145033. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szeszes folyadékok, különösen szeszes italok érlelésére

Megjelent: 1959. július 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.033. SZÁM 6. d. OSZTÁLY — FU—113. ALAPSZÁM Eljárás szeszes folyadékok, különösen szeszes italok érlelésére Führer István ipartelepvezető és Rakcsányi László vegyészmérnök, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1953. október 2. Az ultrahang által keltett igen szapora me­chanikus rezgést többen alkalmazták szeszes­italok gyorsított érlelésére. Elsőnek Protopopov 1938-ban (Szovjet szab. 59,911) szabadalmaztat­ta az ultrahang 100—300 kc/s frekvenciás ha­tását likőrökre és más szeszesitalokra. Ugyan­csak szeszesitalok ultrahang-besugárzására al­kalmas berendezést ír le a 298027/1951. V. 18./ sz. sváici szabadalom, a 826 744 sz. (1949. V. 3.) német szab. bei. szeszesitalok öregbítésére ultra­hang besugárzás mellett ózonkezelést alkalmaz. Mindezek, valamint az e tárgyra vonatkozó dolgozatok és szakcikkek az ultrahang-besugár­zásnak a szeszesitalokra gyakorolt elsődleges hatását veszik figyelembe. A szeszesitalok mindegyik fajtájának bizo­nyos jellegzetes íze és illata van, amit a ben­nük levő alifás és aromás vegyületek keveréke kölcsönöz neki. Ezek legnagyobb része minden pálinkafajtában megtalálható, ezek bizonyos arányú keveréke szolgáltatja az egyes szeszes­ital fajták jellegzetes ízét és illatát. Ezen anya­gokra még jellemző, hogy viszonylag igen kis mennyiségben vannak az italokban, — mind­össze néhány ezrelék az összmennyiségük — de az összetevő vegyületek száma igen nagy. A szeszesitalok ízének és illatának változása raktározás közben általánosan ismert jelenség. A változás oka a szeszesital illat és ízanyagai­nak labilis volta. Az anyagok egymással ké­miai reakcióba lépnek, tehát egyes vegyületek eltűnnek, belőlük újak keletkeznek. A reak­cióba lépő anyagok főtényezői az alkoholok, savak, aldehidek stb., amelyek egymással ész-* tereket, acetálokat, félaoetálokat képeznek. De a már képződött vegyületekben a komponen­sek kicserélődhetnek (báziscsere). Ezen válto­zások addig folytatódnak, míg annyi összetett molekula képződik az időegység alatt, mint amennyi felbomlik, vagyis míg az ital, mint kémiai rendszer egyensúlyba jut. A vázolt egyensúlyállapot csak akkor léte­sülhet, ha a rendszerre külső tényezők nem gyakorolnak befolyást. A gyakorlatban akkor létesül ilyen állapot, ha friss, fiatal szeszes­italt üvegpalackba töltenek és légmentesen el­zárják. A palackot bizonyos idő múlva felbont­va a párlat betöltési állapotához képest fejlő­dést, íz és zamatjavulást lehet észlelni. Ilyen­kor azonban a kémiai egyensúly hamar beáll, ami után többé változás nem tapasztalható. Az ultrahang-besugárzással ezt az elsődle­ges hatást igen érőteljesen lehet siettetni, vagyis a kémiai egyensúly ultrahang hatására igen rövid idő alatt beáll. Ezek szerint a fia­tal szeszesitalt ultrahanggal kezelve, utána azonnal észlelhető az egyensúly állapot beáll­ta, ami a kóstolásnál ízj avulásban, simaságban jelentkezik. A magunk részéről az ultrahang­besugárzásnak egy másodlagos hatását is ta­pasztaltuk, nevezetesen a természetes érlelés­re gyakorolt gyorsító hatást. Finom, értékes szeszesitaloknál ugyanis nem a kémiai egyen­súlyállapot bekövetkezte, hanem a természetes érleléssel kialakítható illat és ízanyagokban való gazdagodás a kívánatos. A természetes érlelést nem végzik légmen­tesen zárt edényben, hanem fahordóban, mely­nek pórusai lehetővé teszik a szeszesitalnak a levegő oxigénjével való érintkezését, vala­mint csekély mértékű párolgást. Az oxigénnek a párlatbajuttatása igen nagyjelentőségű az ér­lelés szempontjából, amennyiben lassú oxidá­ciót idéz elő. Az alkoholok egy része aldehiddé, az utóbbiak tovább oxidálódnak savakká. Az italban, mint kémiai rendszerben az új vegyü­letek a. már beállt egyensúlyt megbontják és így további kémiai reakciók megindulását in­dukálják. De a hordóban tároló szeszesital pá­rolgása is hozzájárul az egyensúly megbontá­sához, amennyiben a párlat egyes anyagainak különböző párolgási sebessége az összetételt kismértékben, de állandóan változtatja. Ezek a változások igen lassan mennek vég­be, az ital ízének és illatának kialakulásában nagy szerepük van. Magát a folyamatot termé­szetes érlelésnek nevezzük. Tapasztaltuk, hogy az ultrahang-besugárzás, amennyiben megfelelő rezgésszámmal, kellő energiával és ideig történik, úgy az elsődle­ges hatáson kívül a természetes érlelés folya­matát is lényegesen meggyorsítja. A természe­tes érlelés folyamata igen lassú, több évig is eltarthat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom