144919. lajstromszámú szabadalom • Homályosított izzólámpa és eljárás annak előállítására
o Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.919. SZÄM 32. b. 5-7. OSZTÁLY — EE-422. A.LAPSZÁM Homályosított izzólámpa és eljárás annak előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest Feltaláló: dr. Kardos Ferenc mérnök, budapesti lakos. A bejelentés napja: 1956. szeptember 27. Találmányunk homályosított izzólámpákra vonatkozik. A találmány tárgykörébe tartozik ezen izzólámpák előállítása is. Mint ismeretes, izzólámpákra burákat általában hidrogénfluoriddal, vagy más fluortartalmú vegyületekkel szokás homályosítani. Másrészről ismertek mechanikus homályosítások is. Mindezen megoldások közös hátránya az, hogy az üvegbúra mechanikai szilárdsága csökken. A vegyi homályosításnál ezenfelül nehezen eltávolítható fluorid-nyomok is maradnak vissza, melyek ion formában a gáztérbe kerülve károsak lehetnek. Ismeretessé váltak újabban olyan izzólámpák, amelyek burája belülről különböző fény elosztó bevonatokkal van ellátva. Ezen bevonat a legkülönbözőbb oxidokból, vagy szines pigmentekből állhat, melyek közül egyesek getterhatással is rendelkeznek. Ezen bevonatok opál jellegű, vagy szines fény előállítására szolgálnak. Ezen pigmentek közül igen gyakran alkalmazott a sziliciumdioxid, mely mikron nagyságrendű szemcsék alakjában átlagban kb. 1 mg/cm2 mennyiségben kerül felvitelre. E sziliciumdioxid-szemcsék többnyire amorf, gömbalakú olvadékok, amelyek szerves sziliciumvegyületek elégetése révén készülnek. Ezen gömbalakú > szemcsék éppen gömbformájuk miatt homályosított jelleg előállítására még cm2 -kéhti kisebb mennyiség felvitele esetén sem alkalmasak, mert e szemcsék tükröző felületet képezni nem tudnak. Ismeretes továbbá az is, hogy különböző szerves sziliciumvegyületek üvegfelületén elbontva kötőrétegként szolgálnak, vagy pedig valamilyen anyaggal elkeverve és együttesen felvíve kötőanyagot képezhetnek. Ilyenkor a hőhatásra és/vagy hidrolitikus hatásra keletkező sziliciumdioxidnak filmszerű szerkezete van, ami az áteső fényt nem szórja szét. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a sziliciumdioxid homályosított jellegű burák előállítására is alkalmas abban az esetben, ha annak mennyisége a bura belső felületén 0,3 mg/cm2 -nél kisebb és ezenfelül nem gömbalakú, síklapokkal határolt mikron nagyságrendű szemcsékből álló bevonatot képez. Felismertük továbbá azt, hogy ilyen bevonatot úgy kell előállítani, hogy szerves sziliciumvegyületeket hidrolitikus úton, 100 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten bontunk el és szükség esetén a bevonatot csak ezután hőkezeljük, mely utóbbi művelet során az esetleg alkalmazott és az egyenletesebb eloszlást biztosító' szilíciumot nem tartalmazó szerves kötőanyagot kiégetjük. Találmányunkat részletesebben egy kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Egy ismert módon kitisztított belső felületű és kiszárított izzólámpaburába a következő oldatot juttatjuk be beöntés, vagy bepermetezés útján. 100 ml acetonban oldott 1 g kollodium + 10 ml „etilszilikát HO-es" A bejuttatott folyadék eltávolítása után a burafalon belseáradó maradék tartalmazza a cmMtént szükséges, 0,3 mg-ig terjedő mennyiségű sziliciumoxidnak megfelelő kiindulási anyagot. Megszáradás után a burát vízgőzzel kezeljük, mikoris az etilszilikát legnagyobb része a kollodium filmben hidrolizálódik és szilíciumdioxiddá alakul át. Ezután a burát hőkezeljük, amikor az összes szerves anyagok kiégnek. Az ily módon kezelt bura belső felületén tiszta sziliciumdioxid fog elhelyezkedni síklapokkal határolt szemcsék alakjában. E szemcsék nagysága mikronnál kisebb lesz. E burával izzólámpát készítve annak homályos jellege lesz. Természetesen a fenti példától eltérően is eljárhatunk, amennyiben etilszilikát helyett más hasonló szerkezetű szerves szüieiumvegyületet is használhatunk, pl. metilszil&átot, vagy általában alkil, vagy aril szilikátokat, továbbá kollodium helyett más filmképző anyagot is alkalmazhatunk, vagy azt teljesen el is hagyhatjuk. A hidrolizáló anyagot pedig nemcsak gőz, hanem folyadék alakjában is alkalmazhatjuk. A találmány előnyösen alkalmazható akár lágy, akár keményüvegnél, sőt különleges, sziliciumszegény, vagy akár szilicium-mentes üvegfelületek esetén is.