144928. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adrenokortikotrop hormon tisztítására

2 144.928 csekély normonveszteség mellett, jó tisztítást eredményeztek. A nyers hormonnál jó hozammal 4—5-ször tisztább készítményeket nyerünk, ha a talál­mány értelmében a nyers hormon valamely szerves savval, előnyösen ecetsavval megsava­nyított vizes oldatát 50° C-nál magasabb hő­mérsékletre felhevítjük, a felhevítés előtt, vagy azzal egyidejűleg abban 2—6%, előnyösen mintegy 3% NaCl-t oldunk, a legalább 30° C-ra lehűtött oldatbál kicsapódó ballasztanyago­kat eltávolítjuk, majd az oldatban maradó hor­mont NaCl-al való telítés segélyével kicsapjuk, és a csapadékot az oldattól elkülönítjük. A kiindulási nyers hormont, ha az száraz szervből készült, célszerű előzőleg tömény, cél­szerűen 90%-C"s ecetsavban melegen, előnyö­sen mintegy 80° C-on oldani, majd dietiléterrel kicsapni. Az így kezelt nyers hormont hason­lóan jó eredménnyel tisztíthatjuk, mint a friss szervből kinyert nyers hormont. A találmány szerinti eljárás valamennyi jel­lemzője elengedhetetlen ahhoz, hogy a kívánt célt elérjük. így például hiába végezzük el a kisózásos frakcionálást ecetsavas oldatban, pl. szobahőmérsékleten, a frakcionálás éppen olyan rosszul sikerül, mintha ásványi savval savanyí­tott oldatban dolgoznánk. Úgyszintén nagy hor­moinveszteséget szenvedünk, ha melegen, de ásványi savakkal savanyított közegben (pH 1 és pH 4 között) végezzük a frakcionált kisózást. Feltételezésünk szerint a hormon és a ballaszt­proteinek között laza, molekuláris kötés áll fenn a nyers készítményben, amely az ecet­savas, hevített oldatban megbomlik, a hormon aktív pontjain ecetsav molekulák kötődnek meg. A részlegesen denaturálódoitt ballaszt-proteinek az oldat lehűlése közben azután anorganikus sók hatására kiválnak az oldatból anélkül, hogy az organikus savval asszociált hormont maguk­kal ragadnák. A találmány szerint előnyösen úgy járunk el, hogy a nyers hormon hideg híg ecetsavas oldatában 2—6% NaGl-t oldunk és az oldatot néhány percén át forró vízfürdőn hevítjük. A hideg hormonoldathoz adagolt só hatására a fe­hérje-karakterű anyagok egy része kicsapódik, de hevítés közben ezek is feldidódnak, majd hevítés után, a célszerűen kihűlésig kevert ol­datból ismét kicsapódnak. Ezáltal a kicsapódás tökéletesebb. A nyers hormon 30—50%-át ki­tevő, leválasztott ballaszt biológiai titrálásánál teljesen hatástalannak bizonyult, ellentétben bármely eddig ismert kisózásos eljárásnál nyert ACTH-frafecióval. Az oldatban maradó ACTH-t különböző módszerekkel különíthetjük el. Pl.: Az oldatban levő szervetlen sókat dialízissel eltávolítjuk, majd az oldatot liofilizáljuk. A hormont átrázhatjuk egy alkalmas szerves oldószerbe, pl. fenolba, majd abból éteres, vagy acetonös kicsapással nyerjük. Előnyösen úgy járunk el, hogy a vizes, tisztított hormon-ol­datot NaCl-al telítjük, amikor a hormon az oldatból kiválik és pl. centrif ugálással elkülönít­hető. A kiszárított hormon ilyenkor NaCl-t tar­talmaz, ami a készítmény parenterális célokra valló felhasználását nem gátolja. A kiindulási anyagot képező nyers hormon­készítmények rendesen mg-onként 0,15—0,25 egységnyi vazopresszint is tartalmaznak. A nyers hormon vazopresszinje, akárcsak az ACTH, proteinhez kötött formában van jelen. A meleg ecetsavas-sós kezelésnél a vazopresz­szinnel asszociált protein túlnyomó része is kiválik az oldatból, a vazopresszin maga oldat­ban marad és akkor sem válik ki az oldatból, amikor az ACTH az oldatnak pl. konyhasóval való telítése után az oldatból kicsapódik. Az ACTH lecentrifugálása után ilyenkor a vazop­resszin a sóoldatban marad. Az eljárás során tehát a vazopresszin-szennyezés túlnyomó ré­szétől is megszabadulhatunk. így nyert készít­ményeink vazopresszin-tartalma nem nagyobb a gyógyszerkönyvekben (pl. USP XV) megen­gedettnél. A vazopresszin mentesítést az ACTH-t károsító hidrolízis nélkül érjük el. Savanyúan hidrolizált ACTH-k tudvalevőleg intramuszkulárisan, vagy bőr alá adagolva cse­kély klinikai értékűek. („B" típusú ACTH). A jelen találmány szerinti eljárásnak előnye, hogy a ballaszt anyagoktól és vazopresszin túl­nyomó részétől mentes ACTH készítményt ka­punk. Példa A 143.318. sz. szabadalomban leírt módon, acetonnal szárított hipofízis porból készített nyers ACTH 1 g-nyi mennyiségét feloldjuk 10 ml 90rt /()-os jégecetben és az oldatot 5 percen át 80° C-on tartjuk. Az_oldatot lehűtjük 0—2° C-ra és kicsapjuk 20 ml —10° C-ra lehűtött peroxidmentes dietiléterrel. A csapadékot a felülúszótól eltávolítjuk és —15° C acetonnal mossuk és szárítjuk. A termék súlya 950 mg. Ebből 400 mg adrenokortikotrop hormont feloldunk 20 ml 2%-os ecetsavban és az oldat­hoz adagolunk 600 mg tiszta konyhasót. A za­varos oldatot 10 percre forró vízfürdőbe he­lyezzük, mire az oldat feltisztul. A forró oldatot ezután mágneses keverővel kihűlésig keverjük és az eközben kiváló csapadékot lecentrifugál­juk. A csapadékot leöblítjük 3 ml, 2% ecet­savat és 3% konyhasót tartalmazó 'oldattal, majd az egyesített vizes hormondldatokhoz 5,5 g nátriumkloridot adagolunk és az oldatot a só oldásáig keverjük. A ki-sózásra kiváló hor­mont ezután lecentrifugáljuk és acetonnal ki­szárítjuk. Ily módon 70 mg hormonport nye­rünk, amely 4—ötször aktívabb a nyers hor­monnál, mg-ként 9,0—10,0 nemzetközi egység ACTH-t tartalmaz és ACTH egységenként 0,02 —0,03 egységnyi vazopresszint. Szabadalmi igénypontok: 1. Ejárás adrenokortikotrop hormon tisztítá­sára frakcionált kisózással, melyre jellemző, hogy a nyers hormonnak valamely szerves, sav­val megsavanyított vizes oldatát 50 C°-t meg­haladó hőmérsékletre melegítjük, melegítés előtt, vagy azzal egyidejűleg az oldathoz 2—6% előnyösen 3% NaCl-ot adunk, a legalább 30 C°-ra lehűtött oldatból kicsapódó ballaszt anya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom