145010. lajstromszámú szabadalom • Többszólamú hanglemes és szerkezet a lejátszására

Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.010. SZÁM 42. g. 14—16. OSZTÁLY — MI—209. ALAPSZÁM Többszólamú hanglemez és szerkezet a lejátszására Miskokzi István oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1957. március 7. A találmány célja az, hogy a zenével hivatásszerűen foglalkozóknak a többszólamú zeneművek (elsősorban szólóhangszerek és kíséreteik) szólamai egyenként is rendelkezésre álljanak, lehetőleg oly módon, hogy a kísérő hangszer, vagy zenekar mint önálló egység is megszólaltatható legyen, de meglegyen a lehetősége annak is,, hogy a kíséret és a szólóhangszer, esetleg különféle hangerővel, egyidejűleg egyszerre re^ produkáltassék. A teljes hangerejű kíséret és a lehalkított szóló a tanulónak eddig nem létezett lehetőségeti nyújt egy előadási darab ritmusának beidegzésére anélkül, hogy a hangosan viszszaadott szólórész a tanuló egyéni előadáslmódját befolyásolná. Természetesen ennek fordítottja is igaz: egy felerősített szóló megszünteti a tanuló itt-ott még fennálló bizonytalankodását. A különálló szólamok együttes visszaadásának tehát külön pedagógiai jelentősége is van. Első pillanatra kézenfekvőnek látszik, ha a szólóhangszert és a kíséretet külön-külön hang- , lemezre veszik fel s a két lemezt szinkrón futtatják. Eltekintve attól, hogy két. futóműre van szükség, azok megbízhatóan szinkrón futtatása már különleges berendezést is kíván. Sokkal egyszerűbb a találmányt képező' megoldás, mely a különválasztott szólamokat egy leniezoildalon helyezi el. Itt a leimez megjelölt pontjára kell csupán állítani a pick-up karokat és a lemezt a ráhelyezett karokkal indítani; ezzel már a teljes sziníkronizrnus biztosítva van. Igaz, hogy ily módon a lemez futási ideje a szólamok számának növekedésével felére, harmadára, negyedére csökken, de mikrobarázdás felvételekről lévén szó, még négyszólamú felvételnél is elérheti azt az időt, amennyi idő alatt a múltban azt az előadási darabot normál leimezre felvették. A lemezek lejátszásához annyi pick-up kar szükséges, ahány szólarnú a felvétel. Ezeknek a dugaszolható karoknak meglevő lemezjátszókra való felszerelése a találmány elgondolása szerint igen egyszerű. A 20 mrn, átmérőjű és 60 mm hosszú (telefontechnikából ismert) jack4iüvely elhelyezése a legtöbb lemezjátszón nem okoz nehézséget, valalmint minden egyes karhoz tartozó hangerősségszabályzó és az erősitőberendezés bemenő transzformátorának beépítése sem. Miután a szinkronizrnus és a több szólam egyidejű lejátszása elvének a találmány eleget tett, még egy jelentéktelennek látszó, de mégis fontos feltételt kell teljesítenünk, Ütőhangszernél (zongora) a lehasználtság fokától függően eltérés lehet a hangszer és a felvétel azonos; hangjainak rezgésszámai között, ezért a találmány szerint a lemez egyik rendelkezésre álló pontján (a felvétel kezdetén, vagy végén) 2—3 fordulaton át a felvétel normái A-jának hangját halljuk, hogy a lemez fordulatszámának változtatásával, ha erre szükség van, a leimezt a hangszer A-jához hangolhassuk. Á rajz 1. ábrája egy négyszólamú felvétel le^ mezét, a karok elhelyezését és a „d" sáv végén , a normál A helyét mutatja. A 2. ábra a dugaszolható pick-up kar hüvelyét és dugóját ábrázolja. A 3. ábra a karok elektromos csatlakozása az erősítő felé. A találmány szerinti hanglemeznél a hangfelvételt lényegesen egyszerűsíti az; 1955. évi osztrák Siemens-féle szabadalom (Nr: 174.224), mely lehetővé teszi, hogy akusztikailag szétválasztott helyiségekben lefolyó hanghatásokat a résztvevők úgy hallják, mintha a hangforrás a saját helyiségükben volna elhelyezve, anélkül, hogy a hangforrás okozta hanghatás a felvételben is jelentkezzék. Szabadalmi igénypontok: 1. Többszólamú hanglemez, melyet a lemez azonos oldalán koncentrikus körökben egyidejűleg rögzített szólamok barázdái jellemeznek. 2. Az 1. igénypontban meghatározott hanglemez kiviteli alakja, jellemezve a hanglemezen egynél több fordulatra kiterjedően rajzolt normál ,,A" hanggal.