144965. lajstromszámú szabadalom • Gázszigetelésű gyújtógyertya robbanómotorokhoz

2 144.965 felrajzolt kiviteli példánál az —1— elektróda az —la— fej furatába van foesajtolva. A leszorítás úgy történik, hogy a —6— rugó hatása alatt lefelé (ill. a motorhenger felé) szorított —7— kúp az —la— fejrészhez támaszkodik. A —6— rugó felső vége az —5— testbe csavart —8— szigetelőbetét vállrészéhez szorul. A —7— kúp felső —7 a— nyúlványa, mint árambevezető használható. Az 1. ábra világosan mutatja, hogy az —1— középelektróda megerősítése is a rugalmas leszorítással történik, a —6— és —7— alkatrészek tehát az elektródát és a hüvelyt is helybentartják, olyképp, hogy az —1— elektróda alsó részén tartószervek nincsenek, a hengerből tehát szabadon áramolhatnak be a gázok az említett gyűrűtérbe. Az —1— elektróda tömör fémrúdbc' állhat, de készíthető, jobb hűtés céljából, üieges vagy csőszerű kivitelben is. A szikraköz mellett az —1— elektróda és —4— cső közé hatoló gázok a cső teljes hosszában feszítőerőt fejtenek ki a csőre, de sugárirányban egyenletesen, ez a cső tehát hosszirányban nem igyekszik elmozdulni és így a —6— rugót csak az az erő veszi igénybe üzem közben, amit a gázok az —lb— gyűrűfelületen fejtenek ki. Mivel azonban ez a gyűrűfelület igen kicsi, a felfelé irányuló erő is kicsi és így a —6— rugónak a gyártásnál adott előfeszültség okozta terhelése csak viszonylag kismértékben változik. A rugó minden körülmények között jól leszorítja a —4— csövet és lehetővé teszi annak igen csekély, de mégis a gyakorlat szempontjából oly fontos .hosszváltozásait anélkül, hogy fennállana a cső törésének vagy törnítetlenségnek a veszélye. Ez a szerkezet teszi lehetővé azt is, hogy a gyertya ennél a kivitelnél is a megfelelő hosszúságú —3— alsórésszel készüljön és így a szikraköz az ideális helyen lehet, a gyertya tehát a robbanótér legkedvezőbb helyén gyújt. A —4— üvegcső a gyertyatestbén levő két nagyméretű ablakon át jól megfigyelhető; a két ablak közül a rajzon az egyik —5b— ablak látható. A 2. ábra szerinti kivitelnél a működés, ill. használat elvileg azonos az 1. ábra szerinti szerkezet működésével, de a leszorítás módja vagyis a rugalmas erő kifejtés más. Az —la— fejrészt ugyanis a 2. ábra szerint nem spirálrugó, hanem a —6a— tányérrugó szorítja le, amely a —8a— betét alsó felületéhez támaszkodik. A —7a— árambevezető az —la— fejrészbe van beerősítve. A 3. ábra szerint maga az —le— fejrész rugalmas, mély célból a fejrészt egymás felett levő, felváltva jobbról és balról alkalmazott bevágásokkal látjuk el. Végül a 4. ábra szerinti kiviteli példánál az a gyűrűtér, amelyben az 1. ábra szerint a —6— spiralgyűrűt helyezzük el, egy merev —9— hőszigetelő támaszt és e fölött rugalmas műanyagból álló —10— szorítót tartalmaz. Ennél a kivitelnél tehát a spirálrugót a —10— gyűrű rugalmassága helyettesíti. A tapasztalat megmutatta, hogy viszonylag nagy feszültségek alkalmazása esetén az áram esetleg az —la— fejrész és az —5 —gyertyatest között üt át. Ennek meggátlására a találmány értelmében a gyertyatest belső felületén, tehát azon a részen, amely a középelektróda felé van fordítva, vékony szigetelőréteget alkalmazunk, amely pl. lakk- vagy zománcréteg lehet. Ez a réteg alkalmas arra, hogy az említett átütést biztosan meggátolja. Szabadalmi igénypontok: 1. Gyújtógyertya robbanómotorokhoz, melynél az egyik elektróda középen elhelyezett, tömör vagy üreges rúdból vagy pálcából álll és ezt cső, előnyösen átlátszó anyagú cső olyképp veszi körül, hogy a középelektróda és a cső között köztér marad szabadon, amelybe a motorhenger gázai felhatolhatnak, azzal jellemezve, hogy ezt a (4) csövet rugalmas tartóeszközök rögzítik olyképp, hogy a cső hosszának irányában tágulhat és összehúzódhat a törés, ill. a tömítetlenné válás veszélye nélkül. 2. Az 1. igénypont szerinti gyújtógyertya kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (6) rugó vagy más rugalmas szerv a (4) csövet a középelektróda (la) fejrészének közvetítésével szorítja le és így a rugalmas leszorítás, nemcsak a csövet, hanem a középelektródát is helybentartja. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gyújtógyertya kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (4) cső az (5) gyertyatest megfelelő vállrészére támaszkodik tömítőgyűrű közbeiktatásával, a (6) rugó vagy más rugalmas szorítóeszköz pedig a gyertyatestbe csavart (8) szigetelőbetétben van vagy erre támaszkodik és így szorítja le, ugyancsak tömörítőgyűrű közvetítésével a (4) csövet. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti gyújtógyertya kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (4) cső leszorítása olyképp a (7) alkatrész közvetítésével történik, amelynek (7a) vége árambevezetésül szolgál. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti gyújtógyertya kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a középelektróda megvastagított (la) fejrészéhez árambevezető alkatrész csatlakozik, és a rugalmas leszorítást biztosító (6a) tányérrugó vagy más efféle alkatrész az említett fej és a (8a) szigetelő betét között van. 6. A megelőző igénypontok bármelyike szerinti gyújtógyertya kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az (5) gyertyatest belső, tehát a középelektróda felé fordított felületén lakkréteg, zománoréteg vagy más szigetelőréteg van az átütések meggátlására. 1 rajz ft kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatóm 2351. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László