144965. lajstromszámú szabadalom • Gázszigetelésű gyújtógyertya robbanómotorokhoz
/ Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.965, SZÁM 46. c. 42—62. OSZTÁLY — SI-599. ALAPSZÁM Gázszigetelésű gyújtógyertya robbanómotorokhoz A Magyar Állam, mint a feltaláló Szilágyi István a Gyujtögyertyagyáij kutatólaboratóriumának főmérnöke, budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1956. június 14. Ismeretesek már oly gyújtógyertyák, amelyeknél a kejzépelektródát fémrúd vagy pálca alkotja és ezt csőalakú szigetelő veszi körül olyképp, hogy az elektróda és a cső között gyűrűtér marad szabadon. Ez a gyűrűtér üzem közben a henger robbanóterével áll kapcsolatban, ha tehát a csövet üvegből vagy más átlátszó anyagból (készítjük, e csőnél jól meg lehet figyelni a gyújtás, ill. robbanás folyamatát, ami a motor üzeme és karbantartása szempontjából nagyon kedvező. Ennél a megoldásnáí tehát a motor hengeréből a gáz felmehet a csőbe, ill. a cső és a középelektróda közé és ez a kivitel nmég akkor is nagyon kedvező, ha a csövet nem átlátszó anyagból készítjük és így lemondunk arról a lehetőségről, hogy a robbanás, ill. égés folyamatát egyszerű rátekintéssel meg lehessen figyelni. Ennél a kivitelnél ugyanis a csőbe hatoló gáz biztosan meggátolja az áramátütést, mert ez a nyomás alatti gáz igen jó szigetelő. Ezeknek a gyertyáknak azonban az eddig ismert kivitelinél van egy igen nagy hátránya, ami abban áll, hogy a középelektródát körülvevő szigetelő csövek gyalkran törnek. A találmány elsősorban azon a megismerésen alapszik, hogy ezt a törést a hőtágulások különbözősége okozza, amit még akkor sem lehet kiküszöbölni, ha a fém és az üveg hőtágulási együtthatói egymással lényegileg -azonosak, egyrészt, mert az egyes alkatrészek felmelegedése — főleg hideg motor indításánál — időben egymástól rendkívül eltérő, másrészt pedig, mert a gyertya alkatrészeinek alakja és mérete is különleges és egymástól eltérő. Márpedig üzem köziben magas hőmérsékletek keletkeznek, amelyeken a cső esetleg jóval erősebben tágul, mint a fém és ez okozza a törést. A továbbiakban a találmány még annak felismerésén alapszik, hogy — ellentétben az eddigi igen általános felfogással — gyújtógyertyák egyes részeit rugalmas leszorítással is lehet rögzíteni. Eddig ugyanis a bel- és külföldön egyaránt elterjedt felfogás szerint gyújtógyertyák összeszerelésénél csak szilárd és merev rögzítéseket lehet alkalmazni, tehát nemcsak azt nem tudták eddig, hogy mi okozza a szigetelőcsövek törését, hanem arra sem gondoltak, hogy ezt a csövet rugó közbeiktatásával üzembiztosan rögzíteni lehet. Megemlítendő még az is, hogy az ilyen gyertyáknál gyakran tömítetlenséget tapasztaltak. Ezt is a hőtágulások különbözősége okozza, mert ha a cső kisebb mértékben hosszabbodik meg melegedésnél, mint a tartórészek, a gáz a gyertyánál kifúj és igen káros szúrólángot okoz, akkor is, ha a rés csak néhány század mm. A találmány értelmében, a hátrányok kiküszöbölésére a középelektródát körülvevő szigetelőcsövet rugalmasan szorítjuk le, amiről egyrészt igen alapos kutatómunkával és gyakorlati próbákkal sikerült megállapítani, hogy szilárdságilag a motorok üzeme szempontjából nem kifogásolható, másrészt pedig megállapítottuk azt is, hogy a rugalmas leszorítás mind a törések, mind a tömítetlenségek kiküszöbölésére alkalmas, tehát ez az évek óta ismert szerkezet csak ezzel a javítással vált a gyakorlat számára használhatóvá. A találmány szerinti rugalmas leszorításnak és az ezzel járó előfeszültségnek még az a fontos és meglepő eredménye is van, hogy megnöveli az üvegcsőnek a belső túlnyomással szemben magas hőmérsékleten tanúsított ellenállását, ha tehát az üvegcsövet két végénél alkalmazott szorítással nyomóigényibevételnek vetjük alá, a cső jobban bírja a belsejében levő forró gázok feszítőerejét, mint e nyomás nélkül. Mivel pedig a robbanás alkalmával a cső belsejében viszonylag nagy nyomások keletkeznek, igen fontos a törések elkerülésére ez a körülmény is, amely az üvegcső ellenállóképességét megnöveli és így az üvegcsövet a találmány céljaira alkalmassá teszi. A csatolt rajz 1. ábrája a találmány szerint szerkesztett gyújtógyertya példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos hosszmetszete, a 2—4. ábra pedig három módosított kivitelt részleges nézetben, ill. metszetben szemléltet. Az 1. ábra szerinti kivitelnél —1— a középelektróda, —2— a testelektróda, —3— a beerősítő csavarmenet, —4— a szigetelő cső, amely előnyösen átlátszó anyagú, leghelyesebben kvarcüveg, —5— a gyertyatest, amelynek alsó —5a:—vállára támaszkodik a —4— cső egy tömítőgyűrű közbeiktatásával és —la— a középelektróda felső, megvastagított része, amely ugyancsak tömítőgyűrű közvetítésével szorítja le a —4— csövet. A