144919. lajstromszámú szabadalom • Homályosított izzólámpa és eljárás annak előállítására

o Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.919. SZÄM 32. b. 5-7. OSZTÁLY — EE-422. A.LAPSZÁM Homályosított izzólámpa és eljárás annak előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest Feltaláló: dr. Kardos Ferenc mérnök, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1956. szeptember 27. Találmányunk homályosított izzólámpákra vo­natkozik. A találmány tárgykörébe tartozik ezen izzólámpák előállítása is. Mint ismeretes, izzólámpákra burákat általában hidrogénfluoriddal, vagy más fluortartalmú vegyü­letekkel szokás homályosítani. Másrészről ismer­tek mechanikus homályosítások is. Mindezen meg­oldások közös hátránya az, hogy az üvegbúra me­chanikai szilárdsága csökken. A vegyi homályosí­tásnál ezenfelül nehezen eltávolítható fluorid-nyo­mok is maradnak vissza, melyek ion formában a gáztérbe kerülve károsak lehetnek. Ismeretessé váltak újabban olyan izzólámpák, amelyek burája belülről különböző fény elosztó be­vonatokkal van ellátva. Ezen bevonat a legkülön­bözőbb oxidokból, vagy szines pigmentekből állhat, melyek közül egyesek getterhatással is rendelkez­nek. Ezen bevonatok opál jellegű, vagy szines fény előállítására szolgálnak. Ezen pigmentek közül igen gyakran alkalmazott a sziliciumdioxid, mely mikron nagyságrendű szemcsék alakjában átlag­ban kb. 1 mg/cm2 mennyiségben kerül felvitelre. E sziliciumdioxid-szemcsék többnyire amorf, gömb­alakú olvadékok, amelyek szerves sziliciumvegyüle­tek elégetése révén készülnek. Ezen gömbalakú > szemcsék éppen gömbformájuk miatt homályosított jelleg előállítására még cm2 -kéhti kisebb mennyiség felvitele esetén sem alkalmasak, mert e szemcsék tükröző felületet képezni nem tudnak. Ismeretes továbbá az is, hogy különböző szerves sziliciumvegyületek üvegfelületén elbontva kötő­rétegként szolgálnak, vagy pedig valamilyen anyaggal elkeverve és együttesen felvíve kötőanya­got képezhetnek. Ilyenkor a hőhatásra és/vagy hidrolitikus hatásra keletkező sziliciumdioxidnak filmszerű szerkezete van, ami az áteső fényt nem szórja szét. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a sziliciumdioxid homályosított jellegű burák előál­lítására is alkalmas abban az esetben, ha annak mennyisége a bura belső felületén 0,3 mg/cm2 -nél kisebb és ezenfelül nem gömbalakú, síklapokkal határolt mikron nagyságrendű szemcsékből álló bevonatot képez. Felismertük továbbá azt, hogy ilyen bevonatot úgy kell előállítani, hogy szerves sziliciumvegyületeket hidrolitikus úton, 100 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten bontunk el és szükség esetén a bevonatot csak ezután hőkezeljük, mely utóbbi művelet során az esetleg alkalmazott és az egyenletesebb eloszlást biztosító' szilíciumot nem tartalmazó szerves kötőanyagot kiégetjük. Találmányunkat részletesebben egy kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Egy ismert módon kitisztított belső felületű és kiszárított izzólámpaburába a következő oldatot juttatjuk be beöntés, vagy bepermetezés útján. 100 ml acetonban oldott 1 g kollodium + 10 ml „etilszilikát HO-es" A bejuttatott folyadék el­távolítása után a burafalon belseáradó maradék tartalmazza a cmMtént szükséges, 0,3 mg-ig terje­dő mennyiségű sziliciumoxidnak megfelelő kiin­dulási anyagot. Megszáradás után a burát vízgőz­zel kezeljük, mikoris az etilszilikát legnagyobb ré­sze a kollodium filmben hidrolizálódik és szilícium­dioxiddá alakul át. Ezután a burát hőkezeljük, amikor az összes szerves anyagok kiégnek. Az ily módon kezelt bura belső felületén tiszta sziliciumdioxid fog elhelyezkedni síklapokkal ha­tárolt szemcsék alakjában. E szemcsék nagysága mikronnál kisebb lesz. E burával izzólámpát ké­szítve annak homályos jellege lesz. Természetesen a fenti példától eltérően is eljár­hatunk, amennyiben etilszilikát helyett más ha­sonló szerkezetű szerves szüieiumvegyületet is használhatunk, pl. metilszil&átot, vagy általában alkil, vagy aril szilikátokat, továbbá kollodium helyett más filmképző anyagot is alkalmazhatunk, vagy azt teljesen el is hagyhatjuk. A hidrolizáló anyagot pedig nemcsak gőz, hanem folyadék alak­jában is alkalmazhatjuk. A találmány előnyösen alkalmazható akár lágy, akár keményüvegnél, sőt különleges, sziliciumsze­gény, vagy akár szilicium-mentes üvegfelületek esetén is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom