144922. lajstromszámú szabadalom • Automatikus működésű jéggyártó berendezés
144.922 3 tárgykörén kívül esnek. Ilyenek a kompreszszor, kondenzátor, utóhűtő stb. Ezek a berendezés teljesítményének megfelelő bármilyen típusúak lehetnek. A 3. ábrán példaképpen egy olyan jéggyártó berendezés szerepel, amely csak két elpárologtató taggal rendelkezik. Természetesen bármennyi elpárologtatóból állhat a berendezés. Az 1. ábra szerinti elpárologtató tagok a 3. ábrán (El) és (E2) keresztmetszetben vannak feltüntetve. Minden egyes elpárologtató taghoz tartozik egy-egy (17) és (33) vizeiosztó vályú. E vályúk az elpárologtató tagok síkjában, azok teljes hosszában a tagok fölött helyezkednek el. E vályúkba közvetlenül a vízvezetékből vagy egy víztartályból a,(18), ül.. (34) csapokkal szabályozható vízmennyiség folyik, és a vályúk megtelése uán azok külső felületein végighaladva a vályúk aljáról a vályúk alatti elpárologtató tagokra csurog. A vízvezetékbe vannak beépítve az automatikával együttműködő (Zi) és (Z2 ) elzáró szervek. Ezek mágneses működtetésű, vagy a később ismertetett (Si), ill. (S2) jelű olaj vezérléses szelepekhez hasonló elzárószervek lehetnek. Mindegyik elpárologtató tagnak a (22), ill. (29) alsó leolvasztó csőpárja a kondenzátorhoz vezető (27) csővezetékhez van kapcsolva, de onnan az (Si), ill. (S2) szelepekkél leválasztható. Egy ilyen szelep példaként! kivitelét a 6. ábra mutatja. A (101) szelepházban levő (102) válaszfal a szelepet két részre osztja. A felső térben a (113) dugattyú foglal helyett, mely a (106) és a (107) csőcsonkoík között mozoghat. E csőcsonkok révén csatlakozik a szelep az automatika olaj hálózatához. A szelep felső olaj terét lefelé a (103) tömszelence, míg az első teret a (104) tömszeilence zárja el. Az első térben (105) szeleptest foglal helyet, amely a (113) dugattyúval merev kapcsolatban áll. A (108) és (109) csőcsonkok egyike a kondenzátor felé vivő csővezetékhez, másika pedig az elpárologtató tag alsó leolvasztó csőpárjához vezető csővezetékhez való csatlakozása szolgál.. A szelepen át akkor történik hűtőközegáramlás, amikor a friss olaj a (107) csőcsonkon át lép be. Ekkor ugyanis a (113) dugattyú a felső helyzetében van — a 6. ábrának megfelelően — s így a (105) szelepíest is felemelkedett, miáltal a (108) és (109) csövek egymással közlekedhetnek. Ha az olaj a (106) csövön át áramlik a szelepbe, akkor a (113) dugattyút, és vele együtt a (105) szeleptestet lenyomja és ez utóbbi a (108) csövet elzárja a (109) csőtől. További tartozéka minden egyes elpárologtató tagnak egy-egy Vi), ill. (V2) váltószelep, amelynek szerkezete és működése az 5. ábra kapcsán fentebb már ismertetve lett. Mindegyik váltószelephez egy-egy (Ti), ül. (T2 ) tolattyú van rendélve. E tolattyú szerkezete és működése a 4. ábra alapján lett magyarázva. Az (Mi), (M2 ) mágnesek áramköreinek zárása, ill. megszakítása idorelékkel vagy valamilyen sorrendkapcsolóval történhet. A 3. ábrán bemutatott berendezés működésének ismertetése előtt tételezzük fel, hogy az (Ei) és (E2 ) elpárologtató tagok a fagyasztási periódusban működnek. Ekkor a víz a (17), ill. (33) vályúból a tagokra csurog. A felesleges víz a rajzon fel nem tüntetett, a tagok áltál elrendezett gyűjtőimedencébe folyik, ahonnan vissza lehet szivattyúzni a (17) ill. (33) vályúkat tápláló tartályba. A fagyasztási periódusban az (Sx) és (S 2 ) szelepek zárva vannak. A berendezés (F) folyadékelválasztó tartályába az utóhűtőből a (61) vezetéken át érkezik a folyékony hűtőközeg. Innen a (62) csővezetéken, valamint a (63), ill, (64) bekötővezetéken és a (20), ill. (65) visszacsapószelepen át jut az. elpárologtató tagok (19), ill'. (28) alsó gyűjtőcsövébe. Az elpárologtató csöveiben a hűtőközeg gőz állapotba kerül, miközben hűtőhatást fejt ki, amire a csövek külső felületén lefolyó víz — vagy annak legalább" egy része — megfagy. Az elpárologtató csöveiben képződött hűtőközeg-gőzök a (Vi), ill. (V2) váltószelepekbe kerülnek. A váltószelepek a fagyasztási periódusban az 5. ábrán levő helyzettel ellentétes állásban vannak, s így a szelepekbe a (37), ill. (51) csöveken érkező gőzök az (53), ill. (52) csőesorikoikon át az (54) csővezetékbe áramlanak. Az (54) csővezeték az (F) folyadékelválasztó tartály gőzterébe torkollik. A folyadékelválasztó tartálytól a (60) csővezetéken át szívja el a kompresszor a hűtőközeg-gőzt. Amikor az 'egyes elpárologtató tagokon a kívánt vastagságú jégréteg előállt, akkor az illetékes taghoz tartozó mágnes áramkörét egy időrelé vagy sorrendkapcsoló zárja. A fagyasztási időtartamot — tehát a jégréteg vastagságát — kísérleti úton célszerű meghatározni s az időrelét vagy sorrendkapcsolót ennek megfelelően kell beállítani. Tegyük fel, hogy az (Ei) elpárologtató tagon a kívánt jégvastagság előáll, és az ehhez a taghoz tartozó (Mi) mágnes áramkörét az. időrelé vagy isorrendkapcsioló zárja, amivel az (Ei) elpárologtató tag leolvasztási periódusa megkezdődik. Közben amíg az (Ex ) tag leolvasztása történik, addig az (E2 ) tagon a fagyasztás foly-_ tatódik. • Amikor tehát az (Mi) mágnes (70) áramköre záródik, akkor a mágnes vasmagja felugrik és vele együtt a (Ti) tolattyú dugattyúi felső állásukba kerülnek. Ekkor a (Ti) tolattyúba az olajhálózat (46) előremenő olajvezetékéből a (44) csövön át belépő olaj a (41) csövön tud továbbhaladni, és a (39) csövön át érkezik a (Vi) váltószelepbe. Az ily módon érkező olaj (Vi) váltószelep ol aj dugattyúját lefelé nyomja és a dugattyú alatti térből a fáradt olaj a (40) csőcsonkon keresztül hagyja el a váltószelepet, majd a (42) csövön keresztül a (Tx) tolattyúba folyik, ahonnan a (43) csőcsonkon áthaladva jut az olajhálózat (47) visszafolyóvezetékébe. A (Vi) váltószelep olaj dugattyújának alsó végállásakor az e dugattyúval merev kapcsolatban' álló szeleptest a szelep (53) csőcsonkjának torkolatát elzárja, míg a (38) cső közlekedhet a (37) csővel. Minthogy az (Sí) szelep olaj dugattyúja alá torkolló (25) cső a (41) és (39) csőcsonkokat összekötő csővezetékhez van kapcsolva, így a (Ti) tolattyúból a (41) csövön át kilépő olaj egy
