144955. lajstromszámú szabadalom • SZárítóberendezés különösen csőalakú tésztaneműekhez, pl. makarónihoz és hasonlókhoz

Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.955. SZÁM 82. a. OSZTÁLY — MU—106. ALAPSZÁM — -1- t *~~ - —! Szárítóberendezés különösen csőalakú tésztanemtiekhez, pl. makarónihoz hasonlókhoz VEB Mühlenbau Dresden cég, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Liske Horst főmérnök, Dresden, Reissig Alfred mérnök, Niederau bei Meissen, Thi­ele Herbert technikus, Dresden i . ' ' ' A bejelentés napja: 1957. szeptember 9. A találmány szárítóberendezés., különösen makarónihoz. ,. Ilyenféle tésztaneműek szárítása eddig úgy történt, hogy az egyes makarónirudakat elő­ször rázószárítón előszárították, majd« dobozok­ba rakták, a.dobozokat kocsiba helyezték, a ko­csit pedig redőnyös szárítószekrénybe tolták, melyben a makarónirudakat meleg levegővel szárították. A szárítószekrényt klimatizált szá­rítótérben állították fel, melynek felső részébe a tetején elrendezett csővezetékeken át felme­legített frisslevegőt fújtak be. A szárítószek­rény felső részében ventillátor volt, mely a levegőt a szárítótérből kiszívta, a makaróni­rudakon keresztülnyomta és a telített levegőt részben visszalökte a szárítótérbe. A szárító­tér alsó részében ezt a felhasznált levegőt ven­tillátorral elszívták és a szabadba juttatták. Ezekben az ismert berendezésekben eddig két makaróniköteget szorosan egymás mögé helyeztek. A ventillátortól jövő meleg levegő először az első, majd a második makaróniköte­gen haladt át, végül azt a szekrényből kinyom­ták. Ha a makarónirudat hajszálcsővel hason­lítjuk össze, akkor a levegő sebessége a csö­vecskékben 1,5—2,0 ' m/sec, tehát lamináris áramlásról van szó. Ha a levegő pl. 65% re­latív nedvességgel lép a makarónicsövecské­be, akkor abból teljesen telítve, 90% nedves­séggel lép ki. E tényt szem előtt tartva az ed­digi munkamódszer, melynél két makarónikö­teget egymás mögé helyeztek, egészen célsze­rűtlen, mert hiszen a második köteg nem szá­rad. A levegő az első kötegben annyira telítő­dik nedvességgel, hogy a második kötegnél már igen hátrányosan hat. A második köteg csak akkor kezd száradni, ha az első köteg már any­nyira megszáradt, hogy a belőle kilépő levegő nedvességet még fel tud venni. Ebből magya­rázható a két egymás mögé helyezett köteg hosszú szárítási ideje, mely 28—34 órát tesz ki. E hosszú szárítási idő következménye, hogy a második kötegben a makarónik összeragad­nak, sőt penészednek is, mert túlsokáig ned­vesek. ...... A találmány szerint, e hátrányokat úgy há­rítjuk el, hogy a két köteget külön helyezzük egymástól. Evégből közöttük központi csator­nát rendezünk el, melybe meleg levegőt fü­vünk. Ily módon mindegyik kötegen a másiktól függetlenül áramlik át a szárítólevegő, még pedig csak egyszer, minthogy a telített levegő azután a szárítótérbe jut. így a szárítási idő lényegesen lecsökken és a tészta minősége te­temesen javul. A makarónik többé nem ragad­nak össze és jól fel vannak lazítva. Az ismert szárítószekrények további hátrá­nya,' hogy azoknál a frisslevegőt alul szívják be és miután az a makarónicsövecskéken átha­ladt, nedvességgel telítve fent távozik. Hő- és nedvességmérések azt mutatták, hogy a szá­rítókamra alján a hőmérséklet általában kb. 32°, a levegő relatív nedvessége pedig kb. 70%. A szárítókamra tetején a léghőmérséklet kb. 37°, a légnedvesség pedig kb. 55%- Ennélfogva hőtechnikailag helytelen a hideg, nedves fe­néklevegőt a szekrénybe szívni és a nedves­séggel telített levegőt a fent levő meleg leve­gőbe fújni. E felismerés alapján a találmány szerint a meleg, száraz tetőlevegőt a szárítótérben re­dőnyszerűen kialakított nyílásokon át fent szív­juk be és miután ez a levegő a makarónicsö­veken áthaladva lehűlt és nedvességgel telítő­dött, azt a redőnyszerűen kialakított alsó nyí­lásokon át fúvatjuk ki. A rajz a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját példaképpen, függélyes met­szetben tünteti fel. A szárítószekrény 1 felső részében a 2 csa­varlapátos ventillátor foglal helyet, mely a 3 redőnycsappantyúkon át a szárítótérből a me­leg, száraz tetőlevegőt szívja be. Ezt a beszí­vott levegőt a 2 ventillátor a központi 4 lég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom