144906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korrigált barkájú sertésbőrök gyártására

Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.906. SZÁM 28. b. 20—28. OSZTÁLY — BA—840. ALAPSZÁM Eljárás korrigált barkájú sertésbőrök gyártására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Bajomi László és Vajda József gyárrészlegvezetők, pécsi lakosok jogutóda A bejelentés napja: 1955. január 21. Napjainkban az egész világon növekednek a készbőrök iránt támasztott igények, ezzel szemben viszont a nyersanyag romlása állapítható meg. Ez a két tény arra kényszérítette a szakembereket, hogy egyrészt gyengébb minőségű nyersanyagból jobban és gazdaságosabban felhasználható minőségileg megfelelő kész gyártmányt állítsanak elő, másrészt pedig egyes bőrfajtákat gyártás közben nemesítsenek. A sertésbőrök természetes barkarajzuk egyenlőtlen volta miatt nem alkalmasak ízléses felsőbőrök előállítására. Márpedig különösen a tervállamokban deviza megtakarítás céljából egyre inkább előtérbe került nyugati tőkés államokból importált nyersbőrök helyett hazai sertésbőröket felsőbőrre kidolgozni. B cél elérése érdekében általában két irányzat keletkezett, az egyik a barkaréteg gyártás közbeni zsugorításával igyekszik iminálni a nem tetszetős sertés jelleget, a másik a barkaréteg lecsiszolásával törekszik simább felületet elérni, amelyre azután nemesebb bőrök utánzatát lehet műbarka préssel elérni. Előbbi magyar sertésbőröknél rendkívül nehezen vihető ki, mert a barkarajz igen durva. Utóbbinak ugyancsak emiatt van hátránya, mert a barkaréteget nem lehet kellő mélységig eltávolítani. A sertésbőrök metszetének vizsgálatakor megállapítható, hogy a szőrtüszők helye tölcsérszerűén elkeskenyedik. Ha tehát finomabb barkarajzot akarunk elérni, akkor a felső réteget olyan mélyen kell eltávolítanunk, hogy a tölcsér optimális szűkületét elérjük. Ez statisztikai átlagban 0,2—0,3 mm vastag réteg eltávolítását jelenti. Ilyen mélyen szárazon alkalmazott csiszolással nem lehet eltávolítani a barkaréteg felső részét. Ezért dolgoztuk ki eljárásunkat,melynek során nedves állapotban faragással távolítjuk el megfelelő mélységig a barkát. Ennek további előnye mutatkozik még abban, hogy ezután lehet hordóban alapfestést alkalmazni, szemben a csiszolással, amely munkánál az alapfestett réteget vagyunk kénytelenek eltávolítani és így az alapfestés részben kárbavész. Még simább felület elérése érdekében üveglapos szárítás előtt kaseinos festéket tartalmazó kenést alkalmazunk, amely réteg egyúttal a ragasztóanyag szerepét is betölti. Ez az appretúra réteg száradás közben igen enyhe körülmények között (üveglap és bőr között) szárad és rögzítődik a bőrökhöz. Kötésre rendkívül erős és kitűnő alapot ad a további fedőfesték rétegek felvitelére és kötésére. Ezzel az eljárással annyira sikerült a sertésbőrök természetes barkarajzának durvaságát csökkenteni, hogy az előállított simább felületen egész finom (pl. lósevrő utánzat) műbarka rajz is alkalmazható, anélkül, hogy ezen keresztül a sertésbőr jellege kiütközne. így divatos szandálok céljára alkalmas olyan bőrt sikerült előállítani, amellyel nyugati importból származó nemes nyersbőröket lehet helyettesíteni, anélkül, hogy a vásárlóközönség ízlése csorbát szenvedne. A sertésbőrből így készített cipők széles színskálájuk mellett tartósságban is vetekednek a nemes bőrökből készült cipőkkel. Gyakorlati példa: Sertésbőröket a szokványos technológia szerint áztatunk, meszezünk, mésztelenítünk és pácolunk, pikkelezünk, cserezünk, hasítunk és faragunk. A húsoldalról történő faragás után a bőrök barkarétegének legfelső részét faragással eltávolítjuk. Savtalanítunk, festünk, zsírzunk és növényi utáneserzést alkalmazunk. Víztelenítünk, majd a bőrök színe oldalát a következő összeállítású festékkel kenjük be: 100 rész Triosein festék, vagy más kaseinos festék 80—120 rész kaséin oldat 10%-os 280—380 rész törökvörösolaj (vízzel 500 részre az egészet kiegészíteni.) Bekenés után a bőröket színoldalukkal befelé üveglapra ragasztjuk, ill. taszítjuk. Száradás után a bőröket szokványos technológia szerint kikészítjük.