144942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátronvízüveg és sósavgáz, egyéb üvegolvadék és sósavgáz konyhasóból és kvarchomokból történő egyidejű gyártására
0 Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.942. SZÁM 32. a. OSZTÁLY — KO-1220. ALAPSZÁM ^ — — Eljárás nátronvízüveg és sósavgáz, egyéb íivegalvadék és sósavgáz konyhasóbői és kvarchomokból történő egyidejű gyártására Dr. Környei József főmérnök budapesti lakos A bejelentés napja: 1957. szeptember 18. Nátronvízüveg-, vagy egyéb üvegolvadékgyártásánál a kvarchomok feltárása ammóniákszódával, vagy glaubersó redukciója révén nyert Na2 0-val történik. A találmány szerint ammóniákszóda és glaubersó helyett konyhasó (NaCl) is alkalmazható sósavgáz egyidejű fejlődése mellett, felhasználva a konyhasó ama tulajdonságát, hogy magasabb hőmérsékleten kvarchomok jelenlétében — mely utóbbi önmagában is szerkezeti és térfogatváltozáson megy át —, vízgőz hatására sósavgáz képződése közben elbomlik és a keletkező Naa O a kvarchomokot nátriumszilikát, vagy egyéb szilikátok keletkezése közben feltárja. Az eljárás vegyfolyamata: 2 NaCl + Si02 + H 2 0 = Na 2 0-Si0 2 + 2 HCl. A keletkező nátriumszilikát Na2 0 : Si0 2 tartalma a célzott eredménynek megfelelően megváltoztatható, illetve ha üvegolvadék gyártásáról van szó az egyéb nyersanyagok a mindenkori üveggyári előírásnak megfelelő menynyiségben adagolhatok. Ha nátronvízüveg-gyártás esetén az igényelt sóiSavmennyiség miatt a a •nátronvízüveg menynyisége magasabb volna,« mint a közvetlen felhasználás igénye, akkor a felesleges rész üveggyártási célokra, közvetlen adagolással használható fel, ha a sósavgáz hozadék volna magasabb az igényelt nátronvízüveg-mennyiség miatt, úgy a gyártási ej arás közvetett továbbképzésével a sósavgáz klórgázzá dolgozható fel. A melléktermékként vagy főtermékként nyert sósavgáz csaknem vegytiszta minőségű, mert a felhasznált nyersanyagok vastartalma és egyéb szennyezője a nátriumszilikáton megkötődik. A reakció már alacsony hőmérsékleten kb. 600—900 C°-on amikor a kvarchomok szerkezeti változása bekövetkezik, megindul és a hőmérséklet emelésével fokozódik. A vízgőzös megbontás ideje alatt a hőmérsékletet a konyhasó veszteségek elkerülése miatt 1200 C° fölé nem tanácsos emelni. Aszerint, hogy nátronvízüveg-, vagy egyéb üvegolvadék készítéséről van szó a számított, megfelelő mennyiségű nyersanyagokat hatályos keverésnek vetjük alá. A keverék nedvességtartalmát vizzel úgy állítjuk be, hogy az kérgesíthető, vagy brikettálható legyen. Nagyobb szemcsézetű alapanyag felhasználása esetén szükséges a keveréket alkotó anyagok bensőbb érintkezése erdőkében a szemcsefinomság növelése. A megfelelő nagyságúra darabosított (kérgesített vagy brikettált) anyagot fokozatosan az olvasztókemencében adagoljuk, mely 800—1200 C° közötti hőmérsékletű. A kemence üzembentartása vízgőz jelenlétében történik, hogy a konyhasó-kvarchomokkeverék, illetve üvegolvadék készítése esetén esetleg konyhasó-kvarchomok-egyéb anyagokból álló keverék konyhasó tartalmának termikus bomlása bekövetkezzék. Egyidejűleg a keletkezett sósavgáz felfogásáról és vízben történő elnyeletéséről is gondoskodni kell. A keletkezett nátronvízüveg olvadékon, ill. egyéb üvegolvadékon a beadagolt keverék faj súlykülönbsége miatt a reakció létrejöttéig úszik, és így a vízgőzöskezelés a megolvasztásra váró keverékben teljes értékű lesz. A kemencébe befúvatott túlhevített vízgőz mennyiségét úgy szabjuk meg, hogy elegendő legyen a reakcióhoz, túladagolni nem szabad, mert ez' a kemence esetleges erős lehűtését vonja maga után. Természetesen a keverék beadagolása száraz állapotban is történhet, ilyenkor a túlhevített vízgőz befúvatást emelni kell és a hőmérséklettel nem ajánlatos 900 C° fölé menni, mert ellenkező esetben a NaCl veszteség megemelkedik. Az utóbbi esetben előnyösebb a szakaszos működésű olvasztókemence üzemeltetése. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nátronvízüveg, vagy egyéb üvegolvadék-gyártására, azzal jellemezve, hogy az olvadék gyártása konyhasóval (NaCl) történik sósavgáz egyidejű keletkezése mellett.
