augusztus 16. Ismeretes már olyan berendezés, amelynek révén egysugaras katódsugárcsővel egyidejű­leg több jelenség vizsgálata, pl. regisztrálása végezhető. Az ilyen berendezésnek az az elő­nye, hogy nincs szükség többsugaras katódsu­gárcsőre, amely lényegesen drágább, a haszná­latban több körültekintést kívánó kényesebb készülék. Az ilyen ismert berendezésben ún. elektron kapcsolót alkalmaztak, amely lényegében véve olyan elektronikus készülék, amely a katód­sugárcső kitérítő rendszerét váltakozva az egyik és másik vizsgálandó áramjelenség ha­tása alá helyezi, aminek folytán a képernyőn gyors egymásutánban váltakozva egyszer az egyik, máskor a másik áramgörbe egy-egy pontja jelenik meg. Ennek az ismert megoldásnak hátránya, hogy nem használható akkor, ha a katódsugárcsőnek olyan kisfrekvenciás erősítője van, amely az elektronkapcsolóval végrehajtandó átkapcsolás frekvenciáját már nem tudja átvinni. A találmány szerint ezt a hibát úgy küszö­böljük ki, hogy a vizsgálandó áramjelenségek erősítésére külön-külön — előerősítőből és vég­erősítőből álló — erősítőt alkalmazunk, és az elektron kapcsolót csupán a végerősítőkkel kapcsoljuk össze. Ezzel azt az előnyt érjük el, hogy az elektron kapcsolót olyan nagy frekvenciával működtet­hetjük, amelyet a teljes erősítő már nem tudna átvinni és csak a végerősítőt — általában csak az erősítő egyetlen csőből álló végfokozatának anódkörét —• kell úgy kiképezni, hogy az elek­tronkapcsoló kapcsolási frekvenciáját átvigye. A találmány szerint továbbá elektronkapcso­lóként jelgenerátort vagy olyan multivibrátort alkalmazhatunk, amelyből egyik cső anódfe­szültsége az egyik, másik cső anódfeszültsége a másik végerősítő fékező rácsához van vezetve. A találmány szerinti berendezés egy kivi­teli alakját a rajzmelléklet tünteti fel, amelyen az 1. ábra a berendezés kapcsolási vázlata, a 2. ábra pedig annak működését magyarázza. Az 1. ábrán E1 ill. E2 az egyik ill. másik vizsgálandó vagy regisztrálandó áramjelenség előerősítője, V1, ill. V 2 az egyik ill. másik erő­sítő után kapcsolt végerősítő fokozat. E vég­erősítők egy közös Ra munkaellenállásra dol­goznak, amelyen előálló feszültség a K katód­sugárcsőhöz, nevezetesen annak sugárkitérítő '••* rendszeréhez van vezetve. Ha csak - az egyik áramjelenség lép fel, akkor a katódsugárcső (oszcilloszkóp) ernyőjén annak képe jelenik meg. Mindkét áramjelenség egyidejű feltüntetésé­nek lehetővé tétele céljából a találmány sze­rint a multivibrátorként kapcsolt V 3 kettős trióda van alkalmazva. Ismeretes, hogy a multivibrator úgy műkö­dik, hogy a csövek kölcsönös vezérlő hatására egyszer az egyik cső vezet, mialatt a másiknak anódárama zérus, azután pedig a csövek sze­repet cserélnek. Ennek eredményeként a mul­tivibrator szabályos időközökben egymást kö­vető derékszögű négyszög alakú feszültség-im­pulzusokat bocsájt ki, amelyek váltakozva az egyik és a másik cső anódköri r ellenállásán jelennek meg. -Ha tehát a találmány szerint minden második impulzust V1, a közbeesőket pedig a V2 végerősítő fékezőrácsára vezetjük és az impulzus nagyságát úgy állapítjuk meg, hogy az a végerősítő csövet teljesen lezárja, akkor az oszcilliszkóp ernyőjén szaggatott vo­nallal mindkét áramgörbét megkapjuk. A berendezés helyes működése természetesen olyan méretezést feltételez, hogy a végerősítő fokozat anódköre a viszonylag nagyfrekvenciá­jú négyszögjelek kellő számú felsőharmónikusát átvigye. A berendezés hatását a 2. ábra tünteti fel. Ezen az ábrán A és B a regisztrálandó áram­jelenségek az idő függvényében. Ug3 a V 3 mul­tivibrator által kibocsájtott páratlan sorszámú áramlökéssorozat, amely pl. a V2 végerősítő fékező rácsához van vezetve. A fentebbiek sze­rint tehát ezek fellépése idején a V2 csővel

Next

/
Oldalképek
Tartalom