145020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárgyaknak, főleg lemezeknek vastagság szerinti osztályozására

2 ' 145.020 az út a .második csoport: gyűjtőhelyéhez szabad, úgyhogy mindkét esetben, a tárgy, közvetlenül a mérés után, az illető csoportba kerül, míg ha a tárgy a harmadik csoportba tartozik, akkor az átvivő berendezés tartószekezete1

nem nyílik és a tárgy a mérés megtörténte után a következő mérőberendezésbe vezettetik. A mérőberendezés emellett úgy van 'beállítva, hogy a valóságban a középső csoportba tartozó tárgyakat puhatolja ki és azokat a, tárgyakat, .melyeknek mérete a meghatározott határértékek alatt, illetve fölött fekszik, a megfelelő csoportba utalja. A mérés azután, a legkisebb értéktől a legnagyobb értékig történik vagy fordítva és így aránylag kevés, számú mérőberendezéssel és késleltető berendezés nélkül történik az osztályozás. A mellékelt rajz, 1. ábrája mérő- és levevő berendezést szemléltet valamely tárgy mérése közben. A 2. ábra ugyanaz az elrendezés a tárgynak a mérés megtörténte utáni'levételénél. A 3. ábra a villamos mérő- és levevőszervnek elvi kapcsolási elrendezése. Az —1—- alaplemezen (1. és 2. ábra), a —2— oszlop közvetítésével, —3— mérőműszer foglal helyet. Az —5—• szállítókerék koszorúján elrendezett —4— fogó segélyével az —A— lemezek, meflyeket megmérni és vastagság szerint osztályozni óhajtunk, szabályos időközökben, a —8— támasz és a —3— mérőműszer —7— tapintója közé kerülnek. A —€—' támasz és a —7— tapintó alatt az —1—lemezt—8—nyílás töri át, mely alatt—10, 11—'elágazó aknákat tartalmazó kettős—9—elvezető-akna foglal helyet. Az akna középső —12— osztófala fölött a —13— csap körül lengethető —14— csappantyú van elrendezve, mely jobbra való kilengésénél (1. ábra) megnyitja a —9— elvezető-akna —10— ágába való utat,, míg balra való kilengésnél (2. ábra) a második —11— ágba való utat nyitja meg. A —13— csapnak az aknából kinyúló végén —15—' kar van megerősítve, melynek vége a —17—• elektromágnes —16— fegyverzetére támaszkodik. A —15— karnak e helyzetében —14— csappantyú jobb felé leng ki (1. ábra). A —17— elektromágnes begerjedésénél a vasmag vonzza a —16—> fegyverzetet és a —15— kar a —18— rugó hatására balra leng ki (2. ábra). A —15—• karnak és a —14—' csappantyúnak visszaállítása —19—• tolattyúval történik, mely szabályosan ismétlődő fel- és lefelé mozgást végez a —>20— vezetékekben. A —4—> fogó pofái a —21— csap körül forgathatóan vannak a —22— tartón ágyazva. A fogópofák egyikén —£3'— kilincs forgathatóan van elrendezve, mely kampójával a másik fogópofát zárt helyzetben tartja. A fogópofák alsó részein rugalmas —24— betétek vannak az —A— tárgyak rögzítésére. A —4— fogó pofáinak nyitását a—25—elektromágnes végzi, melynek fegyverzete az elektromágnes begerjedt állapotában felfelé mozog, miközben a —26— emelőt elforgatja. Ez, utóbbi a —23—' kilincset leemeli (2. ábra), úgyhogy a jobboldali fogópofa a —27— rugó hatására nyílik. A —3— mérőműszer tetszőleges, ismert kivitelű lehet. A rajzon feltüntetett példában, villamos, kontaktusokkal felszerelt eimelős mérőiberendezésként van kiképezve, melynek —7—• tapintója —28'— karral van ellátva, amely a, kétkarú —29— emelőnek rövidebb karjára hat, A —29— emelő a —3— mérőműszer tokjában a — 30— csap körül forgathatóan van ágyazva. A —29— emelő másik, hosszabb karja a lapos —31, 32— kontaktusrugók közötti térbe nyúlik, mely rugók a —33, 34—• csavarokkal beállíthatók. A —7— tapintót a —35— rugó a megmért —A—- lemezhez szorítja. A —28— kai a kétkarú —29—. emelő rövidebb karjára, hat, melyet a —36— rugó hatása ellenében bizonyos helyzetben tart. A —7— tapintó pl. a —38— csap körül forgathatóan ágyazott —37— emelő hatására, szabályos időközökben eltávolíttatik az —A—• lemeztől, illetve a —6— támasztól. A —3— mérőműszer —31— kontaktusrugójához, —39— kapcsolórelé csatlakozik ('3. ábra), amely begerjedése után a —17—• elektromágnes körét zárja. A —32— kontaktusrugóhoz; —40—megszakító relé csatlakozik, mely begerjedése után a —25— elektromágnes körét megszakítja. Az áramforrást a —41— kapcsoló szabályos időközökben kapcsolja be a villamos körbe (3. ábra). A mérőműszer a megmért tárgyak három méretcsoportját értékeli ki. E méretcsoportokat két, egy felső és egy alsó határérték határozza meg. Mindkét határértéket a —31, 32— kontaktusrugókra ható :

—33,34— csavarokkal állítjuk be a kívánt értéikre. Az, első méretcsoportba azok a tárgyak tartoznak, melyeknek vastagsága egyenlő vagy kisebb az alsó határértéknél. A második méretcsoportba tartozó tárgyak vastagsága egyenlő vagy nagyobb a beállított alsó határértéknél, illetve egyenlő a beállított felső határértékkel vagy annál: kisebb. A harmadik méretcsoportba tartozó tárgyak méretei egyenlők a beállított felső határértékkel vagy annál nagyobbak. A mérni szándékolt —A— lemezek, a —4— fogók pofái közé szorítva, szabályos időközökben a mérőberendezéshez vezettetnek. Mihelyt az A— lemez széttolt, —6, 7— tapintószervek között állva marad, a —37— emelő balra leng és felszabadítja a —7— tapintót, amely a —35— rugó hatására az —A— lemezhez szorul. Az —A— lemez megszorulása után bekapcsoljuk a —41— kapcsolót. Ha a lemez az első méretcsoporthoz tartozik, a —29— emelő felfekszik a —31— kontaktusrugón (3. ábra) és a —41— kapcsoló bekapcsolása után a —39— kapcsolórelé begerjed és a —17— elektromágnes körét bekapcsolja, Mivel a —40— relé áramimentes, a —25— elektromágnes is begerjedt. A —17—• elektromágnes hatására a —14— csappantyú balfelé csappan (2. ábra). A —25— elektromágnes a —4— fogó nyitását vonja maga után. Az —A— lemez, a —4— fogó nyitása után nem esik le, imivei a mérőberendezés —7—< tapintója és a —6— támasz között lesz; tartva. A —37—• emelőnek jobbra fektetésével á —7— tapintó visszahúzódik és az ezáltal szabaddá