144945. lajstromszámú szabadalom • Kerámiai elem vasbetéttel ellátott építőelemek előállítására

Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.945. SZÁM 37. a. 4-5. OSZTÁLY — LE—291. ALAPSZÁM Kerámiai elem vasbetéttel ellátott építőelemek előállítására Leitl Kari mérnök, Linz a. d. Donau, Ausztria. A bejelentés napja: 1957. szeptember 2. Ausztriai elsőbbsége: 1956. szeptember 1. A találmány tárgyát vasbetétes, főként előfeszített vasbetétes építőelemek, elsősorban tartók előállítására szolgáló kerámiai alkotó elemek képezik. Ismeretesek voltak már eddig is qlyan vasbetétes tartók, amelyek kerámiai alkotó elemekből, úgynevezett üreges kerámiai testékből készülnek; készítettek már ilyen tartókat és hasonlókat előfeszített vasbetéttel is. Az alkotó elem, ill. üreges kerámiai testek ezekben az esetekben vagy minden oldalról zárt üregekkel, ill. lyukakkal voltak kiképezve, ezekbe vezették azután be a vasbetéteket, vagy pedig hornyok vagy más bemélyedések voltak rajtuk, és ezekbe kerültek behelyezésre a vasbetétek. Az üregeket, hornyokat stb. azután mindkét esetben betonnal töltötték ki, így a vasbetétek betonba lettek beágyazva. Az oldalak irányában zárt üregekkel, ül. lyukakkal ellátott alkotóelemek alkalmazása költségessé tette az ilyen építőelemek előállítását, megnehezítette a vasbetétek és a beton bevitelét és nem tette lehetővé a beton ellenőrzését, A nyitott hosszirányú 'hornyokkal kiképezett alkotóelemek esetében ugyan lényegesen könynyebb a vasbetéteknek és a betonnak a hornyokba való bevitele, abból azonban, hogy a vasbetét nincsen minden oldalról kerámiai anyaggal körülvéve, számos, hátrány adódik, pl. az így készült építőelemek hő- és hangszigetelő képessége, sztatikái tulajdonságai, a vakolat felszíni megkötése, valamint az építőelemek külső megjelenése szempontjából. Javasolták már az ilyen építőelemek két egyforma részből való összetételét is, oly módon, hogy e részek egy üreget képezzenek a vasbetét és az azt körülvevő beton befogadására. Minthogy az ilyen alkotóelemek két része egyformára van kiképezve, mindkét részen egy-egy vájat van; e két vájat a vasbetét és a beton befogadására alkalmas üreggé egészíti ki egymást. Ezért az ilyen alkotóelemeket a beton bevitele előtt össze kell illeszteni egymással, azután a betont ugyanolyan módon kell injekció útján vagy más hasonló módszerekkel bevinni, mint ahogyan ez a minden oldalról zárt üreggel ellátott alkotóelemek esetében történik. Az alkotóelemnek két egyforma, egymással üreget bezáró részre való felosztása tehát megkönnyíti ugyan a vasbetétek behelyezését és adott esetben azok előfeszítését is, a beton bevitele terén azonban nem jelent könnyítést. A találmány lényege mármost az, hogy a vasbetétet, főleg előfeszített vasbetétet tartalmazó építőelemek, mint tartók és hasonlók előállítására alkalmas kerámiai alkotó elemek egy alaprészből és egy fedőrészből állnak; az alaprészen legalább egy nyitott vájat van a vasbetét-elemek és az ezeket körülvevő teljes, betonmennyiség befogadására, önmagában azonban ez az alaprész nem volna alkalmas építőelemiként való felhasználásra; a fedőrész az alaprésztől eltérő módon van kiképezve, oly módon, hogy lefedje az alaprész vájatait; e két rész együtt képezi azután a hordozó építőelemet. Az alaprész egyben zsaluzásként szolgál a beviendő beton számára; ennek a betonnal kell azután az erőket a fegyverzetről a kerámiai alkotó elemre átvinnie és egyben a fegyverzetet rozsda ellen is védő módon beburkolnia. A kerámiai alkotóelemnek egy az egész betonmennyiség befogadására alkalmas vájattal kiképezett alaprészre és egy ettől eltérő alakú fedőrészre való felosztása számottevő előnyöket biztosít. A vasbetétet és a betont könynyen és egyszerű módon lehet a nyitott hornyokba, vájatokba vagy hasonló bemélyedésekbe (a továbbiakban ezeket egyszerűen bemélyedéseknek fogjuk nevezni) behelyezni, utána pedig a mélyedést a fedőrésszel takarjuk be. Azáltal, hogy az alaprész vájata, ill. bemélyedése olyan nagyra van méretezve, hogy be tudja fogadni a vasbetétet körülvevő beton teljes mennyiségét, lényegesen egyszerűbbé válik a betonnak a nyitott alaprészbe való bevitele, ez a megoldás egyben biztosítja az alaprész és a fedőrész által képezett üreg tökéletes kitöltését is. Ez a megoldás egyesíti magában a minden oldalról zárt üreggel, ill. lyu-